A CFC helyett jött a HFC; az ózonréteg megmenekült, de a klímaváltozás felgyorsult. Most újabb alku születhet: a HFC-nek is mennie kell. Száműzik a „szuper-üvegházgázokat”
Cseberből vederbe került a világ az ózonréteget veszélyeztető halogénezett szénhidrogének (CFC) kiváltásával.
A környezetvédelmi sikertörténetként emlegetett montreali jegyzőkönyv (1989) nyomán a hajtógázas spraykben és hűtőgépekben freonok helyett fluorozott szénhidrogéneket (HFC) kezdtek használni. Az ózonpajzs lassú gyarapodásnak indult, de idővel kiderült, hogy a HFC-k erős üvegházhatású gázok; van olyan fajtájuk, ami tízezerszer jobban melegít, mint a CO2.
Októberben az ugandai Kigaliban megállapodás születhet a montreali jegyzőkönyv keretében ezen „szuper-üvegházgázok” csökkentéséről, ez a párizsi megállapodás hatását is felülmúlhatja. A találkozó előtti utolsó egyeztetés a hétvégén zárult le Bécsben; megfigyelők szerint az egyezség közelebb van, mint eddig bármikor.
A HFC-gázok jelenleg a klímaváltozás mögött álló hatások 17 százalékáért felelnek. Korlátozás nélkül jelentőségük akár 28-45 százalékra is nőhet 2050-re. Becslések szerint a HFC-k beszüntetésével 0,5 Celsius-fokos melegedés lenne elkerülhető 2100-ig, ezzel nagy lépést tehetne a világ a +2 Celsius-fokos melegedési plafoncél irányába.
A HFC-k beszüntetése 2050-ig évente 4 milliárd tonnányi CO2-egyenértékű kibocsátást váltana ki, ami nagyjából az EU éves kibocsátásának felel meg. Ilyen mértékű csökkentést a párizsi egyezménytől sem várnak 2020 után. A Bécsben körvonalazott tervek szerint a fejlett országok lassan befagyasztják a használatot, a fejlődők viszont hosszú haladékot kapnak, csak 2030 után kell nekikezdeniük. Érdekes, hogy a HFC-k egyik fő alternatívája épp a CO2, de még így is megérné „kisebbik rosszként” ezt választani.
