7. éve zajlik a kishantosi ökogazdaság drámája, de az állam továbbra sem akart engedni: nem volt elég, hogy 2013-ban egy tollvonással kisemmizte az egykor a magyar biogazdálkodás fellegvárának számító kishantosi közösséget, peres eljárás útján is azt próbálta bizonyítani, hogy egy ökogazdaság nem jogosult a védelemre. Most első fokon vesztett az állam az elmúlt évek legcinikusabb perében.
Az ötödik éve zajló, négy évig halasztott per tárgya az volt, hogy az állam valótlan vádak alapján 14 millió forintot és ennek kamatait akarta megfizettetni a Kishantosi Vidékfejlesztési Központtal és az őket támogató Greenpeace Magyarországgal. Most végre megszületett az első fokú bíróság döntése, amely megalapozatlannak találta az állam keresetét, és elutasította azt.
A Pesti Központi Kerületi Bíróság mint első fokú bíróság ítélete kimondja:
„Az I. rendű alperes [Kishantos] […] a környezeti értéknek minősülő biogazdaság védelme érdekében a tőle elvárható gondossággal járt el, felróhatóság nem terheli”;
„Alappal vélelmezte, hogy az évtizedek alatt általa kialakított ökológiai mintagazdaság, mely az Alapvető Jogok Biztosa és A Jövő Nemzedékek Érdekeinek Védelmét ellátó Biztoshelyettes […] jelentése szerint is a […] Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia, valamint […] [a] Nemzeti Vidék Stratégia alapján az elmúlt évtizedekben a biogazdálkodás eredményeként létrejött olyan környezeti érték, amely méltó az alkotmányos szintű védelemre, abban részesülni is fog.”
A Greenpeace Magyarország esetében pedig:
„Azt állapította meg, hogy a perben nem került bizonyításra miszerint a II. rendű alperes [Greenpeace] jogellenes, felróható károkozó magatartást fejtett volna ki. Az került bizonyításra miszerint a II. rendű alperes a Gyülekezési tv. szerinti jogával élt.”
„A II. rendű alperes kapcsán minden kártérítési feltétel hiányzik, ezért a bíróság az elsődleges keresetet elutasította.”
Ismert tény, hogy a pert még 2015 őszén indította a Nemzeti Földügy Központ (NFK) jogelődje, az egykori Nemzeti Földkezelő Alap (NFA).
A magyar állam nevében eljáró NFK kártérítésre akarta kötelezni Kishantost és a Greenpeace Magyarországot azok törvényes véleménynyilvánító demonstrációi miatt. 2014 áprilisában ugyanis a Greenpeace jogkövetően és békésen demonstrált Kishantos földjeinek elpusztítása ellen. Mint emlékezetes, ekkor történt az, hogy a folyamatban lévő birtokvédelmi perek dacára az „új bérlők” művelésbe vétel címszó alatt beszántották Kishantos 400 hektárnyi, aratás előtt lévő bionövényét, akkori áron kb. 100 millió forintnyi terményt.
A tiltakozás dacára az NFA nemhogy megakadályozta volna az öncélú pusztítást, de privát, fegyveres őrző-védő szolgálatot bérelt fel, amely a gazdasághoz vezető közutakat is lezárta. (Az erről készült fotókat lásd itt.) Az NFK abszurd álláspontja az, hogy Kishantos és a Greenpeace békés tiltakozása miatt kára keletkezett, ezért többek között ennek a biztonsági szolgálatnak a díját, valamint a 14 millió forint késedelmi kamatait, és a teljes perköltséget akarja megfizettetni az ökogazdasággal és a Greenpeace-szel. A még 2015-ben indított pert akkor egy tárgyalás után felfüggesztették és elhalasztották a Kishantossal kapcsolatban folyamatban lévő egyéb perek befejeztéig, melyek hazai szakaszai 2019. tavaszán zárultak le, de a véleményünk szerint jogszabályokat sértő döntések miatt Kishantos az Európai Emberjogi Bírósághoz fordult.
A TÉMÁHOZ KAPCSOLÓDIK 3 PODCASTUNK ÁNGYÁN JÓZSEFFEL ÉS RODICS KATALINNAL ITT ÉS ITT.
„Örömmel üdvözöljük a bíróság döntését, ebben az eleve megdöbbentő indokokkal indított perben. Hiszen, mint végül az ítélet is kimondja, a 2014. áprilisi demonstrációnk törvényes volt, melyet a gyülekezési jog szabályai szerint tartottunk meg. Célja az alapszabályunkban rögzített küldetésünknek megfelelően a természet és az emberi élet védelmének és megőrzésének előmozdítása volt. Hitünk szerint mindaz, amit tettünk a magyar Alaptörvény szellemének is megfelelt, amely rögzíti mindenki jogát az egészséges környezethez (XXI. cikkely). Ezt igazolja az is, hogy akciónkkal kapcsolatban sem büntetőjogi feljelentés nem történt, sem a rendőrség nem jelezte, hogy a demonstrációink jogsértőek lettek volna” – mondta Rodics Katalin, a Greenpeace agrárkampány-felelőse.
A Greenpeace 2013 óta folyamatosan támogatja Kishantos harcát az igazságért. Az erről szóló idővonalunkat lásd itt.
Nyitókép a perben tárgyalt 2014. áprilisi Greenpeace-demontrációról. © Greenpeace. További fotók ezen a linken.
