Durbanban csak a kibocsátás-csökkentési kötelezettségeket egyelőre 2012-ig előíró Kiotói Jegyzőkönyv meghosszabbításáról egyeztek meg. A maratoni, elhúzódott klímacsúcs összefoglaló értékelése. Kanada elsőként mondja fel a kiotói egyezményt.
Ez sajnos csak egy biankó csekk: nincs pontosan meghatározva, milyen ügyeket fog lefedni, hány évig tart és adott fejlett ország milyen csökkentést vállal. Az EU-javasolta, elfogadott útiterv csak azt tartalmazza, hogy 2015-ig megfogalmazzák egy új megállapodás kereteit és az elfogadás ütemezését, tisztázzák a vitás kérdéseket, aláírják és legkésőbb 2020-ra életbe lép az új, jogilag kötelező rendszer.
RÉSZLETEK >>>
Kanada felrúgja a kiotói egyezményt
Kanada visszalép a kiotói jegyzőkönyv melletti kötelezettségvállalástól. Szerintük mivel a megállapodásban nem vesz részt a világ két legnagyobb károsanyag-kibocsátója – az Egyesült Államok és Kína -, annak nincs értelme, jelentette be kedden az észak-amerikai ország környezetvédelmi minisztere. A kiotói folyamat Kanada szerint nem megoldás a klímaváltozás lassítására, így a továbbiakban nem vesz részt benne, tette hozzá Peter Kent.
Kanada, Oroszország és Japán már tavaly bejelentette, hogy csak abban az esetben hajlandó az idén megújítani kötelezettségvállalásait, ha Kína és az Egyesült Államok hajlandó csökkenteni saját károsanyag-kibocsátását. A két nagy ország még az eredeti, 1997-es megállapodást sem ratifikálta. A vasárnap befejeződött durbani klímacsúcs előtt Kanada, Oroszország és Japán ismét hangoztatta ezt az álláspontját. A jegyzőkönyv betartásáról való hivatalos kanadai lemondás azonban még nagyobb kudarc. Eddig egyetlen ország sem tett ilyet. A jegyzőkönyvet Kanada részéről az előző liberális kormány írta alá, de az új konzervatív kabinet nem ért vele egyet, és semmilyen módon nem akarja akadályozni olajiparának terjeszkedését. Az országnak van a világon a harmadik legnagyobb kőolajtartaléka: 170 milliárd hordónyi. Az ENSZ 17. Klímaváltozási Konferenciája a kiotói jegyzőkönyv meghosszabbításáról állapodott meg vasárnap. A tárgyalások és a megújítás célja az volt, hogy a protokollt ratifikáló országok 2013-tól ismét vállaljanak kötelezettséget az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére.
Korántsem elegendők a klímaváltozás kordában tartásához az eddigi vállalások, néhány éven belül mindenkire egyformán kötelező szabályok kellenek, hogy a Föld megmeneküljön – ismerték el a világ országai az ENSZ klímakonferenciáján. A megállapodáshoz az kellett, hogy a tárgyalások az összeomlás szélére kerüljenek. Az egykori magyar klímaügyi főtárgyaló szerint a megállapodás relatív siker, de a megoldáshoz vezető út még nem látszik. Mégsem engednék megfulladni a Földet >>>
A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IEA) üdvözölte a hét végén véget ért durbani klímacsúcs eredményét, ugyanakkor óvott attól, hogy az új klímavédelmi megállapodás miatt az egyes államok egy évtizedig gyakorlatilag semmit sem tennének az üvegházhatást okozó gázok csökkentése terén.
Jó hír, hogy először jött létre olyan útiterv, amelyet az összes, ebből a szempontból fontos kormány aláírt és támogat – jelentette ki Fatih Birol, az IEA vezető közgazdásza. Ugyanakkor felmerül a kérdés: az elfogadott útiterv nem vezet-e ahhoz, hogy néhány állam semmit sem fog csinálni a következő, mintegy tíz évben – tette hozzá. A tanácskozáson elfogadott rendszer ugyanis csak 2020-tól válna jogilag kötelező, globális rendszerré.
A kiotói jegyzőkönyv meghosszabbításáról állapodott meg a dél-afrikai Durbanben vasárnapra virradóra az ENSZ 17. Klímaváltozási Konferenciája, amelyen csaknem 190 tagállam képviseltette magát. A november 28-án kezdődött, s az eredeti tervekhez képest két nappal elhúzódó tanácskozáson megújították a kiotói jegyzőkönyvet, amelynek első vállalási időszaka jövőre jár le, s az egyezség szerint jövőre döntenek arról is, hogy a második vállalási időszak mikor zárul. A tárgyalások és a megújítás célja az volt, hogy a jegyzőkönyvet ratifikáló országok 2013-tól ismét vállaljanak kötelezettséget az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére.
A konferencián elfogadták egy olyan globális útiterv ütemezését, amely az összes nagy gazdaságot, a legnagyobb kibocsátókat is magába foglalva kötelező normákat rendelne a szén-dioxid kibocsátáshoz. Az útitervnek 2015-re kellene kialakulnia, és az alapján 2020-tól már jogilag kötelező, globális, végrehajtható rendszerként kell majd működnie.
Kiotó meghosszabbítása komoly ellenállásba ütközött; a világ két legnagyobb kibocsátója, az Egyesült Államok és Kína még az eredeti megállapodást sem ratifikálta, továbbá több állam, így Oroszország, Japán és Kanada már a tanácskozás előtt bejelentette: csak akkor hajlandó megújítani kötelezettségvállalásait, ha Kína és Amerika hajlandó csökkenteni kibocsátását. A feltörekvő államok pedig – miközben féltik gazdasági növekedésüket – követelték, hogy a már régebb óta jelentős kibocsátónak számító fejlett országok vállaljanak nagyobb áldozatot. (MTI)
Kapcsolódó anyagok:
