Hirdetés
Forrás: nepszava

A zootaxonómusok, akik az újonnan felfedezett állatfajokat azonosítják be, sorolják rendszerbe és nevezik el, maguk is „kihalófélben” vannak, itthon alig vannak félszázan. Bizonyos nézőpontból „szerencsések”, legalábbis nálunk – állítja Csuzdi Csaba az Eszterházy Károly Egyetem Állattani Tanszékének tanára – ugyanis nincs kutatóintézetük az MTA berkein belül.

„Évente 15-18 ezer új állatfajt fedeznek fel kutatók, melyek túlnyomó többsége ízeltlábú, rovar vagy pók – mondja a szakember –, a nagyobb testű élőlények nem nagyon tudnak rejtve maradni manapság. A madarakat már jól ismerjük, és emlősből is csak néhány tucat akad horogra, ráadásul zömüket már felfedezésükkor a kihalás veszélye fenyegeti. Egyfelől, mert alacsony a populációjuk egyedszáma, másfelől pedig, mert az élőhelyük kicsi és elszigetelt. Ezért is nehéz rájuk bukkanni. Az ember azonban igencsak gondosan és alaposan kebelezi be a természetet – ténykedésének romboló hatása előbb-utóbb ezekre a most még elszigetelt területekre is odaér és kíméletlenül felborítja az ökoszisztémát.

Fontos volna, ha nyugati mintára itthon is lenne tudományos intézete a biodiverzitásnak (biológiai sokféleség) – hívja fel a figyelmet a zootaxonómia jelentőségére Csuzdi –, mert bár látszólag »haszontalan« munkát végzünk, tény, hogy a nyolcvanas évek óta a biodiverzitás-krízis a természetvédelem egyik legnagyobb problémája. Lehet azt mondani, kit érdekel, hogy drasztikusan csökken a repülő rovarok száma – az utóbbi évek mérései szerint 75 százalékkal! –, de csak a következmények figyelembevételével. Odáig azonban már csak nagyon kevesek gondolnak, hogy ha így megy tovább, nem lesz, ami beporozza a gyümölcsfáinkat, és előbb utóbb jelentősen csökkenni fog a termésmennyiség. Sőt Angliában, a rovar­evő madárpopuláció összeomlásáért is a rovarszám csökkenését teszik felelőssé.
Hogy az ökoszisztéma megbomlása hová vezet, mi magunk sem tudjuk – vázol kétséges jövőt a kutató –, hiszen a Földön élő közel kétmillió fajból csupán pár ezernek ismerjük a tényleges funkcióját.” Csuzdi Csaba szakterülete a giliszták világa. Azt állítja, hogy az Európában élő nagyjából 1000 gilisztafaj közül csak 50-ről tudják, hogy milyen konkrét feladatot vállalnak az ökológiai egyensúly fenntartásában – 20-ról épp magyar kutatók állapították meg, hogy az avarlebontásban elengedhetetlen a szerepük. 
Arra az esetre, ha esetleg a természet szennyezésével és az emberi arroganciával nem végeznénk tökéletes munkát bizonyos fajok beláthatatlan következményekkel járó likvidálásában, „jól jöhet” egy-két szándékos megsemmisítő akció. „Van például egy Szlovéniában honos futóbogárfaj, melyet még 1937-ben fedezett fel és nevezett el egy Hitler-rajongó amatőr rovarkutató, bizonyos Oskar Scheibl – tudjuk meg a kutatótól.

Hitler és a náci relikvia a vakfutrinkaHitler és a náci relikvia a vakfutrinka – Az Anophthalmus hitleri időközben náci relikviává avanzsált. Bár törvény tiltja a színtelen vakfutrinkával való kereskedést, a gyűjtők egy-egy tökéletesen épen maradt példányért állítólag akár 2000 eurót is hajlandók fizetni a rovarok feketepiacán, de az átlagáruk, a híresztelésekkel ellentétben, inkább csak olyan 200 euró körül mozoghat. A bogarakat illegálisan gyűjtik be élőhelyeiken – ami az ő esetükben a Celje nevű barlang –, de volt olyan eset is, hogy egy múzeumi gyűjteményből kélt lába egy hibátlan példánynak.” Bár a relikviagyűjtők nagyon elszántak, a vakfutrinka azért marad mégis kvázi biztonságban, mert egyfelől nem is mindig őt fogják be – csakis szakértői szem tudja megkülönböztetni a nem többi képviselőjétől, a bogarak között ugyanis a nemi szerv alapján lehet különbséget tenni –, másfelől pedig többségük sosem hagyja el a barlangok szűk réseit, ahol még a legleleményesebb orvvadászok sem férnek hozzájuk.

Miként lehet nevet adni egy állatfajnak? Csak sértő ne legyen!

Az Anophthalmus hitleri kapcsán felmerül a kérdés, miként lehet nevet adni egy állatfajnak, kiből lehet büszke névadó, és vajon létezik-e bármilyen névtani útmutató, melyet követni kell a keresztelés kapcsán. „Ha valaki megnézi az állat- és növényneveket, úgy tűnhet, mintha nagyon random lenne, ami részben igaz, ugyanakkor szigorúan szabályozott alapja van. Egyfelől kötelezően latin hangzásúnak kell lennie, másfelől az elnevezés célja, hogy egy egyszer adott tudományos név univerzális és stabil legyen, tehát ha Magyarországon elnevezek egy állatot, azt Moszkvától Washingtonig ugyanúgy hívják.”


A Füvészkert egyik üvegházában, a legendás kaktuszgyűjtemény, valamint az amazonasi és paraguayi óriási tündérrózsák közelében, tökéletes békében lengedezik egymás mellett egy fán Horn Gyula és Orbán Viktor. Mindketten Szingapúrból érkeztek és orchideák. Horn Gyula egy klasszikusabb, régivágásúbb nemesítés, de Orbán, a szakemberek szerint legalábbis, abszolút 21. századi virágzás. Egy olyan nemzeti parkból érkeztek, ahol külön tanösvénye van azoknak a hibrideknek, amelyeket hírességekről, diplomatákról vagy uralkodókról neveztek el. A VIP-orchideák között van saját virága Elton Johnnak, Nelson Mandelának, Jackie Channek és a brit királyi család több tagjának is.


A fajok latin neveit a Zoológiai Nevezéktan Nemzetközi Kódexe alapján adják, de Csuzdi professzor szerint „mint minden törvénykönyv, ez is annyit ér, amennyit betartanak belőle”. Rendelkezik például az azonos nevűség elkerüléséről, de ha mégis előfordul, elég egy vicces huszárvágás a csorba kiköszörüléséhez. „Létezik például egy Lactarius nevű nem a halaknál, és van egy ilyen nemzetség a gombák között is, ide tartozik például a rizike. Hogy egyértelmű legyen, valamikor a kilencvenes években elneveztek egy halfajt úgy, hogy Lactarius nonfungus, tehát nemgomba, amire válaszul egy gomba Lactarius nonpiscis, vagyis nemhal nevet kapott” – meséli Csuzdi.

A névadás „törvénykönyve” kitér arra is, hogy a választott név ne legyen sértő, ha valaki mégis zokon veszi, hogy, teszem azt, egy undorító hüllő is viseli a nevét, a tekintélyes nevű Nemzetközi Zoológiai Nómenklatúrabizottság elé viheti az ügyet. Nyilván Donald Trump sem vette jó néven, amikor néhány hónapja megjelent egy neves zoológiai szaklapban, hogy egy kukackinézetű, féregszerű kétéltűt neveztek el róla. A Panamában felfedezett Dermophis donaldtrumpi egyik tulajdonsága, hogy csak a fényt és a sötétet tudja megkülönböztetni, miképpen az Egyesült Államok jelenlegi elnöke is csak fekete-fehérben látja a világot.

„Mivel sehol nincs olyan szabályozás, hogy nem lehet híres ember nevét adni egy új fajnak – mondja Csuzdi –, lényegében hiába kapálózna és sértődne meg bárki, hogy márpedig kikéri magának a gusztustalan csúszómászót, a Nómenklatúrabizottság csakis akkor avatkozik közbe, ha a névadó formai hibát vét. Az, hogy tetszik vagy nem tetszik egy név, még ha az USA elnökéről van is szó, nem elég indok a névváltoztatásra.” 

Csillog, mint Darth Vader köpenye

„Ha egy kutató talál egy új fajt, az a feladata, hogy a tudomány számára rögzítse, nevet adjon neki, mellékeljen hozzá leírást, jelöljön ki egy vagy több névhordozó típust, tehát azt a példányt, aminek a későbbiekben referenciául kell szolgálnia, és mindezt publikálja a megfelelő szabályok mentén egy folyóiratban – fejti ki Csuzdi. – Ha megtörtént a publikáció, nem nagyon van visszaút. Amúgy a kutatók ritkán szórakoznak azzal, hogy hírességek neveivel vicceljenek – mi leginkább egymásról, a felfedezés helyéről vagy egy-egy látványos tulajdonságukról nevezünk el fajokat. Talán egy bogár az egyik kivétel, amely azért kapta az Agathidium vaderi nevet, mert annyira fényesen és feketén csillog a páncélja, mint Darth Vader köpönyege. Híres emberek neveit többnyire olyan laikusok adják, akik valamiképp megszerezték a névadás jogát.

Mivel a zootaxonómia elég elhanyagolt tudományterület, alapvetően nagyon kevés pénz van a kutatásokra. Ezért előfordul, hogy a felfedező aukcióra kínálja, vagy az eBayen árulja a név­adás lehetőségét. Nem tudom, mi a pláne benne annak, aki megveszi a jogot, mert hivatalosan úgyis a felfedező lesz névadóként bejegyezve, és 20 év múlva már senki nem fog emlékezni rá, hogy az ötletgazda valójában ez vagy az, de tény, hogy akadnak olyanok, akik több tízezer dollárt is hajlandóak fizetni a röpke dicsőségért. Van, hogy csak hiú­ságból, de előfordul, hogy tudatosan egy adott természetvédelmi kérdés mellé kívánnak állni adományukkal. A Dermophis donaldtrumpi nevet például egy fenntartható építőanyagot gyártó londoni cég, az EnviroBuild környezettudatos igazgatójától, ­Aidan­ Belltől kapta a kétéltű, aki egy aukción 25 ezer dollárt fizetett a lehetőségért, azt remélve, hogy a különös üzlet felhívja a figyelmet Trump klímapolitikájának visszásságaira.
„Ha leírunk egy új molyfajt, arra senki nem kapja fel a fejét. Ha hetente újabb és újabb, eddig ismeretlen dinócsontvázakat találnánk, abból már lehetne cikk a Nature magazinban. Ennél azonban sokkal nagyobb az esély rá, hogy az kap hírverést, ha például Donald Trumpról neveznek el egy férget. Ezen elv alapján a Csillagok háborúja minden egyes szereplője megvan már az állatvilágban is.”

Luke Skywalker (Mark Hamill) és a Skywalker gibbon (Hoolock tianxing)Luke Skywalker (Mark Hamill) és a Skywalker gibbon (Hoolock tianxing)

Különleges megtiszteltetés érte Barack Obamát még 2016-ban, ugyanis férget neveztek el róla. Az élősködőről a Journal of Parasitology amerikai féregtani folyóiratban jelent meg tanulmány.  A Baracktrema obamai teknősök vérében élő laposféreg, nagyjából ötcentisre nő meg, és hajszálvékony. A parazitát Thomas Platt, az indianai Saint Mary’s College nyugalmazott biológiaprofesszora nevezte el Barack Obamáról. Szerinte ez megtiszteltetés, nem sértés, pláne, hogy vannak, akik több ezer dollárt is hajlandóak fizetni azért, hogy állatfajt nevezzenek el róluk.

Platt több mint harminc fajt fedezett fel és nevezett el pályája során. Korábban az apósáról, a doktori témavezetőjéről, és más olyan emberekről nevezte el az általa felfedezett fajokat, akiket saját bevallása szerint nagyon tisztel. Most Obama elnöksége előtt tisztelgett a maga rendhagyó módján. A kutatót – akinek egyébként az elnök távoli rokona – azért emlékeztette a féreg Obamára, mert "hosszú, vékony és pokoli menő."  2017-ben ismét Obamáról neveztek el egy állatot.


1758-ban jelent meg Carl von Linné svéd biológus mérföldkőnek számító rendszertani könyve, a Systema Naturae tizedik kiadása, amelyben az állatokra is kiterjesztette a növényekre már alkalmazott kettős nevezéktant. Korábban az állatokat szabályok nélkül rendszerezték, így akadt, aki biztos, ami biztos alapon és a pontosság kedvéért akár 18 tagból álló nevet is adott egy-egy fajnak: keskenyszájú, göndörfülű, piros hajú, lógólábú, görbe csápú akármi.

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás