Hirdetés

Azonnali hatállyal rendeltek el tegnapelőtt Pécsett hatósági zárlatot a méhállományra vonatkozóan. Hamarosan Somogysárdon is zárlat lesz, köszönet a permetezőszereknek, amik legyengítették rendesen a családokat és a méhek immunrendszerét.

szabadpecs.hu szúrta ki, hogy a Pécsi Járási Hivatal Agrárügyi Főosztály Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Osztálya Pécs közigazgatási területen tartott méhállományokra azonnali hatállyal községi zárlatot rendelt el.  

A közösségi zárlat alatt álló területről – a részletes szabályokban meghatározott kivételekkel – tilos állatokat, azok nyerstermékeit, betegségeket terjesztő vagy terjeszthető anyagokat és tárgyakat kivinni (méheket, fiasításos és mézes lépet, virágport, kaptárt, kaptárok belső tartozékát, méhcsaládokat).
A területre tilos méheket (dolgozót, anyát, fiasítást) bevinni.A méhállományok védelméről és a mézelő méhek egyes betegségeinek megelőzéséről és leküzdéséről szóló 70/2003. (VI.27.) FVM rendelet 17. § (1) bekezdése szerint a méhbetegség megállapítását követően a járási főállatorvos községi zárlatot köteles elrendelni.
Pécs, 2018. szeptember 18.
Lovász István jegyző felhatalmazása alapján kiadmányozta Horváth Endre Hatósági Főosztályvezető.


A hírre reflektált a Dömötörfi Család Méhészete FB oldalán, íme:

Hamarosan Somogysárdon is zárlat lesz, köszönet a permetezőszereknek, amik legyengítették rendesen a családokat és a méhek immunrendszerét. A legyengült méhcsaládok könnyebben kapnak vírus fertőzést is. Könnyebben felüti a fejét a nyúlós költésrothadás bármelyik fajtája, vagy a nozéma is. Amit nem öltek meg a permetezőszerek most azokat a betegségek tizedelik. Csak így tovább permetezőszer gyártók és magyar állam.

Majd csak kiírtjuk az összes méhet az országból!

Ne aggódjon senki, Kínában azok a gyerekek másznak a fák legvékonyabb ágára toll seprővel virágokat beporozni, akik amúgy a drága általuk beporozott gyümölcsből egy falatot sem ehetnek, mert nem tudják megfizetni! Nálunk Magyarországon is ezt szeretnénk elérni? Azt akarjuk elérni, hogy csak a gazdag gyerekek tudjanak dőzsölni a gyümölcsökben? Nálunk a faluban van már olyan méhész, akinek 90 családból 1 hónap alatt 48 maradt. Nekünk 132 családból már csak 76-ban vannak méhek. De valószínű, hogy 50 család sem fog maradni! Ma is egy olyan családot zártam végleg be ami még 10 napja tele volt méhekkel. Mai nap 30 db méhecske egy darab anyuka volt 3 fias kereten, méh hullák sehol! Köszönjük!!

A NÉBIH szombati előadásában megütötte a fülem, találtak olyan virágot ahol egyetlenegy virágban 13 különböző permetezőszer szermaradványát mutatták ki. Ennyire felelőtlen gazdát! Na és az ilyen gazda terményét még meg is veszik? Etessük csak tovább a gyerekeinket az egészségügyi határértéket túl nem lépő rovarólőszereket és gombaölőszereket tartalmazó élelmiszerekkel, gabonákkal, gyümölcsökkel.
Na és kik állapítják meg , hogy például egy gyümölcsben mennyi az egészségügyi határérték? Vajon miért is halnak meg sokan rákban? Ha mindenkinek jó az alattomos lassú halál, akkor csak permetezgessünk tovább!!
Hajrá irtsuk ki a méheket és a jövőjét a gyerekeinknek. Csak így tovább !!

Csuja László bemutatja a Gödöllő melletti babatpusztai bioméhészetét 2013-banCsuja László bemutatja a Gödöllő melletti babatpusztai bioméhészetét 2013-ban

Bajban vannak-e a méhek Magyarországon?

Az egyszavas válasz, hogy igen, nagyon nagy bajban van a méhészeti ágazat. És ennek következményeként – bár egyáltalán nincs tudatában, de – a magyar mezőgazdaság is bajban van, hiszen itt is, ahogy az egész Földön igaz, hogy élelmiszereink 30%-a, de közvetetten a mi életünk is veszélyben van. Hogy ne így legyen, alapvető változtatásokra lenne szükség. Soha nem volt ennyire valós igény a „Kert Magyarország” koncepció, mint most a globális klimaváltozás közepette, amikor a túlnépesedés mellett a Földön óriási területeken fog megszűnni az élelmiszertermelés.
Magyarország jelenleg 5 millió hektár szántófölddel rendelkezik, ahol a 80-as években több mint 30 millió ember számára termelt élelmiszert. Nem a klimaváltozás, hanem a mezőgazdasági termelési szerkezetének átalakulása felére apasztotta a termelőképességét országunknak. Ez a helyzet a klimaváltozással tovább fog romlani, ha nem leszünk képesek az Alföldön a szántóföldi művelést és a vízgazdálkodást új szemlélettel csinálni. Széles erdősávokkal védett csatornákban, holtágakban, víztározókban kellene visszatartani a Kárpátokban ősszel, télen, tavasszal lehulló és a folyókon hozzánk érkező csapadékot. Minél hosszabb ideig itt kellene tartani és a szikesedés veszélyét elkerülve öntözni kellene a szántóföldeinket. De ez csak egyik szelete a változtatásnak.

