Május 22-e a Biológiai Sokféleség Világnapja, ebből az alkalomból világszerte hívják fel a figyelmet az élővilág sokszínűségének megóvására és a biodiverzitást veszélyeztető jelenségekre. A Greenpeace friss jelentése rengeteg sokkoló megállapítást tartalmaz.
A Greenpeace Magyarország a biológiai sokféleség világnapja kapcsán közreadta az IPBES (Biodiverzitás és Ökoszisztéma-szolgáltatások védelmével foglalkozó Kormányközi Platform) jelentésének vezetői összefoglalóját magyar nyelven. A jelentés a világ ökológiai állapotát mutatja be. A tudósok az egész földi életet végveszélybe sodró folyamatokat írják le és arra a következtetésre jutnak, hogy teljesen át kell alakítanunk a társadalmi és gazdasági rendszereinket. A Greenpeace a jelentés magyar összefoglalóját elküldi a hazai döntéshozóknak.
Néhány sokkoló megállapítás a jelentésből:
♣ 1 millió faj került közvetlenül a kihalás szélére! Ez olyan kihalási hullám, amilyenre még nem volt példa az emberiség történelmében.
♣ A világ szárazföldi területeinek 75%-át már teljesen átalakította az ember. Tengereknél ugyanez a mutató 66%.
♣ 577 milliárd dollár értékű termést veszélyeztet évente a beporzók pusztulása.
♣ A műanyagszennyezés 1980 óta a tízszeresére nőtt.Az elmúlt 50 évet áttekintő, 2019-ben publikált adatokból egyértelműen látszik, hogy: minden kormánynak van teendője! Az élelmezésbiztonság, az egészségünk megőrzése, a társadalmi egyenlőtlenségek mérséklése, az élhető városok fenntartása és a szennyezések csökkentése azonnali, alapvető változtatásokat igényelnek.
A jelentésben a tudósok forgatókönyveket is készítettek a döntéshozók számára, de úgy tűnik hiába, mert azóta sem történt érdemi változás.
Most, hogy a koronavírus leterítette a világot, a Greenpeace Magyarország magyar nyelven is elérhetővé teszi a jelentés vezetői összefoglalóját és elküldi minden parlamenti képviselőnek, EP-képviselőnek és közjogi méltóságnak. A környezetvédő szervezet ezzel is nyomatékosítani kívánja a politikusok számára, hogy azonnal kell cselekedniük!
A tudósok által vázolt politikai forgatókönyvek kulcsfontosságú eleme a pénzügyi és gazdasági rendszerek átalakítása. A Greenpeace Magyarország a koronavírus okozta világjárvány kapcsán kifejezetten ezt várja el a politikai és a gazdasági élet vezetőitől. A szervezet petícióban követeli több mint 10 000 magyar állampolgárral együtt a döntéshozóktól, hogy a gazdaság újraindításával helyezzék előtérbe a természet és a lakosság szempontjait, és a rendszereink átalakításával tegyenek meg mindent egy zöldebb, egészségesebb és igazságosabb Magyarországért.
Háttérinformáció az IPBES jelentésről: az anyag elkészítésén három évig dolgoztak a tudósok, és összesen 15 ezer tudományos és kormányzati forrást dolgoztak fel hozzá. 50 szakértő koordinálta a munkát, és 310 tudóstársukat vonták be a világ 145 országából, köztük több honfitársunkat is. Az 1800 oldalas dokumentum az elmúlt öt évtized változásait értékeli, átfogó képet nyújtva a gazdasági fejlődés irányairól és a természetre gyakorolt hatásukról. A jelentés vezetői összefoglalóját a Greenpeace azzal a céllal teszi közzé, hogy segítsen azoknak, akik szeretnének megbízható forrásból ismereteket szerezni, kutatnak, szakdolgozatot írnak vagy szakpolitikai döntéseket megalapozó dokumentumokat állítanak össze a benne szereplő témákról.
Öngyilkosság a biológiai sokféleség csökkentése
A Biológiai Sokféleség Világnapjához kapcsolódik eheti podcastunk, melyben a Greenpeace Magyarország természetvédelmi szakértőjével, agrár téma felelősével, dr. Rodics Katalin címzetes egyetemi docenssel beszélgettünk. Az elkötelezett természetvédő évtizedek óta ismert személyisége a hazai természetvédelemnek, az államigazgatásban dolgozó döntéshozóként nagy szerepe volt például Magyarország GMO-mentességének biztosításában, a génbankok megmentésében, az illegális növény és állatkereskedelem hazai intézményrendszerének kialakításában.
Nyitókép: fairtás Oregon államban (USA) az ezer éves erdő esett áldozatul a láncfűrésznek egy új gát építése miatt.
Íme a mai világnap alkalmából az Agrárminisztérium sajtóközleménye:
Fókuszban a biológiai sokféleség
Európai összehasonlításban Magyarország kiemelkedő természeti értékekkel rendelkezik, hazánk változatos ökológiai adottságai kedvezőek a biológiai sokféleség szempontjából. Ennek megőrzése mindannyiunk közös feladata és felelőssége. Az elmúlt években zajló természetvédelmi beruházásoknál az élőhelyek helyreállítása kiemelt hangsúlyt kapott, a fejlesztések olyan értékekre fókuszáltak, amelyek megőrzésében Magyarországnak nemzetközi szinten is különösen nagy szerepe van, ilyenek például a gyepterületek vagy a vizes élőhelyek, a holtágak, a lápok és a Duna egyes mellékágai.
A célzott természetvédelmi intézkedéseknek köszönhetően jelentősen növekedett hazánkban több veszélyeztetett állatfaj állománya, egyre több uhu és vándorsólyom talál újra életteret, emellett számos más faj létszámát sikerült stabilizálni. Az eredményes túzokvédelmi programunknak köszönhetően a Kárpát-medencei és azon belül a magyarországi állomány is növekedett, az elmúlt években körülbelül 10 százalékos gyarapodást mértek a szakemberek. Ez azért is fontos, hiszen fokozottan védett fajról van szó, melynek egyik legjelentősebb európai állománya Magyarországon él. Emellett az elmúlt évtizedekben jelentősen nőtt a magyarság szimbólumaként ismert turul, azaz a kerecsensólyom, vagy a természetvédelem címermadarának választott nagy kócsag állománya.
Életünkhöz elengedhetetlen a biológiai sokféleség megőrzése, hiszen ennek köszönhetjük a természeti rendszerek ellenálló képességét. Az életformák, valamint az egymással és a környezettel fennálló kölcsönhatások kombinációja tette a Földet az ember számára élhető hellyé. Ez a stabilitás alapvetően fontos az emberi élet feltételei, az emberek jól-léte, illetve a gazdasági fejlődés biztosítása érdekében. Az egészségesen működő biológiai rendszerek biztosítják többek között az egészséges élelmiszert, a természetes gyógyszer-alapanyagot, az iható vizet, a tiszta levegőt, a nyugodt és rekreációra alkalmas élőhelyet.
Mára azonban ennek a sokféleségnek a fennmaradása komoly veszélybe került. A Biodiverzitás és Ökoszisztéma-szolgáltatás Kormányközi Platform jelentése szerint az emberi tevékenység hatására világszinten mintegy egymillió állat- és növényfajt fenyeget a kipusztulás veszélye. A természet pusztításának és nem fenntartható használatának hatásai egyre inkább kézzel foghatók. A természet károsítása sajnos Magyarországot is érinti, például 2020-ban eddig rekordszámú sas esett szándékos mérgezés áldozatául, a klímaváltozás hatására pedig az elmúlt öt évben 20 %-kal csökkent a fehér gólya hazai állománya.
A biológiai sokféleség megőrzése mindannyiunk feladata, fontos, hogy mindenki a maga szintjén tegye meg azokat a kisebb-nagyobb lépéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy bolygónk, a Föld egy élhető hely legyen, amely hosszútávon biztosítani tudja az élővilág, beleértve az emberiség fennmaradását. Az Agrárminisztérium csatlakozott az ENSZ Biológiai Sokféleség Egyezmény nemzetközi kezdeményezéséhez, és továbbra is arra buzdítjuk a magyar közintézményeket, a tudományos- és civil szervezeteket, valamint az üzleti szektor szereplőit, hogy önkéntes vállalásaikkal járuljanak hozzá az élővilág sokszínűségének megőrzéséhez a következő évtizedben.
Kapcsolódó anyagok:
