Néhány francia kiskereskedelmi lánc indíttatására Szenegálban az utóbbi években megállíthatatlanul terjednek a szuper- és hipermarketek. Míg a fogyasztók egy része elfogadja az új fogyasztói szokást, a kisboltok tulajdonosai összefogtak, és olyan intézkedéseket követelnek, amelyek védelmet nyújtanak nekik a veszedelmes konkurenciával szemben.„Szenegálban igazi forradalom zajlik!” – lelkesedik az Auchan Retail International-csoport egyik vezetője. A Mulliez-család tulajdonában lévő francia multinacionális vállalatnak 2015 óta egyre több üzlete nyílt meg ebben a nyugat-afrikai országban: harmincnyolc a dakari régióban, valamint Sallyben, Thièsben, Mbourban és Saint-Louisban is. A csoport 2022-ben a 32,8 milliárd eurós összértékből 218 millió eurós forgalmat Afrikában, főként Szenegálban bonyolított le. Az Auchan messze nem az egyetlen francia ezen a piacon. A CFAO, a Boulogne-Billancourt-i székhelyű, korábbi Compagnie française de l’Afrique occidentale, amely ma már a japán Toyota százszázalékos tulajdonában lévő leányvállalat, összefogott a Carrefourral, és létrehozta az Adialéa nevű céget, amely 2019 óta öt üzletet nyitott Szenegálban. Más francia márkák, a Super U- és a Casino-csoport néhány éve kezdett terjeszkedni a Szaharától délre.
Ezek a szupermarket-óriások nagyban gondolkodnak. A szenegáli sikerein felbuzdulva, ahol az élelmiszeripari termékek szegmensében vezető szerepet tölt be, az Auchan Retail 2022-ig kilenc üzletet nyitott Elefántcsontparton. A cég kommunikációs osztálya szerint abban az évben a CFAO Retail, a CFAO forgalmazási ága, mintegy 230 millió eurós forgalmat bonyolított le, ebből 100 millió eurót Elefántcsontparton és Kamerunban, 30 millió eurót pedig Szenegálban. Ami a Système U-t illeti, Madagaszkáron, partnerségben a helyi Habibo-csoporttal, mintegy tíz üzletet vásárolt fel a dél-afrikai Shoprite-től, míg a kameruni Arnóval szövetséges Duval-csoport 2027-ig mintegy harminc szupermarket megnyitását tervezi Doualában és Yaoundéban.
Ezekben a cégcsoportokban az az új, hogy ezek már nem szorítkoznak a fővárosok belvárosaira vagy a gazdag lakónegyedekhez közeli területekre; nem elégednek meg a gazdag, a csúcsminőségű importtermékeket kedvelő ügyfélkörrel, mint ahogy ezt elődeik tették. Ők a munkásnegyedek szívében telepednek le, és friss termékeket árulnak. A feltörekvő középosztály megcélzása után a forgalmazók most a munkásnegyedekben lévő alacsony jövedelmű, illetve az alsó középosztályhoz tartozó háztartásokat célozzák meg. „Inkább olcsón árulunk, de sok vevőt akarunk; inkább a mennyiségre, mint az árrésre építünk” – magyarázta 2015-ben az Auchan Retail Senegal igazgatója. A 2013 óta a CFAO Retail céggel együttműködő Carrefour a Carrefour Market és a Supeco, a 700-1000 m² alapterületű, alacsony árfekvésű termékeket áruló szupermarketeket favorizálja, amelyek a sűrűn lakott városrészek szívében találhatók, és egész évben „stabil, alacsony árakat” kínálnak. „Rájöttünk, hogy a hipermarketekkel csak a lakosság tehetősebb rétegét, azt a 11%-ot értük el, akik napi tíz dollárnál többet keresnek. A többiek be se jöttek az üzleteinkbe. A Carrefour Market szupermarketekkel elérjük az alsó középosztályt. A Supeco-nak köszönhetően elérjük azt a 20%-ot, akik napi két dollárnál többet keresnek, és már a középosztályhoz tartoznak” – magyarázta a CFAO Retail igazgatója, Jean-Christophe Brindeau 2022 októberében. A Casino, amely nem kíván részleteket közölni eladási számairól és afrikai projektjeiről, 2018-ban indított egy alacsony árfekvésű áruházláncot Kamerunban, a BAO-t, amely öt üzlettel rendelkezik Doualában, és amelyek közül az utolsó 2022 májusában nyílt meg. Ezek a raktárüzletek a nagyobb mennyiséget vásárolni kívánó kiskereskedőket és a magánvásárlókat egyaránt megcélozzák. Eddig az afrikai lakosság túlnyomó többsége a friss termékeket a piacokról, a többit pedig a kis (300 m²-nél kisebb) minimarketekből és a helyi boltokból szerezte be. Csak Dél-Afrikában és Kelet-Afrika országaiban alakultak ki az elmúlt évtizedekben jól szervezett helyi szupermarketláncok, köztük a Shoprite, amely Dél-Afrika legnagyobb magánvállalatává vált. Ilyen körülmények között úgy tűnik, hogy a kontinensen „új távlatok nyíltak a fogyasztási cikkek globális iparának” – lelkendezett a CFAO Retail főnöke 2015 végén. A francia vállalatok eddig elsősorban a CFA-frank övezet országaira összpontosítottak. Bár a szubszaharai Afrikában használt valuta egyre hevesebb kritikák célpontja, az euróhoz való rögzítettsége azt jelenti, hogy a francia csoportok árfolyamkockázat nélkül fektethetnek be, és könnyen hazatelepíthetik nyereségüket Franciaországba, mivel a tőketranszfer ingyenes.
Egyes fogyasztók megtalálják a számításukat, mivel itt megbízható termékekhez jutnak hozzá versenyképes áron, anélkül, hogy alkudozniuk kellene, és ahol a hűtési láncot jobban tiszteletben tartják, mint a hagyományos üzletekben. Megkönnyebbülést jelent számukra az is, hogy nem kell többé parkolóhely nélküli, zsúfolt, rosszul kialakított és gyakran kétes tisztaságú piacokra járniuk. Ennek eredményeképpen az Auchan Retail afrikai eladásai folyamatosan emelkednek: 2022-ben a csoport teljes bevételének 0,7%-át tették ki, szemben a 2017-es 0,1%-kal. A régió kormányai is kedvezően ítélik meg a francia szupermarketek elterjedését, mivel adóbevételt hoznak, míg a meglévő vállalkozások többsége (Szenegálban 97%) az adóhatóságok hatókörén kívül, az informális szektorban működik. Új munkahelyeket is teremtenek ezek az üzemeltetők ott, ahol igen magas a munkanélküliség. Az Auchan-csoport például legutóbbi pénzügyi jelentésében azt állítja, hogy több mint 1900 embert foglalkoztat Szenegálban. Ezért van, hogy az állami hatóságok is megtisztelik jelenlétükkel az új létesítmények megnyitó ünnepségeit. 2022 novemberében a Kereskedelmi Minisztérium főtitkára, a belkereskedelmi igazgató és a köztársasági elnök különleges tanácsadója is megjelent a Dakartól délre fekvő Salyban, egy tengerparti üdülőhelyen található Carrefour Market megnyitóján. Néhány hónappal korábban a kameruni Yaoundéban egy bevásárlóközpont és egy 4000 m²-es Carrefour-hipermarket megnyitóján pedig Paul Biya államfő hivatalos képviselője vett részt, míg 2023 márciusában Doualában egy Carrefour Market megnyitóján a kereskedelmi miniszter, a régió kormányzója és elnöke, a város és a kerület polgármestere, a prefektus és az alprefektus volt jelen.