A termelt növények választékát is növelni kellene, hiszen ma szinte monokulturás a falvak határa, mert 4-5 növényfaj uralja. 2018-ban pl 240 000 ha repce, 600 000 ha napraforgó és 1,2 millió ha kukoricavetésterület volt, a többi területen szinte csak búza és hasonló gabonafélét vetettek.

A kaszálórétek és legelők területe is csökken.

A kertészet és szőlészet visszaszorulóban van, holott a termőhelyi és világpiaci adottságaink nagyon kedvezőek lennének. A növényvédelem is óriási változáson ment keresztül az elmúlt 20 évben Magyaroszágon, de ez a változás nem az ökológiai szemlélet kibontakozásával, hanem annak totális elnyomásával járt. A mai magyar mezőgazdaságot néhány multnacionális nagyválallat üzletpolitikája uralja, úgy a növényfajták választékában, mint a növényvédelmi technológiákban. A mai növényvédelemben elterjedtek a hosszú hatástartamú és a növényi nedvekbe felszívódó, ott áramló mérgek, továbbá különböző rafinált méregkoktélok használata, amelyek hatásfokozó szerepet töltenek be. Tehát az integrált növényvédelem szlogen a mai gyakorlatban a mezőgazdasági kemizális brutális mértékét jelenti. Pedig józan ésszel mindenki felfogja, hogy ez hosszú távon fenntarthatatlan, hiszen a „jól kemizált” táblák környezetében a madarak, békák elhallgatnak vagyis kipusztul a természetes élővilág. Hogy milyen mértékű az élővilág pusztulása, az is mutatja, hogy a mezőgazdasági táblákról begyűjtött megporzó rovarok 80%-a a mézelő méh, holott nem ez lenne a helyes arány. Természetes körülmények között rendkívül gazdag fajválaszték mellett a megporzó rovarok között pár százalékos arányt kellene képviselnie a méheknek.

Mit jelent mindez a méhek és a méhészek számára?

Mára elmondhatjuk, hogy a rovarporozta mezőgazdasági növények csak akkor termeszthetők nagy biztonsággal, ha vannak a környezetében méhészetek. Magyarország ebből a szempontból a világ élvonalában áll, hiszen itt 1,2 millió méhcsaládot tart kb 20 000 méhész. 15-20 évvel ezelőtt 800 000 méhcsalád volt. A méhcsaládok számának növekedése azonban egyáltalán nem jelenti azt, hogy felvirágzott volna a méhészeti ágazat Magyarországon, hiszen a méhészek által a kereskedőknek felkínált mézmennyiség lényegesen nem változott, legfeljebb a statisztika lett itt-ott kozmetikázva. Vagyis levonhatjuk a következtetést, hogy ma évente a méhállomány egyharmada megy veszendőbe. Ennyit kell a méhészeknek pótolnia, ami önmagában 12 milliárd Ft évenkénti tőkepótlást jelent és akkor még nem beszéltünk a kiesett termelési értékről.

 

Az agyonkemizált mezőgazdaság miatt vesztesége a méhészeti ágazatnak évente mintegy 20 milliárd Ft. De, hogy is néz ez ki a mindennapi méhész életében? A méhészetek téli vesztesége attól függ, hogy mennyi nyári méze maradt a kaptárban. Hogy a méhész csökkense a téli pusztulás esélyét, kénytelen kipergetni a nyári mézet és cukorral eteti fel a méheket télire. Nem minden méhész teheti meg, de legtöbb igyekszik nyár végén természetes méhlegelőre (ártéri füzesek, erdők, legelő szélek) vonulni és ott áttelelni. Tavasszal számba veszi a veszteségeket és áprilisban gyümölcs és a repcevirágzásra vándorol először, ami nagyon kedves lenne a méheknek, de mind a kettő agyonkemizált méhlegelő. A méhcsaládok ezt valamennyire túlélik és a méhészek továbbvándorolnak az akácerdőre, amin a méhcsaládok megtisztulnak a mérgektől és szépen gyűjtenek, fejlődnek. Akác után sokféle irányt vesznek a méhészek, selyemkóró, hárs, olajretek, mustár, facélia, takarmányborsó legelőket látogatnak,amelyek egy része kap intenzív növényvédelmet. De ekkor már sajnos elérik a kukoricát is a méhcsaládok, ami guttációval rengeteg növényvédő mérget bocsát ki magából és ez bizony pusztítja a méheket.

A hársvirágzás vége eléri az első napraforgó legelőt is és a teljes júliust a méhek napraforgó legelőn élik át, ami gyantás virágzatával akkor is erősen koptatná a méheket, ha nem kapna intenzív növényvédelmet. De sajnos kap, és ezt a terhelést már nem birják a méhcsaládok, a kijáró népességet elveszítik, sőt a méhcsaládok egy része össze is omlik. A napraforgó virágzás végén a méhészek nemcsak mézet pergetnek, hanem számba veszik a veszteséget és a nyár elejétől méregmentes állandó telephelyen nevelgetett szaporulat méhcsaládokkal pótolgatják a veszteséget, ha egyáltalán sikerül pótolni. Ha nem, akkor bizony a méhésznek vásárolnia kell méhcsaládokat a következő évi termelés érdekében.

Hát így áll a magyar méhészet és ebből a rendszerből egyelőre úgy tűnik, hogy nincs kitörési lehetőség. Halvány reménysugárt jelent a környezetvédő szervezetek, közöttük legmarkánsabban, legfelkészültebben a Greenpeace tevékenysége, aminek hatására 3 nagyon mérgező vegyszernek a DDT-hez hasonló teljes betiltása várható. Ezt az irányt kellene folytatni és a szántóföldi művelésben az ökológiai termesztésre áttérni, hogy reményteli változás történjen a méhészeti ágazat sorsában.

Csuja László biológus méhész

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás