Az Európai Unióban csak hat országban rosszabb a műanyag-újrahasznosítás aránya, mint nálunk – derült ki az Eurostat adataiból. Litvániában a legjobb a helyzet, náluk a műanyag-csomagolások közel háromnegyedét feldolgozzák.
Az Európai Unióban a szemétként kidobott műanyagoknak csak 42,2 százalékát hasznosították újra 2016-ban. Ez arány 2005-ben még 24 százalék volt, 2009-re 31,9 százalékra, 2013-ra 36,6 százalékra növekedett. Az összes újrahasznosított műanyag több mint feléért a toplista első nyolc helyén szereplő ország felelt. Ezekben az államokban a műanyagmennyiség több mint fele kapott új életciklust vagy termékciklust a körforgásos gazdaság alapelvei szerint.
Mindegyik országban növekedett az újrahasznosítás aránya 2005 óta, az egyetlen kivétel Észtország, ahol 0,9 százalékkal csökkent. Magyarország a 25. helyezést érte el a 31 ország között a maga 31,4 százalékával.
A piacesprofit szerint tágabb kategória a csomagolóanyag-hulladék, amelybe a kartonpapír is beletartozik. 2016-ban 170 kilogramm csomagolóanyag-hulladék jutott egy-egy uniós polgárra, a legkisebb egy főre jutó mennyiség Horvátországé, ahol 55 kilogramm, a legnagyobb Németországé, ahol 221 kilogramm jutott egy emberre.
2007 és 2016 között a papír és a kartonpapír volt a legnagyobb mennyiségben használatos csomagolóanyag az EU-ban, 2016-ban 35,4 millió tonnát volt belőle, míg műanyagból és üvegből egyaránt 16-16 millió tonna.
Műanyaghulladék-újrahasznosítási arány
Litvánia 74,4% Ciprus 63,7% Szlovénia 62,0% Csehország 59,2% Bulgária 52,6% Szlovákia 51,7% Hollandia 51,5%
Svédország 50,7% Németország 48,4% Lengyelország 46,9% Románia 46,7% Spanyolország 45,5% Anglia 44,9%
Norvégia 44,6% Belgium 43,4% Izland 42,7% Olaszország 42,4% Portugál 41,8% Horvátország 41,1% Lettország 37,2%
Görögország 36,8% Dánia 36,1% Ausztria 33,6% Luxemburg 32,6%
Magyarország 31,4%
Málta 28,6% Írország 31,2% Franciaország 25,8% Finnország 25,4% Észtország 24,6% Liechtenstein 20,9%
EU28 átlag: 42,4%
(ec.europa.eu, ceoworld.biz)
Összeomlolhat a globális hulladék-újrahasznosítás rendszer
Az évtizedekig sikeresnek tűnő globális szelektív hulladék gyűjtési és -újrahasznosítási rendszer súlyosan megrendült tavaly, miután a korábban a legnagyobb papír- és műanyaghulladék-vásárlónak számító Kína 2018 elejétől elutasította, hogy a Nyugat szemétlerakója legyen. A szállítmányok előtt pedig egyre több más ázsiai ország is sorra lezárja le határait.
A fejlemények ébresztőt jelenthetnek a világnak, rávilágítva arra, hogy az újrahasznosítási rendszer eddig igazából nem működött megfelelően, ezért rendszerszintű változásokra van szükség.
A háztartási szelektív hulladékgyűjtés és újrahasznosítás 1980-as évekbeli első, próbaszerű bevezetését követően az újrafeldolgozás globálisan mintegy 200 milliárd dolláros iparággá fejlődött, amelyet egyben az emberiség fokozódó szeméttermelésének leginkább kézenfekvő megoldásaként tartanak számon. A világban évente több mint 270 millió tonna hulladékot hasznosítanak újra a Világbank adatai szerint. A rendszer lelke a hulladék globális kereskedelme, amely hatalmas mennyiségben hajóztatja a feldolgozókhoz a hulladékot. A hulladékot csoportosítása után leggyakrabban ázsiai feldolgozók vásárolják meg, tavaly Kína volt messze a legnagyobb vevő. A kereskedelem és feldolgozás időnként rendkívüli nyereséget képes termelni, ezért nem csoda, ha vállalatok sora önálló tevékenységként folytatja ezt a tevékenységet. RÉSZLETEK>>>