A nagyjából 1700 fős Veszprém megyei falu, Márkó lakosai 2021 nyarán szembesültek először azzal, hogy megpakolt teherautók haladnak át a településen. Kiderült, hogy a járművek a helyi dolomit- és murvabányába tartanak, méghozzá azzal a céllal, hogy ipari hulladékot rakjanak le. Az egyik lakó megszerezte a hulladékfeldolgozási engedély előzetes hatástanulmányát, aminek láttán mindenki számára összeállt a kép, hogy az addigi szállítmányokat csak illegálisan helyezhették el.
A hatástanulmányt lezáró határozatból pedig az is kiderült, hogy csupa olyan anyagot terveznek a bánya területére vinni, amely a civilek szerint súlyosan károsítaná Márkó, valamint a szomszédos Bánd és Veszprém vízellátását.
A felszín alatt alig 7 méterre ugyanis már karsztvíz található – erre pakolnának rá többek között timföldet, krómtalanítás és ciántalanítás melléktermékét, bitumen- és szénkátrány-keveréket, szennyvíztisztítóból származó hulladékot, fizikai-kémiai kezelésből származó iszapot.
A hatástanulmányban inert hulladék is szerepel, amivel önmagában nem lenne gond, ez ugyanis klasszikus bontási hulladékot (betont, téglát, cserepet) takar, és nem származik belőle kiszivárgás. A többi felsorolt anyagra ez azonban már nem igaz, azok mindegyike szennyezné az ivóvizet.
Az is kiderült a dokumentumokból, hogy a bánya területét úgynevezett “C” jelűnek tüntették fel, holott a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség szerint a bánya “B” kategóriás hidrogeológiai védőterületen helyezkedik el, közvetlenül mellette pedig a leginkább védett “A” besorolású terület is van. A hulladéklerakó ráadásul hulladékfeldolgozónak van álcázva, mivel a törvény minimum 300 méteres védőtávolságot ír elő, a bánya pedig mindössze 270 méterre található a lakott területtől. Lerakót tehát eleve nem is lehetne itt létesíteni.
A hulladéklerakót ellenző civilek több száz aláírást gyűjtöttek össze, valamint megalakították a Márkói Tiszta Víz Mozgalom nevű szervezetet. Elhatározták, hogy a környéken élők minél nagyobb részével megismertetik a történteket. Szórólapozni kezdtek és meghirdettek több lakossági fórumot is.
Az idei év elején már a bándiak is azzal szembesültek, hogy a bányatulajdonos kamionjai közlekednek a Márkó és Bánd közötti foldúton. Az előzetes vizsgálati dokumentáció azt mondja ki, hogy 22 éven át összesen mintegy 1,6 millió tonna hulladékot raknának le a bánya területére. Közben még bővítik is a területet, tehát ez a mennyiség lehet még sokkal több is.
A legvalószínűtlenebbül mégis az a mondat hangzik, hogy „a tervezett tevékenység megvalósítása esetén nem feltételezhető jelentős környezeti hatás”, ezért környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem indokolt. A dokumentáció szerint a felszíntől mért 7-10 méteres távolság bőven elegendő ahhoz, hogy a vízbázis ne legyen veszélyben.
A Kormányhivatal eljárásában az is furcsa volt, hogy egyáltalán nem vonták be a folyamatba a karsztvíz védelméért felelős Bakonykarszt Zrt-t. A helyiek állásfoglalást kértek a cégtől, ami – meglepetés! – teljesen ellentmond a fentieknek: az szerepel benne, hogy a beruházás a „fokozottan sérülékeny karsztvíztároló biztonsága szempontjából jelentős mértékben sérelmes”, ezért kifogással élnek, és kérik az előzetes vizsgálatot lezáró határozat visszavonását.
És hogy mekkora profitra számíthat a beruházó, ha a hulladéklerakó megvalósul a tervezett formájában? A számok sokatmondóak.
Ha valaki felszedné a földet a kertje végében, mondjuk azért, hogy házat építsen a helyére, ennek köbméterét 3000 forintért vennék be a bányában. Értékesebb anyagokért már 15-20, sőt akár 40-50 ezer forintot is kérnek köbméterenként, az igazán ritka hulladékok ára pedig a 70-80 ezer forintot is elérheti. Ezeket az összegeket 1,5 millió köbméterrel felszorozva pedig minimum 4-5, de akár több tízmilliárdos haszon is kijöhet inert hulladék esetén a 20 év alatt. Ha pedig vegyi eredetű iszapokat is befogadnak, akkor a nyereség elérheti a 100 milliárd forintot is.
Ezt a civilek is pontosan tudják, de szerintük azt kéne a döntéshozóknak megértenie, hogy a profit nem minden: lehet, hogy milliárdos üzleteket tesznek tönkre a kiállásukkal, de nekik a vizük fontosabb. Legfőbb céljuk most az, hogy a Kormányhivatal visszavonja az előzetes hatástanulmányt lezáró határozatot. Igazi garanciát pedig akkor kapnának, ha születne egy “karsztvíztörvény”, ami a hasonló adottságú területeken kizárja az ilyen beruházásokat.
Megszerezték a jelenleg érvényben lévő műszaki üzemi tervet is, amely szerint 2005-től 2025-ig van a bányának működési jogosultsága. Arról viszont szó sem esik benne, hogy bármilyen hulladékot bevigyenek a területre. Ehelyett azt írják, a kitermelés befejezése után egy saját meddővel kell visszatelepíteni a bányatalpat, majd a 32 fokosra formált rézsűkre humuszt elhelyezni. Így biztosan nem szennyeződne a karsztvíz, ezért a civilek egyértelműen ezt a megoldást támogatják.
Láng Dávid
(Forrásként a helyiek beszámolói mellett a veszpremkukac.hu cikkét is használtuk.)