A Bayer által tavaly 50 milliárd euróért felvásárolt mezőgazdasági-biotechnológiai óriáscég, a Monsanto ellen jelenleg több mint 9000 olyan eljárás folyik az Egyesült Államokban, amit a cég gyomirtóit hibáztató non-Hodgkin limfómás betegek indítottak.
A Monsanto-botrány miatt előtérbe került glifozátalapú gyomirtók rákkeltő hatását vizsgálták a Kaliforniai Egyetem (Berkeley) és a Washingtoni Egyetem kutatói. Korábbi esettanulmányokat is figyelembe véve arra jutottak, hogy 41 százalékkal nőtt a non-Hodgkin limfóma (az immunrendszert támadó, rosszindulatú daganatos megbetegedés) kialakulásának esélye azoknál az embereknél, akik ilyen szerekkel dolgoznak.
A glifozátról szóló vita évek óta húzódik: az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az ENSZ rákkutatási intézete (IARC) 2015-ben a „valószínűleg rákkeltő anyagok” közé sorolta a vegyületet, majd 2017-ben az Egyesült Államok környezetvédelmi hivatala (EPA) jelentette ki, hogy sem rákkeltő, sem más egészséget veszélyeztető hatása nincs a glifozátnak. Az Európai Parlament 2017 októberében még kiállt amellett, hogy öt éven belül ki kell vonni a forgalomból a glifozátot, de novemberben az Európai Bizottság megszavazta a hatóanyag ötéves uniós újraengedélyezését.
A glifozátbarát EPA kutatói keltek ki a glifozát ellen
A Bayer által tavaly 50 milliárd euróért felvásárolt mezőgazdasági-biotechnológiai óriáscég, a Monsanto ellen jelenleg több mint 9000 olyan eljárás folyik az Egyesült Államokban, amit a cég gyomirtóit hibáztató non-Hodgkin limfómás betegek indítottak. Az első ügyben, amely tavaly augusztusban eljutott a bíróságig, egyöntetűen a Monsanto ellen hozott döntést az esküdtszék, de a cég fellebbezett.
A Monsanto eddig azzal védekezett, hogy míg az IARC kutatása nem vett figyelembe számos, a cég álláspontját erősítő tanulmányt, addig az EPA 2017-es kutatási eredménye több száz olyan tudományos dokumentumra hivatkozik, amely alátámasztja, hogy nincs egyértelmű összefüggés a glifozát és bármilyen ráktípus között. A cég helyzetét most megnehezítheti a Mutation Research című folyóiratban megjelent új tanulmány, ugyanis annak három szerzője is az eddig baráti EPA glifozátkutató tanácsának tagja, ráadásul a folyóirat főszerkesztője, David DeMarini is a kormányszerv alkalmazottja.
Lianne Sheppard, a Washingtoni Egyetem környezetkutatója szerint az EPA korábban a tudományos protokollt megkerülve állapította meg, hogy a glifozátnak nincs rákkeltő hatása. „Hiba volt. Egyértelmű, hogy a saját szabályaikat sem követték. Hogy van-e bizonyíték arra, hogy a glifozát rákkeltő? A válasz: igen.” A tanulmány szerzői az összes megjelent kutatást felhasználták, amelyben embereken végzett vizsgálatok eredményei szerepeltek, például azt a 2018-as állami kutatást is, amelyre a Monsanto is szívesen hivatkozik saját védelmében.
Bayer: statisztikai manipuláció
A qubit szerint a szerzők csak a glifozátalapú gyomirtó szereknek leginkább kitett személyeken végzett kutatásokat vették figyelembe, mivel a szerrel kisebb százalékban találkozó alanyok vizsgálata torzította volna az eredményeket. Vagyis az volt a kutatás kiindulópontja, hogy ha tényleg nincs kapcsolat a glifozát és a rák között, akkor még a vegyülettel legtöbbet érintkező személyeknél sem kellene, hogy kialakuljon a rák.
A Bayer később közleményben reagált a Guardiannek: „a tanulmány nem tartalmaz új epidemológiai adatokat, az csak egy statisztikai manipuláció, ami ellentmond a tudomány álláspontjának, 40 évnyi valós tapasztalatnak és a szabályozók döntéseinek. A tanulmány nem mutat fel tudományosan érvényes bizonyítékot, ami ellentmondana annak a kimerítő tudományos irodalomnak, amely szerint a glifozátalapú gyomirtók nem rákkeltők” – írta a cég.
