A Balaton közös értékünk, amit – egy korábbi Europarc Szövetség 1993-as kiadvány címét idézve – úgy tűnik a halálba szeretünk (Loving them to Death). A Balaton és közvetlen környezete egy kultúrtáj, amelynek karaktere a természeti elemek és emberi tájhasználat hosszú évszázadok alatti együttélésének eredménye. Ugyanakkor az utóbbi évtizedekben különösen nagy nyomás nehezedett a tóra és környezetére, elsősorban ingatlan- és turisztikai fejlesztések hatására, ezek már a tó ökológiai állapotát veszélyeztetik. Ezzel a blog bejegyzéssel, mint a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetségének elnöke, a szervezet által a Madarak és Fák napján (május 10) közzétett Balatoni Zöld Minimum javaslatot kívánom bemutatni.
A zöld minimummal a balatoni ökoszisztéma értékeinek megőrzését, az állapotromlás megállítását és egy nagyléptékű természet-helyreállítási folyamat elindítását kívánjuk elérni. Egy új zöld megállapodás az alapfeltétele annak, hogy a tó hosszútávú idegenforgalmi hasznosítása, a helyi és időszakos lakosok életminősége biztosítható legyen.
A Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége (NTVÉSZ) – a Társaság a Szabadságjogokért Egyesület (TASZ) jogi tanácsadása mellett – a zöld minimum javaslatban összefoglalta, hogy milyen ökológiai elvárásoknak kellene a balatoni önkormányzatoknak megfelelniük, és ehhez milyen jogi eszközeik, kötelezettségeik vannak. A dokumentum az önkormányzati választások előtt segíteni szeretné a polgármester- és képviselőjelölteket abban, hogy a környezetvédelmet figyelembe vegyék programjukban, a helyi lakosoknak és civil szervezeteknek pedig abban, hogy felelős döntést hozzanak az egyes jelöltek támogatásáról. A dokumentum javaslatai nagyban támaszkodnak korábban más szervezetek (például a Világbank és EU finanszírozott projektek) javaslataira.
A Balatoni Zöld Minimum fő célja, hogy elősegítse a jelenlegi zöldfelületek, természeti kincsek megóvását, illetve a balatoni beépítések további növekedését megállítsa Magyarország Alaptörvényének P cikkével összhangban, annak érdekében, hogy a Balaton régió természeti értékeit és ökoszisztémáit megóvhassuk a jövő generációi számára. A 2024. június 9-i önkormányzati választáshoz kapcsolódóan a szervezetek kérik, hogy polgármester- és/vagy képviselőjelöltként támogassák a zöld minimumot, hiszen számos olyan országos vállalás van, amihez a balatoni önkormányzatoknak is hozzá kell járulniuk. Az országos vállalások közül különösen fontos kiemelni, hogy
- A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás keretében a településeknek javítaniuk kell a zöldfelületek szénmegkötő képességet, és
- A Balaton vízgyűjtőjén az EU Magyarország által is jóváhagyott Biodiverzitás Stratégiájában érvényes “no net loss of biodiversity” szabályt kell érvényesíteni.
A Zöld Minimumban szereplő – az önkormányzatok jogi lehetőségeinek megfelelő – konkrét javaslatok az alábbiak
- Az új épületek parti sávban történő építésének megakadályozása és a 30 méteres törvényben rögzített parti sáv bővítése legalább 100 méterre.
- A település területén található felszíni vizek, víztestek ökológiai állapotának javítása a természetesség növelésével
- A meglévő zöldfelületek védelmével az éghajlatváltozáshoz történő alkalmazkodás elősegítése és a hazai klímavédelmi törvényhez való hozzájárulás.
- A tó és a táj jó ökológiai állapotának csökkenése csak ott és olyan mértékben legyen megengedhető, ahol az igazoltan kompenzálható a településen határain belül más terület helyreállításával.
- A strandok klíma-adaptációjában az árnyékolás mellett fontos, hogy a változó vízszinthez igazodó vízparti létesítmények és a partvédelem is elsődleges célkitűzés legyen.
- A településarculati kézikönyvekben meghatározott tájkarakter védelme, tekintettel a településre jellemző beépítésre és tájhasználatra.
A Zöld Minimum alapja az, hogy a Balatont, mint egy egységet, esetenként akár vízgyűjtő léptékben, kell kezelni. Ehhez az EU Víz Keretirányelv keretében 7 évente készülő Vízgazdálkodási Terv, valamint a Világbank (EU által is finanszírozott) Functional Areas projekt Balaton régió lehatárolása szolgálhat alapul. Fontos feladat a tó és vízgyűjtője integrált vízgazdálkodásának megvalósítása, vízminőségének biztosítása, a tó ökológiai rendszerének megvédése, a vizes élőhelyek megtartása, mert ezek nélkül minden fejlesztés okafogyottá válhat hosszú távon. Egy élettelen tó minden vonzerejét elveszíti (még egyszer: a halálba szeretjük a tavat).
Minden változtatást a tó épített és természeti környezetében úgy kell kialakítani, hogy ingadozó vízjárás esetén is betöltse funkcióját. Ehhez meg kell tervezni és tesztelni kell azokat a partvédőmű típusokat, amelyek kompatibilisek az emberi használattal, természetes élőhelyként is jól funkcionálnak és vízállási szélsőségek esetén is használhatóak. Kiemelt szerepet kell adni a természetes partvédelemnek a vízparti növényzet helyreállításával.
Nagyon fontos eleme a Balatoni Zöld Minimumnak, hogy felsorolja az önkormányzatok részére rendelkezésre álló jogi lehetőségeket amivel az állandó és ideiglenes helyi lakosok és a régióba látogató turisták életminőségét tudják javítani. Az ökológiai állapot javítását jogi eszközök hatékony használatával is elő lehet segíteni.
A Madarak és Fák napján bemutatott Balatoni Zöld Minimumot az önkormányzati választások előtt, mint egy segédletet dolgoztuk ki az önkormányzatok részére. Természetesen nem állunk meg itt és a választások után igyekszünk együttműködni az újonnan felálló képviselő-testületekkel és megválasztott polgármesterekkel, valamint egyéb érintett szervekkel, hogy 2025-re létrejöjjön egy Balatoni Zöld Charta. Ehhez kiváló keretet nyújt a hamarosan elinduló Civil EU Elnökségi program is, ami a magyar EU Elnökség alatt igyekszik a civil szervezetek és tudományos élet hangját felerősíteni.