E kereskedelmi láncok betelepülése összevág az Élysée-nek azzal a kinyilvánított szándékával, hogy a francia érdekeltségek minél erőteljesebben vegyenek részt az afrikai agrár-élelmiszeripari projektekben, és arra ösztönzi a francia vállalatokat, hogy igyekezzenek visszaszerezni piaci részesedésüket egy olyan kontinensen, ahol Franciaország egyre inkább teret veszít. Jean-Christophe Belliard, Franciaország elefántcsontparti nagykövete személyesen vett részt az első abidzsáni Auchan-üzlet 2022 júniusában tartott megnyitóján. Olivier Becht, a külkereskedelemért, a vonzerőért és a külföldön élő franciákért felelős akkori miniszter részt vett több elefántcsontparti miniszterrel együtt azon az ünnepségen, amelyet 2022. október 27-én rendeztek az Auchan Retail Côte d’Ivoire és a Yamoussoukro-i Nemzeti Műszaki Egyetem közötti megállapodás aláírása alkalmából, amelynek célja egy „disztribúciós menedzsment” szak elindítása volt.
2015-ben Xavier Desjobert, a CFAO Retail ügyvezető igazgatója nyíltan beszélt arról, hogy céljuk „növelni piaci részesedésüket a hagyományos hálózat kárára”, „versenyképes vagy akár alacsonyabb árakkal.” Ez a stratégia azt jelenti, hogy helyi termékeket is értékesítenek: az importált élelmiszerek mellett a szupermarketek kenyeret, húst, halat, gyümölcsöt és zöldséget is árulnak. Például, saját állításuk szerint, a CFAO által üzemeltetett Carrefour-üzletekben a termékek egyharmada helyi eredetű. Hogy olcsóbb áron tudják a termékeket értékesíteni, csökkenteniük kell a közvetítők számát. Az Auchan Retail és a CFAO/Carrefour duó ezért saját helyi ellátási láncok létrehozásán dolgozik. Így aztán míg a kis szenegáli kiskereskedő egy félnagykereskedőtől vásárol, aki pedig egy nagykereskedőtől szerzi be az árut, addig ezek a multinacionális vállalatok közvetlenül a termelőkkel kötnek üzletet. 2018 augusztusában Ousmane Sy Ndiaye, a Szenegáli Kereskedők és Gyáriparosok Nemzeti Uniójának ügyvezető igazgatója sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az Auchan Retail Senegal „egymaga zsebeli be a nagykereskedő, a félnagykereskedő és a kiskereskedő nyereségét is.” Ők „állnak a verseny élén, és így olyan árakat állapíthatnak meg, amilyeneket csak akarnak.” Szóval konkurrenciát adnak a kiskereskedőknek, a nagy- és félnagykereskedőknek, a helyi boltosoknak és a piaci árusoknak is.
„Auchan, kotródj!”
Szenegálban a kiskereskedők 2018-ban végre összefogtak, hogy védelmi intézkedéseket követeljenek. Koalíciójuk, az „Auchan, kotródj!” tüntetéseket és ülősztrájkokat szervezett a Kereskedelmi Minisztérium előtt. A Dakar történelmi Plateau-negyedének szívében található Kermel-piac egyik kiskereskedője így kesergett az egyik ilyen eseményen: „Mindennek vége! Az, hogy mi eleve 700 frankért tudjuk csak megvásárolni ugyanazt az árut, amit az Auchan el tud adni 400, vagy akár 300 frankért is, hát ez nem normális. Semmi jövedelmünk sincs. Elszegényedtünk.” Résztvevője e mozgalomnak egy baloldali aktivistákból álló csoport is, a Front pour la révolution anti-impérialiste populaire et panafricaine (Frapp) [Népi imperializmusellenes és pánafrikai forradalom frontja], amely egyszer már indított kampányt, akkor a CFA-frank ellen, „Franciaország, kotródj!” jelszóval. A Frapp számára megengedhetetlen, hogy „versenyeztetik a világ tizenkettedik legnagyobb cégcsoportját a világ egyik legszegényebb országának kötényes-árusnőivel [nők, akik a járdán, asztalról árulják portékájukat].”
A helyi kereskedelem aláásásának vádjára az Auchan Retail így válaszol: „ők forgalmazzák és népszerűsítik a helyi termékeket üzleteikben, szoros kapcsolatokat alakítanak ki a helyi szereplőkkel, sőt, e szellemben támogatják is legjobb partnereiket az «Auchan-láncolaton» keresztül.” Azt ugyan nem részletezték, hogy mennyi is az importtermékek aránya – kérdéseinkre pedig nem kívántak válaszolni . A kistermelőknek „van miért aggódniuk: kétségtelen, hogy a szupermarketek lehetőséget nyújtanak a helyi termékek forgalmazására, de ennek haszna csupán azoknál a gazdáknál csapódik le, akik képesek nagy volumenben, a magas követelményeknek megfelelő rendszerességgel és minőségben szállítani. (Következésképpen magas is a visszautasítások aránya)” – elemzi a GRAIN nemzetközi nonprofit szervezet egy keményen hangzó jelentésében, amelynek címe: „Szupermarketek, takarodjatok Afrikából! A kontinens élelmezési rendszere jól boldogul nélkületek is.”
A CFAO Retail és a Carrefour megállapodásokat kötött helyi vállalatokkal, amelyek feldolgozott termékekkel látják el szupermarketjeiket. Elefántcsontparti jelenlétük „arra ösztönözte a kisvállalkozásokat, hogy húsfeldolgozással foglalkozzanak, mégpedig a megkövetelt egészségügyi előírásoknak megfelelő minőségben. A professzionálissá és hivatalossá vált gyártás néha ipari berendezések beruházását is megkövetelték. 2015-ben a Fondation pour l’agriculture et la ruralité dans le monde (FARM) [Világalapítvány a Mezőgazdaságért és a Vidéki Életért] megjegyezte, hogy „a lényeg a vállalkozók számára a helyi piac biztosítása.” Abdourahmane Ndiaye közgazdász szerint azonban „a helyi termelési láncokat, támogatásuk ürügyén, [az Auchan] valójában beillesztette a globalizált stratégiáiba, gyakran megfosztva őket mindattól ami egyedivé tette őket”. A GRAIN rámutat egy jelentős kétértelműségre: „Amikor Afrikában az Auchan-féle élelmiszer-áruházak helyi beszállító láncokról beszélnek, valójában azoknak a beszállító láncoknak Afrikába való áttelepítéséről van szó, amelyeket az Auchan a nagy multinacionális élelmiszeripari cégekkel együttműködve más országokban létesített.” Így egyes helyinek feltüntetett termékeket például (miként Szenegálban a Gloria márkájú tejet vagy a Maggi leveskockát a Nestlé helyi üzeme) a multinacionális cégek helyi leányvállalatai állítják elő. Akkora volt a tiltakozás, hogy Dakarnak reagálnia kellett. Az akkori elnök, Macky Sall 2018 októberében aláírta a szupermarketek létesítését szabályozó rendeletet, betöltve ezáltal a jogi vákuumot. Az intézkedés azonban, amely nem vonatkozik a már működő szupermarketekre, engedélyezi a mikro-kiskereskedelmi árusítást, az érintett termékek listáját pedig a Kereskedelmi Minisztérium határozza meg.
Lehet, hogy megváltoztatják az étkezési szokásokat ezek az olcsó szupermarketek?
Ez az egyik félelem, amelyet a kameruni Association citoyenne de défense des intérêts collectifs (ACDIC) [Polgári szövetség a kollektív érdekek védelmére] fejez ki. Az ACDIC 2017-ben aggasztónak találta, hogy a szupermarketek „szép lassan megváltoztatják étkezési szokásainkat. Napjainkban a városokban az emberek egyre kevésbé ismerik és fogyasztják a hagyományos ételeket, amelyek idővel eltűnnek, és velük együtt a kulináris gazdagság, a fűszerek és több, az elkészítéshez szükséges alapanyag. Kiteszik a lakosságot az iparosodás és a tömegfogyasztás minden káros hatásának.” A szupermarketek arra ösztönzik az embereket, hogy „a magas kalóriatartalmú, ultrafeldolgozott élelmiszereket részesítsék előnyben a teljes értékű alapanyagokból készült hagyományos ételekkel szemben” – erősíti meg a GRAIN a jelentésében. Megengedhetik maguknak a szupermarketek, hogy akciós termékekkel vonzzák oda a vásárlókat, de hosszú távon valójában drágábbak, mint a szabadtéri piacok és az utcai standok, és mindez megnehezíti az emberek számára az egészséges élelmiszerekhez való hozzáférést.” A szervezet Dél-Afrika példáját hozza fel, ahol a szuper- és hipermarketek, amelyek az 1990-es években kezdtek elterjedni, a hivatalos élelmiszer-kiskereskedelmi szegmens több mint 70%-át uralják, és az országos élelmiszereladások mintegy 55%-át teszik ki. Mivel ellepik az országot, ez a zsírral és cukorral telített, ultrafeldolgozott élelmiszerek magas fogyasztásához vezetett. Maga részéről a Frapp politikai szemszögből értékeli a jelenséget, amikor szóvá teszi, hogy „Szenegál elveszíti a hazai kereskedelem feletti szuverenitását a multinacionális kiskereskedők javára.” Nem tagadja az ágazat hiányosságait. „Szeretnénk, ha piacra menve nem kellene a szenegáliaknak sárban gázolniuk, ahogyan azt is szeretnénk, ha nem kellene minden ünnep előestéjén hirtelen megugrott árakkal szembesülnünk. De ezeket a problémákat biztos, hogy sem az amerikaiak, se a franciák, se az Auchan, se a Leclerc se a Carrefour nem megfogják oldani” – mondta Guy Marius Sagna, a Frapp koordinátora, akit 2022 júliusában parlamenti képviselővé választottak, és aki arra kéri a kormányt, hogy készítsen hatástanulmányt és szervezzen nemzeti konferenciát a kereskedelemről. Kezdenek alternatívák megjelenni. A Rijaal Holding SAS, amely magát az „első mourid befektetési társaságnak” nevezi, utalva a nagyhatalmú mourid muszlim testvériségre, létrehozta a Senchan nevű márkát, és több üzletet nyitott, amelyek közül az elsőt 2020 végén Toubában, a testvériség székhelyén. A hagyományos elárusítóhelyeket is igyekeznek fejleszteni. Miután egy hatvankilenc piacot vizsgáló tanulmány „súlyos hiányosságokat” tárt fel, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) támogatásával megkezdték a szenegáli főváros egyik piacának, a Grand Dakarnak rendezését és felszerelését, és arra ösztönzik a kereskedőket, hogy tartsák be az alapvető előírásokat „megelőzve így az élelmiszerekkel terjedő betegségeket”. „Régebben inkább a szupermarketekben vásároltam húst, mert itt nem volt higiénia, és a hús tárolására szolgáló hűtők rossz állapotban voltak – mondja egy vásárló. – Most már a piaci árusoktól vásárolom, mert betartják a higiéniai előírásokat.” Hyppolite Ona közgazdász pedig azt javasolja, hogy a részvénytulajdonlásra vonatkozó szabályokat úgy kellene megváltoztatni, hogy e külföldi márkák többsége belföldiek kezében legyen, és a nyereségük az országban maradjon”.
Fordította: Drechsler Ágnes
írta: Fanny Pigeaud újságíró, a De la démocratie en françafrique [A françafrique-i demokráciáról] című könyv szerzője (Ndongo Samba Sylla-val), La Découverte, Párizs, 2024.
