A rovat kizárólagos támogatója

Szép tiszta a víz és csak kicsivel alacsonyabb az ilyenkor megszokottnál, a kiszáradás láthatóan nem fenyegeti, akkor mi a gond a Balaton körül? – tettek fel a kérdést a Telex a tóval foglalkozó szakembereknek. 1. az eső hiánya, 2. a természetpusztító beruházások, 3. a 80′-as –90′-es évek elavult infrastruktúrája, 4. a kiszámíthatatlan klímaváltozás. Ja és még egy csomó minden.

A Balaton vízszintje láthatóan alacsonyabb, de a vize szokásosan tiszta, algavirágzásnak – egyelőre – nincs nyoma. A Velencei-tó és a Fertő tó kiszáradása egyre fenyegetőbb rémkép, de a Balatonnál augusztus második hetéig legfeljebb a vízszinten aggodalmaskodnak a nyaralók, amúgy mintha minden pont olyan lenne, mint máskor. Utánanéztünk, igaz-e ez.

Az elmúlt 100 év legrosszabb állapota
Előbb egy minimális vízföldrajz: a sekély, átlagosan 3,7 méter mély Balaton vízgyűjtőterülete nagyjából 5000 négyzetkilométer, 90 különböző vízfolyás táplálja, és ahogy mindenki megtanulta az iskolában, vízutánpótlása nagyrészt a Zala folyóból származik. És persze az esőből, ami hónapok óta hiányzik a tóból és környékéről, miközben a heteken át tartó kánikula miatt a tó vize intenzíven párolog.

„Ha a vízgyűjtő területen nincs csapadék, azt megérzi a Balaton. És igaz, hogy vizének ötven-hatvan százalékát a Zala pótolja, de azt is az eső hozza”
– magyarázza Tóth Viktor, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet tudományos főmunkatársa.

Az idei nyáron emberemlékezet óta nem tapasztalt aszályt élünk meg Magyarországon. Több folyónkon rekordalacsony vízállást mérnek, néhányon már szinte száraz lábbal át lehet kelni, de a mezőgazdaság is nagyon megszenvedi a szárazságot. A gyepek kiégnek, a gabonanövények hozamai alacsonyak, és egyre több pusztító tűzzel is találkozunk. A Telex cikksorozatban mutatja be az aszály hatásait, illetve az alkalmazkodási vagy megelőzési lehetőségeket is. Ez a sorozat ötödik része.

Nem túlzás azt állítani, hogy a Balaton vízháztartása jelenleg az elmúlt 100 év legrosszabb állapotában van (a vízháztartás nagyjából az input és output aránya, azaz hogy a tóba mennyi víz folyik be, esik a felületére; illetve mennyi távozik párolgással, vízkivétellel és a Sió csatornán). Az Országos Vízügyi Főigazgatóság megkeresésünkre az írta, hogy 1921 óta állnak rendelkezésre havi bontásban megbízható, elfogadott vízháztartási mérlegek a Balatonról. „Ezek áttekintése alapján megállapítható a 2022. január–július időszak 1921 óta a legalacsonyabb érték, ami erős negatív szélsőséget jelent. Ezzel összevethető január–júliusi alacsony érték (–149 tómm) legutóbb 2012-ben fordult elő (1 tómm vízoszlop a Balaton felületén mintegy 600 ezer köbméter vízmennyiségnek felel meg, az egész pedig azt jelenti, hogy a sokéves átlaghoz képest 14,9 cm hiányzik. Vagy mondhatjuk úgy is, hogy még 89 400 000 köbméter víz kellene a sokéves átlaghoz.)

Ennek egyik fő oka, hogy

„januártól július végéig a tó vízgyűjtő területére a sokéves (1991–2020) átlagnál 23 százalékkal kevesebb csapadék hullott. A vízgyűjtőn már a tavalyi év is jelentősen szárazabb volt a megszokottnál, így a vízhiány idén tovább halmozódott” – írja a vízügy. Mivel nem hullott elég csapadék, a vízfolyások – az említett patakok, erek, Zala – vízhozama erősen csökkent. Jelenleg a Balaton fő felszíni táplálójának, a Zala folyónak torkolatközeli szakaszán a vízhozam csak a 25-30 százaléka az ilyenkor megszokottnak.

Ahogy mi is láttuk a korábban említett két forrásnál, a vízgyűjtőn néhány időszakos kisvízfolyás ki is száradt. A legtöbb patakban lehet még látni valamennyi vizet, de jóval kevesebbet, mint általában. Érdekes egyébként, mennyire száraz a táj a tó keleti oldalán, míg a nyugati részen, különösen a Kis-Balaton vizenyős környékén, foltokban lehet azért látni zöldellő füvet és kikandikáló virágokat.

Folytatás a Telexen: Sokkal jobb ez már sosem lesz

Nyitókép: Fonalas zöldalgagyep Cladophora glomerata a Balaton déli partján 2012 nyarán forrás Vörös Lajos

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás