A fák idén is útban voltak a kiemelt kormányzati-, és a magánberuházásoknak. Magyarországon ma többnyire csak a civil szervezetek és helyi lakosok védik a fákat, ugyanis a kormány kiiktatta a környezetvédelmet, hogy ne akadályozza a gazdasági fejlődést. A hatóságok úgy változtatják a zöldfelület és a beton arányát, ahogy csak szeretnék, ha kell kormányrendeletet is módosítanak, annak érdekében, hogy a sportpálya füve is beleszámítson a zöldfelületbe.
Íme az öt legdurvább fakivágás, amiről 2020-ban az Átlátszó beszámolt:
1. Akár 2000 fát is kivághatnak az új Duna-híd miatt
Szeptemberben megszereztük az új Duna-híd pesti levezető úthálózatának nyomvonalterveit. A hatástanulmány szerint az új Duna-híd miatt akár kétezer fát is ki kell majd vágni. A tervek alapján négy nyomvonal-verzió a Határ út mellett vezetne, ami változattól függően 810-2120 fa kivágásával járna.
2. A Hegyvidéken a fák helyén luxusvillák nőnek ki a földből
Budapesten, a fideszes Pokorni Zoltán vezette 12. kerületben a luxusapartmanok építése és a „Normafa kapuja” nevű fejlesztés miatt vágják ki százával a fákat. Beszámoltunk arról, hogy Magyarország 21. leggazdagabb emberének, Nagy Eleknek a cége elbontotta a hegyoldalt a XII. kerületben, hogy luxuslakásokat építsen. A Csillagvölgyi úton található erdős telek korábban az önkormányzaté volt. A 223 kivágott fából 125 volt engedélyköteles, az építtetőnek 124 facsemetét kell ültetnie a telken, és 35 millió forint fapótlási díjat kell megfizetnie az önkormányzatnak. Karácsony előtt zúgtak fel a láncfűrészek a budai hegyvidék egyik legértékesebb területén, az egykori Svábhegyi Szanatórium telkén, ahol szintén jelentős lakópark-beruházás készülődik.
A telken közel 950 darab fa található, ebből 220-ra kapott kivágási engedélyt a beruházó.
“Megszüntetnek egy parkolót, és helyette egy csomó fa kivágásával építenek egy új parkolót” – interjúnkban így írta le a Normafánál zajló építkezések abszurditását a Kétfarkú Kutyapárt társelnöke. Kovács szerint a budapestiek körében egyik legnépszerűbb kirándulóhelyen közpénz-milliárdokból megvalósított beruházások egy része fölösleges. Ráadásul a kerületi döntéshozatal nem átlátható, neki például azt sem sikerül kiderítenie, hogy hány fát vágatott ki az önkormányzat egy-egy átalakításhoz.
3. A két épülő stadion miatt letarolták a fákat
Az atlétikai stadionról és a kézilabdacsarnokról többnyire az elszállt költségek miatt hallani, miközben a fákat is alaposan letarolták miattuk. Kiderítettük, hogy az atlétika stadion helyszínén, a barnamezős, egykori VITUKI-telepen a stadion felépítése és a parkosítás után alig fog nőni a zöldfelület nagysága, pedig még kormányrendeletet is módosítottak, így már az atlétikai pálya füvét is beleszámíthatják. Ráadásul a stadiont a volt ipartelep egyetlen olyan pontján húzzák fel, ahol egy fás parkot kell miatta kiirtani.
A Népliget mellett épülő kézilabdacsarnok miatt szintén letarolták a fákat.
4. Letarolták a ligeterdőt egy Tisza melletti védett területen
Márciusban számoltunk be arról, hogy letarolták a tiszaugi fekete nyár ligetet. Tiszaug, a tiszazugi kistérség kapuja, híresen szép, festői képzeletet is felülmúló tiszai táj volt. Egészen addig, amíg a fekete nyár ligetet árvízvédelemre és hídpillér megóvásra hivatkozva ki nem vágatta a Közép-Tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság (KÖTIVIZIG). Hogy a fa pontosan hova kerül, nehéz követni, de az biztos, hogy a fekete nyár nagyon keresett és drága fafajta a bútorgyártásban.
5. Ezer fa menekült meg a Hajógyári-szigeten
Az összesítés végére jöjjön egy jó hír, szeptemberben visszavonta a Hajógyári-sziget árvízvédelmi fejlesztésére vonatkozó kérelmét az Országos Vízügyi Főigazgatóság. A kormány a sziget teljes területének árvízvédelmét akarta megvalósítani, a 12-18 milliárd forintba kerülő gátépítés miatt azonban 1000 fát vágtak volna ki.
A beruházás ellen a WWF Magyarország mellett budapesti lakosok és egyéb zöld szervezetek is tiltakoztak, a Fővárosi és az Óbudai Önkormányzat is ellenezte a gátépítést.
