Új fordulatot vett a városligeti építkezések és a park átalakításának tervezése. Bár a Magyar Kerékpárosklub nyár elején ígéretet kapott a Városliget Zrt-től, hogy nem vágják el a Budapest egyik fő kerékpáros ütőerének számító Olof Palme sétányt, most egy picivel hosszabb, viszont keskenyebb és kevésbé élvezetes alternatív útvonalat kínáltak fel helyette. Emellett egyre nagyobb autóforgalom generálása kezd kirajzolódni a közlekedési tervekből.
Talán a botrányos nyári események és a tiltakozási hullám megerősödése miatt ősszel fórumokat, és kibővített szakmai egyeztetéseket hirdettek a Városliget átalakításával kapcsolatban. Ezeken a tematikus fórumokon és megbeszéléseken mi is részt vettünk, azonban csak úgy lehetett a Városligetről beszélni, mintha egyrészt továbbra is a 19. századi Pest venné körül a Ligetet (a nyertes tájépítészeti terv ahhoz az állapothoz kíván visszanyúlni, amikor a város még nem vette körül a területet), másrészt nem építenének az eddigieknél nagyobb épületeket a parkban. A 200 évvel ezelőtti állapot természetesen nem illeszthető 2016 Budapestjéhez, sem a jövőt meghatározó ligeti építkezések terveihez- írta a Magyar Kerékpárosklub.
Elég nehéz úgy érdemi szakmai konzultációt végezni, hogy az átalakítások okát adó jelentős változásokat, a várható forgalmi terhelést, a maitól eltérő használatot eredményező beavatkozásokról, valamint a többi közlekedési eszközről tilos beszélni. Hatékony szakmai munka csak a fejlesztés és környezetének komplex egészének figyelembe vételével végezhető. Érdemi parképítés egyébként sem várható 2019 előtt. A Kerékpárosklub mindezek ellenére bízik a konstruktív szakmai együttműködés lehetőségében. Egy bringázható és családbarát Városligetet szeretnénk. Szeptemberben részletes, a környező utakra és a Liget területére is vonatkozó javaslatcsomagot adtunk a Városliget Zrt-nek, melynek alapelve, hogy a növekedő kerékpáros igények alapján a Városligeten belüli és a liget körüli útvonalakat fejleszteni és nem visszanyesni kell.
Olvasd el városligeti javaslatainkat!
Többek között az Olof Palme sétány előnyeinek (gyors belvárosi kapcsolat zöld környezetben, gyermekek és sportolók számára is használható körülmények közt) megtartását javasló szempontjaink egy része úgy tűnik, beépült a tervező Garten Stúdió elképzelései közé, legalábbis ez látszik a novemberi közlekedési egyeztetésen bemutatott terveken. Utóbbi azonban továbbra is több hibát tartalmaz.
Új útvonal az Olof Palme sétány helyett
A Garten Studio legutóbb bemutatott terve egy kb. 150 méteres kerülőúttal váltaná ki az Olof Palme sétányt, valamint irányhelyes kerékpársávokat ígértek a Liget körüli utakra. Utóbbi nem válthatja ki a rövidebb összeköttetést, ezért szükség van a Ligeten átvezető kelet-nyugati útvonalra. Az újonnan kitalált, gyalogosokkal közös felület a Király-domb Dózsa György út felőli oldalán vezetne, majd az ’56-osok terén épülő új múzeumok és az 1956-os emlékmű előtt vezetve érné el a Hősök terét.
A kép forrása ez a prezentáció, melyet Szloszjár György (Garten Stúdió ügyvezető) mutatott be. További prezentációk itt.
A novemberi személyes, majd emailes egyeztetésen többször, és határozottan jeleztük, hogy a nyomvonal hossza elfogadható, nem jelentős kitérő, a tervezett 6 méteres felület azonban kevés. Ilyen szélesség esetén gyakrabban várhatóak konfliktusok és a balesetek valószínűbbek lesznek a gyalogos és kerékpáros parkhasználók között. Az útvonal részben az ’56-osok terére (volt Felvonulási tér) tervezett új épületek előtt vezet, ahol várhatóan nagy gyalogosforgalom lesz, rendezvények zárhatják el az utat. Az Olof Palme sétány előnye a zöld, nyugodt, zajmentes környezet, az új útvonal ebből a szempontból is visszalépés lehet.
Felhívtuk a figyelmet arra is, hogy az Olof Palme sétány fasora alatt aszfalt nélkül is kitaposott sétány alakul majd ki, hiszen a gyönyörű platánsor kijelöli az útvonalat. A megszüntetésnek ezért sem látjuk értelmét. A válasz erre az volt, hogy hosszú távon nem tervezik az Olof Palme sétány platánsorának megtartását.
A fenti képen is látszik, hogy a jelenleg meglévő, de fejlesztésre szoruló, Közlekedési Múzeum melletti gyalogos- kerékpáros „kapu” az Ajtósi Dürer sor – Hermina út sarok felé fejlesztés helyett szintén megszűnne. Javaslatunkban leírtuk, hogy ez egy fontos útvonal lehet a zuglói Korong utcai vasúti átkelő felé.
Az Erzsébet Királyné útját a 7. kerületi Városligeti fasorral összekötő Zichy Mihály úton / Dvorák sétányon is jelentősen szűkítenék a burkolt felületet. Trolik jóval lassabban, városképi okokra hivatkozva lehúzott áramszedővel közlekednének, miközben az oszlopok és vezetékek negatív városképi hatása eltörpül a tömegközlekedés lassulásához képest. Javaslatunkban kitértünk rá, hogy a 6-6,5 közúti méteres és kétoldali járda szélessége nem csökkenthető, hiszen nem várható el főleg az idősektől és kisgyerekesektől, hogy pár percenként félreugráljanak a troli elől. Jeleztük azt is, hogy a főbb, kerékpározásra kijelölt felületeken aszfaltburkolatra van szükség, de ha a párhuzamos útvonalakon kockakövet alkalmaznak, akkor az emberek a kerékpárúton fognak gyalogolni.
A sportcélú kerékpározás képviseletében megjelenő Coffee Ride SE nevében Németh Ádám mondta el a novemberi egyeztetésen, hogy szükség van olyan védett környezetre, ahol (fél)profi kerékpár-sportolók is edzeni tudnak. A Ligetben most is történnek edzések, de a tervezett gyalogosokkal közös és nem sima burkolatú felületek erre nem jók. A fentiek alapján elmondható tehát, hogy a várható – és a fővárosi közlekedési koncepciókban is tervezett – kerékpáros forgalomnövekedés ellenére nem lesz jobb a Ligetben kerékpározni, de talán olyan drasztikus visszalépések se lesznek, mint amire elsőre számítani lehetett. Ezt az sem fogja ellensúlyozni, ha a Néprajzi Múzeum mélygarázsába bringás lehajtókat építenek.
Milyen egyéb közlekedési beruházásokat ígérnek?
A Liget Projekt reklámjaiban sokat lehet hallani az autóforgalom csillapításáról. Erről jóval árnyaltabb képet kaphatunk a Városliget közlekedési koncepcióját készítő Főmterv Zrt tervei alapján. Itt már kevésbé érvényesülnek a 19. századi elképzelések, viszont sok pénzből nagyobb autóforgalomra számíthatunk.
Ercsényi Balázs irányító tervező előadása szerint az ’56-osok terén most 1200 körüli parkolóhely van, a Széchényi fürdő környékén 500 autó áll (ehhez jönnek a zöldterületre beállók), a Közlekedési Múzeumnál pedig 600 parkoló található. Ezek az autók ráadásul nem is a közelben lakóké, hanem a 2300 parkolóhely jelentős részben a városba ingázók ingyen itt tárolt autóival van tele Ercsényi szerint.
Hogyan oldanák meg a parkolók részben zöldfelülettel, részben beépítéssel történő megszüntetését? Óriási, 1200 férőhelyes P+R parkolót építenének a Kacsóh Pongrác felüljáró és a BVSC mellett lévő MÁV területen, majd egy második ütemben további 1000 férőhellyel a felüljáró alatti és az egyelőre a cirkuszhoz tartozó részeken. A tömegközlekedési kapcsolat biztosítva lenne, bár a – ma is zsúfolt, autóval közlekedők átcsábítására korlátozottan alkalmas – kisföldalatti sűrítéséről nem esik szó. Érthetetlen, hogy miért nem kisebb területű, esővédett és igény esetén bővíthető parkolóházat, hanem egy nagy lebetonozott parkolót terveznek.
A városligeti létesítmények kiszolgálására új mélygarázsok épülnének, amelyek óriási autóforgalmat hozhatnak majd a Ligethez. 700 férőhely születne a Vidámpark területén, 350 parkolós mélygarázst terveznek a Közlekedési Múzeumhoz és 800-at az ’56-osok terénél. Vagyis a mostani 2300 autóparkolóból 4000 lehet, ami ugyanúgy a Liget közvetlen környezetét terheli majd.
A turistabuszok várakozóhelyeit a Szabolcs utcába építendő parkolóba és a Puskás Ferenc Stadionhoz telepítenék. Mivel azonban a fel- és leszállást a Liget létesítményeinél intéznék, ez kétszeres oda-vissza buszközlekedést okozhat majd.
Továbbra is kérdéses, mi lesz a Kós Károly sétány autómentesítése utáni forgalommal. Tervek szerint plusz csomóponti átalakításokkal az Állatkerti körútra, a kiszélesített Vágány utcára, vagy az Ajtósi Dürer sorra terelnék. Ennek eshet most áldozatul az egyetlen valójában fejleszthető Városliget – Zugló kerékpáros kapcsolat az Ajtósi Dürer soron és a Korong utcán át. Minden érintett útépítés esetén biztosítani kell a kerékpárt választók közlekedését is, amire részletes javaslatokat adtunk szeptemberben.
Megfontolandó, hogy a teljes lezárás helyett csúcsidőszakban használni lehessen a Kós Károly sétányt. Ez persze csakis az útvonalon bevezetett 30 km/órás sebességkorlátozásával, a mainál több és járdaszinten vezetett gyalogátkelőhellyel illeszkedne a sétány emberibbé tételének céljához. Ezzel elkerülhető lenne az eddigieknél is nagyobb dugók okozása a környező utakon, ami újabb építkezéseket, a kerékpáros kapcsolatok ellehetetlenítését okozhatja.
