Magyarországon mára sokféle arca lett a vízszegénységnek. Kezdve a klasszikus kútrajárástól, ahol nincs vezetékes víz, egészen a Homokhátságig, ahol a gazdák kénytelenek megélni a kutak kiszáradását. Vízért küzdenek a szegregátumokban lakók, a csőtörések miatt vízhiányt elszenvedők, a sivataggá váló területen élők, az elhasználódott csövek szennyezése vagy a fonalféreg-fertőzés miatt víz nélkül maradók.
szennyvízkezelés
Brutálisan sok mikroműanyag van szennyvízeinkben
A szennyvíztisztító telepek annak ellenére távolítják el nagy hatékonysággal a mikroműanyagokat, hogy nem tervezték azokat ilyen problémák megoldására – derült ki több hazai szennyvíztisztító telep felméréséből. Kiemelten fontos a lakosság hozzájárulása a mikroműanyag szennyezés megelőzéséhez.
A latrinától a tervezett elavulásig
Hogyan kezelték a szemetet abban a korban, amikor főként lebomló szerves hulladékot termeltek az emberek? Mi lesz a levágott testrészekkel? Mi az a tervezett elavulás, amelyet minden okostelefonba beterveznek, és mit kezdünk a szeméttel Magyarországon?
A Föld lakosságának közel fele nem fér hozzá WC-hez
Az ENSZ friss vízügyi jelentése szerint a világ lakosai 26 %-ának nincs tiszta ivóvize, 46 %-ának nincs hozzáférése WC-hez. Az ENSZ vízügyi célkitűzéseinek 2030-ig történő eléréséhez a világ szennyvíztisztítási kapacitását évente 8,56 milliárd köbméterrel kell növelni, évente további 469 szennyvíztisztító létesítésébe kell beruházni.
A vécé nem szemetes!
Mivel naponta több mint húszezer kilogrammnyi cigarettacsikk, nedves törlőkendő és betét landol az osztrák főváros szennyvízében, az Ebswien szennyvíztisztító felmérést készített a témában. Kiderült, hogy a bécsiek 91 %-a többet szeretne tudni arról, hogy mit húzhat le a vécén, és mit nem. Most kampányt indítottak „A vécé nem szemetes” címmel.
A rezsicsökkentés miatt előbb utóbb szitává válik a hazai ivóvíz hálózat
Sárga, barna, iszapos, büdös víz folyik időnként a csapotokból? Rendszeresek a csőtörések a környéketeken? Volt, hogy vízhiány lépett fel a településeteken? Esetleg nincs is lehetőségetek egészséges ivóvízhez jutni? E problémák sok millió ember életét keserítik meg, sok ezer ember egészségét veszélyeztetik Magyarországon.
Új irányok a szennyvizek és szennyvíziszapok hasznosításában
Szennyvizek és szennyvíziszapok hasznosítására dolgoztak ki új megoldásokat a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói egy uniós támogatással megvalósult program keretében – tájékoztatott a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága.
Növekszik a tisztított szennyvíz aránya, de ez is kevés
Edward Jones, az Utrechti Egyetem PhD hallgatója nemrég új módszerekkel próbálta felmérni, hogy globálisan mennyi szennyvizet kezelnek, és arra jutott, hogy a korábbi 20 százalékos becslésekkel szemben az arány már 50 százalék felett járhat.
Európa iszaplerakója lettünk
Az ipari és lakossági szennyvízkezelés maradéka gyakorlatilag feldolgozhatatlan, a „kezelése” a politika közeli tulajdonosok számára mégis jó üzlet. A Greenpeace 2011 óta küzd az almásfüzitői vörösiszap-tárolóra települt „komposztálóval”, amely a valóságban leginkább különféle veszélyes hulladékok lerakójaként működik. A létesítmény két, egymással összefüggő jellemző miatt szálka a zöldek szemében: egyrészt a környezettudomány számára is meggyőző módon…
A szennyvízkezelés szerepe a fenntartható fejlődésben
A tiszta vízhez való jog ősidők óta okoz konfliktusokat. Még a Bibliából is ismerünk olyan történetet, amikor komoly viszály keletkezett abból, ki itathatja meg az állatait a folyónál. A vizek védelme, a szennyvíz elvezetése és az ivóvízkészletek okos használata kulcsfontosságú az emberiség számára.