Ugyan nem a kijelölt beruházások helyén voltak a cölöpházak, az állami kivitelező cég szerint le kellett bontani őket. A Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. (SFTFN) ugyanakkor még azt sem várta meg, hogy a bíróság elbírálja azt a kérelmet, amely a házak megmaradását garantálta volna a kilátásba helyezett per végigfutásáig. Sőt, úgy néz ki, még a bontás összegét is rá fogják terhelni a tulajdonosokra. Az ICOMOS International azt tanácsolja, hogy töröljék a projekt tervét és a végrehajtást azonnal állítsák le
Egyik napról a másikra ledózerolta az állami beruházócég a még álló Fertő tavi mólókat és cölöpházakat, amelyek tulajdonosai az utolsó pillanatig küzdöttek az épületek megmaradásáért. A házak ügyében a tulajok képviselői több indítványt beadtak, mert szerintük az önköltségen, kártalanítás nélkül elrendelt bontásnak nem volt megfelelő jogalapja – írta a telex.
A Fertő tónál zajló állami turisztikai nagyberuházást már a kezdetek óta sokan sérelmezik (elsősorban helyi civil szervezetek és környezetvédők, a Greenpeace nemrég pert is indított az ügyben), de az érintettek közül senki nem járt olyan rosszul, mint a helyi jellegzetességnek számító cölöpházak tulajdonosai. Ők azok, akiknek váltakozó hivatkozási alappal próbálta a kezdetektől bebizonyítani az építtető állami cég, hogy a házaiknak nincs helye többé a tavon – annak ellenére sem, hogy nem a beruházási területen helyezkednek el, így valójában érdekellentét sincs.
Az 1966 óta a partszakasz arculatához tartozó házak eltávolítása egy dolog; viszonylag gyakori, hogy egy állami nagyberuházásnak útjában áll valakinek a háza, telke, ilyenkor a beruházó általában megegyezik a tulajdonosokkal a kártalanításról, és az ingatlant kisajátítják. A cölöpházaknál azonban ilyesféle megegyezés fel sem merült: hiába vásárolták többen sokmilliós összegekért az épületek bérleti jogát, az állam még azt sem ismerte el, hogy ingatlanokról van szó, holott ingatlanadót kellett fizetni utánuk a korábbi években (az ügynek ezt a részét korábban itt jártuk körül).
Kártérítés helyett az állami azt mondta ki, hogy még a cölöpházak eltávolítása is a tulajok kötelessége a saját költségükön.
Néhányan beleálltak
A magántulajdonosok eleinte egységesen tiltakoztak a bontás ellen, a jogi képviseletüket ellátó ügyvédek szerint azonban fokozatosan ledarálta őket a hosszan húzódó, reménytelennek látszó eljárás. Akik bele akartak állni a jogérvényesítésbe, azok is nehezen találtak maguknak képviselőt; amikor az ügyvédek látták, ki áll a másik oldalon, visszadobták a felkérést, vagy olyan árat mondtak, ami gyakorlatilag egy visszautasítással ér fel, állítják a háztulajok.
Azoknak az ügyvédeknek, akik végül elvállalták az ügyet, már csak két magyar és két osztrák ügyfelük maradt, a többiek megadták magukat, beleegyeztek a bontásba – mondta Pusztai-Csató Adrienn, az SFTFN Zrt.-vel a mai napig hadakozó cölöpházasok ügyében szakértőként közreműködő beruházási jogász.
Ő és Stelli-Kis Sándor, az utolsó magyar cölöpházas család ügyvédje arról számoltak be a Telexnek, hogy az egész ügy folyamán időhúzásnak látszó gyakorlatokkal szembesülnek: miután a területen dolgozó munkások – fényképpel bizonyíthatóan – engedély nélkül behatoltak a házba, birtokvédelmi kérelmet adtak be, de ezt elutasította a soproni jegyző, az ideiglenes intézkedés iránti kérelemhez pedig hiánypótlást kért a bíróság, illetve jelen eljárásban szükségtelen nyilatkozat megtételére szólított fel.
Pedig ebben az ügyben minden nap számított, hiszen csak ezzel a végzéssel lehetett volna megtiltani a bontást arra az időre, amíg jogerős ítélet születik a tervezett perben.
Folytatás a Telexen: Jött a markoló
Nyitókép: Fertő tavi cölöpházak Fertőrákosnál Shutterstock / Karl Allen Lugmayer
Én a végsőkig fogok küzdeni, amíg lehet!
Mi a közös bennük: Balaton, Velencei-tó, Fertő tó, Tatai Öreg-tó. A kirándulási célpont mellett az, hogy az Orbán közeli vállalkozók sok-sok közpénzzel megtámogatott szálloda és kikötő beruházásainak helyszínei. Milyen szabálytalanságok kísérik a természetkárosító építkezéseket? Mit tehetnek a környezetüket és a jövőjüket féltő civilek egy antizöld kormánnyal szemben?
A természeti örökségeink tönkretétele elleni harcról mesélt podcastunkban a Nagy Tavak Koalíció képviseletében Kun Zoltán.
Az utolsó cölöpházat is ledózerolták a Fertő tónál, miközben az ICOMOS a projekt leállítását kéri
Miközben a dózerek az utolsó cölöpházat is megsemmisítették a felsőbb parancsra, az UNESCO kulturális szekciójának igazgatója, Mechtild Rössler arról tájékoztatta Túroczy László rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet, aki Magyarország állandó képviseletét látja el az OECD és az UNESCO mellett, hogy megszületett az ICOMOS döntése. (Az ICOMOS egy professzionális szervezet, amely az egész világon megtalálható kulturális örökségi helyszínek megőrzésére és védelmére jött létre. Feladata szerint az UNESCO tanácsadója a világörökségi helyszínekkel kapcsolatban.)
“Tájékoztatom Önöket, hogy az ICOMOS áttekintette a helyzetről szóló jelentést a határokon átnyúló világörökség magyar elemének megőrzése „Fertő / Neusiedlersee Kultúrtáj” tekintetében, amelyet november 27-én nyújtottak be. Az ICOMOS International arra a következtetésre jutott, hogy a „Sopron Fertő” projekt mérete és formája károsíthatja a világörökség hitelességét és integritását. Ráadásul a táj kiemelkedő univerzális értékét is befolyásolja. Ezért az ICOMOS International azt tanácsolja, hogy töröljék a projekt tervét és a végrehajtást azonnal állítsák le” – áll a szerkesztőségünkbe is eljuttatott, de a cölöpházak tekintetében elkésett levélben. Az ICOMOS International azt is tanácsolja a kormánynak, hogy állítsák helyre a helyszínen található létesítményeket. A levél pedig egyértelműen leszögezi, ha nem követik a nemzetközi szervezet ajánlásait, az hatással lehet a világörökségi rangra.
