10 év után változik a fővárosi közlekedésben az eseti jegyek ára, a bérletek tarifáihoz nem nyúlnak. Három tétel árán emel a BKK: szeptember 1-jétől: a vonaljegy ára 350 forintról 450-re emelkedik; a sofőrtől vásárolható fedélzeti vonaljegy ára 450-ről 600 forintra nő, a gyűjtőjegy 3000 helyett 4000 forintba kerül majd.
Karácsony Gergely főpolgármester Facebook-posztjában magyarázta a döntést:
“Meg kell emelnünk a BKK vonaljegyek árait, hogy a bérletekét ne kelljen és biztonságban legyen a budapesti közösségi közlekedés.
Megtesszük az elkerülhetetlent, a BKK vonaljegyek árának emelését, mert a kormányzati sarcpolitika immár a közösségi közlekedés működtetését veszélyezteti. A bérletárak viszont továbbra is változatlanok maradnak, és fenntartjuk a 14 év alattiak és az álláskeresők ingyenes utazását! A hátteret már sokszor elmondtam. Működtetjük és fejlesztjük a közösségi közlekedést. Csak az elmúlt évben több száz új busz és félszáz troli érkezett. Új, korszerű villamosok álltak szolgálatba, és befejeződött az M3-as metró felújítása. Közben a kormány 15-szörösére emelte a budapestiekre kirótt elvonást és ma már Budapest finanszírozza a kormányt, és nem fordítva.
Hogy miért most, miért ennyivel és miért pont a vonaljegyet?
A vonaljegyek ára 10 éve változatlan, a MÁV, a Volán és számos nagyváros már árat emelt az elmúlt hónapokban – Budapesten sem tehetünk mást. Főleg mivel a kormányzati megszorítások már a város működőképességét veszélyeztetik. Előbb-utóbb emelnünk kellene és sokkal tisztességesebb ezt a választás előtt őszintén megtenni, mint a választás után sunnyogva.
Jelenleg a magyar városok közül Budapesten az egyik legolcsóbb a vonaljegy. Az emelés mértéke most az elkerülhetetlen minimum. Szeptembertől egy vonaljegy 450 forintba kerül majd, az úgynevezett fedélzeti vonaljegy, vagyis a buszokon megvásárolható jegy 600 forint, a 10-es gyűjtőjegy 4 ezer forint lesz. Ez az emelkedés a töredéke az elmúlt tíz év inflációjának – ha annyival emelnénk, mint amennyivel egy gombóc fagyi ára nőtt az elmúlt évtizedben akkor 990 forint lenne egy jegy. De ennél sokkal kevesebbel emelünk, a bérletek ára pedig – a vágtató infláció ellenére is – változatlan marad.
És miért a vonaljegyet? Hogy a bérleteket ne kelljen. És hogy arra ösztönözzük az embereket, hogy alkalmi jegyvásárlás helyett inkább bérletet vegyenek és ha már bérletük van, akkor még többet használják a közösségi közlekedést – amivel mindenki jobban jár.
Az elmúlt években mindent megtettünk, hogy a kormányzati megszorításokból a lehető legkevesebbet érezzenek meg a budapestiek. Most a minimumot léptük meg a biztonságosan működő Budapest érdekében, a jövő érdekében. Számítok a kormánypropaganda támadásaira, akik nyilván megfeledkeznek majd arról, hogy az állami közlekedési cégek ennél nagyobb arányban emeltek.
De még inkább számítok a budapestiek megértésére”
A változtatást a főváros nem sokkal azután vezeti be, hogy a MÁV–Volán- csoport is megemelte az eseti jegyeinek árát. A MÁV és a Volán július 1-jétől bevezetett áremelése a jegyek többségénél jelentősebb volt, mint most a BKK-nál: a legnagyobb változás a 0–10 kilométeres jegynél volt, amelyért 250 forint helyett már 400 forintot kell fizetni. Itt egyes tételeknél 50-60 százalékos drágulás volt, de az áremelés mértéke kilométer-arányosan csökken. Az árváltozás a BKK legnépszerűbb terméke, a vonaljegy esetében ehhez képest csak 28 százalékos. Karácsony azt írta, hogy a MÁV-Volánhoz hasonlóan Budapesten sem tehettek mást. „Főleg mivel a kormányzati megszorítások már a város működőképességét veszélyeztetik.”
A vonaljegy árán a válság ellenére 2013 óta nem változtattak. Korábban az volt a jellemző, hogy év elején vagy közepén bejelentettek egy kisebb változást: 2000-ben 95 forintról indult a vonaljegy ára, 10-15-20 forintos emelésekkel jutottak el 2013-ra a jelenlegi, már megszokott árhoz. Júniusban egyébként kerestük tarifaemelés miatt a BKK-t, akkor még azt írták, hogy az nincs napirenden.
