szennyvízkezelés

Magyarországon mára sokféle arca lett a vízszegénységnek. Kezdve a klasszikus kútrajárástól, ahol nincs vezetékes víz, egészen a Homokhátságig, ahol a gazdák kénytelenek megélni a kutak kiszáradását. Vízért küzdenek a szegregátumokban lakók, a csőtörések miatt vízhiányt elszenvedők, a sivataggá váló területen élők, az elhasználódott csövek szennyezése vagy a fonalféreg-fertőzés miatt víz nélkül maradók.

A szennyvíztisztító telepek annak ellenére távolítják el nagy hatékonysággal a mikroműanyagokat, hogy nem tervezték azokat ilyen problémák megoldására – derült ki több hazai szennyvíztisztító telep felméréséből. Kiemelten fontos a lakosság hozzájárulása a mikroműanyag szennyezés megelőzéséhez.

Hogyan kezelték a szemetet abban a korban, amikor főként lebomló szerves hulladékot termeltek az emberek? Mi lesz a levágott testrészekkel? Mi az a tervezett elavulás, amelyet minden okostelefonba beterveznek, és mit kezdünk a szeméttel Magyarországon?

Az ENSZ friss vízügyi jelentése szerint a világ lakosai 26 %-ának nincs tiszta ivóvize, 46 %-ának nincs hozzáférése WC-hez. Az ENSZ vízügyi célkitűzéseinek 2030-ig történő eléréséhez a világ szennyvíztisztítási kapacitását évente 8,56 milliárd köbméterrel kell növelni, évente további 469 szennyvíztisztító létesítésébe kell beruházni.

Mivel naponta több mint húszezer kilogrammnyi cigarettacsikk, nedves törlőkendő és betét landol az osztrák főváros szennyvízében, az Ebswien szennyvíztisztító felmérést készített a témában. Kiderült, hogy a bécsiek 91 %-a többet szeretne tudni arról, hogy mit húzhat le a vécén, és mit nem. Most kampányt indítottak „A vécé nem szemetes” címmel.

Sárga, barna, iszapos, büdös víz folyik időnként a csapotokból? Rendszeresek a csőtörések a környéketeken? Volt, hogy vízhiány lépett fel a településeteken? Esetleg nincs is lehetőségetek egészséges ivóvízhez jutni? E problémák sok millió ember életét keserítik meg, sok ezer ember egészségét veszélyeztetik Magyarországon.

Szennyvizek és szennyvíziszapok hasznosítására dolgoztak ki új megoldásokat a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói egy uniós támogatással megvalósult program keretében – tájékoztatott a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága.

Edward Jones, az Utrechti Egyetem PhD hallgatója nemrég új módszerekkel próbálta felmérni, hogy globálisan mennyi szennyvizet kezelnek, és arra jutott, hogy a korábbi 20 százalékos becslésekkel szemben az arány már 50 százalék felett járhat.

Az ipari és lakossági szennyvízkezelés maradéka gyakorlatilag feldolgozhatatlan, a „kezelése” a politika közeli tulajdonosok számára mégis jó üzlet. A Greenpeace 2011 óta küzd az almásfüzitői vörösiszap-tárolóra települt „komposztálóval”, amely a valóságban leginkább különféle veszélyes hulladékok lerakójaként működik. A létesítmény két, egymással összefüggő jellemző miatt szálka a zöldek szemében: egyrészt a környezettudomány számára is meggyőző módon…

A tiszta vízhez való jog ősidők óta okoz konfliktusokat. Még a Bibliából is ismerünk olyan történetet, amikor komoly viszály keletkezett abból, ki itathatja meg az állatait a folyónál. A vizek védelme, a szennyvíz elvezetése és az ivóvízkészletek okos használata kulcsfontosságú az emberiség számára.