Az Országos Erdészeti Egyesületi (OEE) tagjaként tegnap megkaptam a magyar erdők segélykérő üzenetét. Az Erdészeti Lapok legfrissebb száma mellé megérkezett az Agrárminisztérium által kiadott Magyarország erdeinek összefoglaló adatai című leporelló (a dokumentum letölthető bárki számára innen). Sajnos az adatok elég sokkolóak, és sajnos ezek az adatok az átlagos választópolgárhoz nem jutnak el, ezért gondoltam egy-két érdekes adatot kiemelek a dokumentumból.
Hazánkban 2023-ban összesen 355 hektár természetes erdő volt! Ez az összes erdő területnek mindössze a 0,018%-a! Ez kevesebb mint fele az Audi Hungária győri telephelyének kiterjedése! Ennél 64-szer nagyobb területet foglaltak el az erdeinket veszélyeztető invazív fafajok (22943 hektár) és majdnem 1300-szor nagyobb területet az észak-amerikai Fehér akác (Robinia pseudoacacia, 458296 hektár).
Itt érdemes megjegyezni, hogy a fehér akác telepítését a magyar nemzeti park igazgatóságok nem támogatják mert invazív fajnak tekintik (helyesen). Ugyanakkor Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter büszkén 2014-ben büszkén jelentette be, hogy óta a magyar akácfa (sic!) hungarikum lett. Nyilván ennek is köszönhető, hogy a fehér akác területi kiterjedése kiterjedése 2019 óta 3765 hektárral nőtt hazánkban (miközben a honos Kocsánytalan tölgy, Quercus petraea, területe 2544 hektárral csökkent).
Magyarországon az erdők majdnem 40%-nak az elsődleges rendeltetése védelmi cél (pl. talajvédelem, természetvédelem) ugyanakkor az erdeink 90,25%-ban még a mai napig vágásos gazdálkodás folyik. Ez azt jelenti, hogy a védelmi célú erdők kiemelkedő hányadában vágásos üzemmóddal gazdálkodnak, annak ellenére, hogy az Alkotmánybíróság 2020. június 15-i döntésében az alábbi megállapítást tette: “Az Alkotmánybíróság megállapította: a tarvágás rendkívül súlyos és visszafordíthatatlan kárt okoz az ökoszisztémában, mellyel az állami tulajdonú erdők esetében semmilyen alapvető jog vagy alkotmányos érték nem állítható szembe, ekként az alkotmányosan nem igazolható.” (ehhez kapcsolódóan szeretném felhívni a figyelmet erre az aláírásgyűjtésre)
Érdemes a nettó fakitermelési adatokat is megvizsgálni. 2023-ban az összes fakitermelés 58,6%-a tűzifa volt. Ha ehhez hozzáadjuk a papírfa kitermelést akkor az összes fakitermelés 63,7%-a, majdnem kétharmada, hazánkban olyan választékot eredményezett ami hosszútávon nemhogy javít, hanem inkább ront a klímavészhelyzeten. Azt ugyanis még az erdészeti ipar sem vitatja, hogy klíma mitigációs szempontból az a jó kitermelt faanyag amiben hosszútávon tudjuk a szénmegkötést biztosítani (pl. épületfa).
Néhány egyéb adat csak felsorolás szerűen:
- a magyar erdőkben legnagyobb területi kiterjedéssel rendelkező fafaj az amúgy nálunk nem honos Fehér akác (Robinia pseudoacacia, tehár magyar akácnak hívni óriási tévedés, olyan mintha az eukaliptuszt a portugálok honos fajnak tekintenék) összesen 458296 hektár. Ez több mint a képzeletbeli dobogó második és harmadik fokán álló honos Cser és Kocsányos tölgy összes területe (398717 hektár)
- a kultúrerdők és faültetvények – vagyis azok az erdők amelyekben nem lehet még bújócskát sem játszani – összes kiterjedése 39%, ami majdnem kétszer annyi mint a természetes és természetszerű erdők összes kiterjedése, 21%.
- az erdeinket veszélyeztető 6 invazív faj területi kiterjedése 35%-kal nőtt 2019 óta
Végül egy érdekesség az erdőterületek növekedésével kapcsolatban. 2019 óta mintegy 20000 hektárral nőtt erdeink összes területe. 2023 május 17-én az OEE honlapján jelent meg a hír, amely szerint “50 ezer hektárral nőhet Magyarországon 2027-ig az erdőterületek nagysága”. Van-e ennek bármilyen realitása az országos adatok alapján? Összehasonlítva az elérhető adatokat 2019 óta, NINCS! Az elmúlt 4 évben átlagosan 5182 hektárral nőtt az erdőterület hazánkban, miközben a kormány szerint 2027-ig évente 12500 hektár lenne a növekedés. Tekintettel arra, hogy a jelenlegi kormány inkább az újabb és újabb ipari területek kialakításán dolgozik, az 50000 hektáros növekedés valószínűleg álom marad.
PS: Az Eurostat oldalán elérhető adatok alapján hazánkban a mesterséges felszínnel borított területek aránya 2009 óta 0,4%-kal növekedett. Ez mintegy 372,12 km2, ami kicsivel több mint hazánk negyedik legnagyobb területű településének, Hajdúböszörménynek a teljes területe! 2009 óta évente 4135 hektár termőföldet / talajt burkoltunk le a rosszul értelmezett “fejlődés”-re hivatkozva.
