Átadta az egykor az 1896-os Millenniumi Országos Kiállításon is felállított és Habsburg Frigyes főherceg nevéhez köthető, historizáló stílusú, vadászkastélyt mintázó monumentális pavilont a Gemenc Zrt., az Ökoturisztikai Központjában, Pörbölyön.
A vörösfenyőből készült épületet a szakszerű felújítás után, az eredeti állapotot leginkább megközelítő módon mentették meg az enyészettől és alkották újjá. A jelentős történeti, iparművészeti és építészettörténeti értékkel bíró csarnoképület egyben a most megnyíló „Legenda és valóság: a gemenci gímszarvas” című interaktív állandó kiállításnak is a helyszíne. Az eseményen átadták a pavilonhoz kapcsolódó „Party István vadászattörténeti tanösvényt”, és megáldották az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus emlékére a pavilon mellett felállított keresztet is.
A vadászkastélyt mintázó nem mindennapi pavilon
A vörösfenyőből készült épület Habsburg-Tescheni Albrecht főherceg megrendelésére készült 1894-ben Teschenben, és először a Lengyel Nemzeti Kiállításon építették fel Lembergben. Innen 1896-ban egyenesen Budapestre, a Városligetbe szállították az elemeire bontott pavilont az Ezredéves Országos Kiállításra.
Albrecht főherceg időközben elhunyt, a tescheni uradalmat unokaöccsére, Habsburg Frigyes főhercegre hagyta. Frigyes egyben az Alsó-Duna-völgyében lévő Bellyei uradalmat is megörökölte, amelynek hazai területei ma a Gemenc Zrt. kezelésében lévő Béda-Karapancsa tájegység részét képezik. Így az 1896-os Millenniumi Országos Kiállításon, Budapesten már az ő neve fémjelezte a pavilont, ami uradalmainak terményeit, bányaüzemét és trófeakiállítását mutatta be. Az „Ezredéves” rendezvénysorozat 250 pavilonjából ma már ez az egyetlen fennmaradt épület. Mivel a legtöbb épület a kiállítás után néhány évvel megsemmisült, ezért a több mint 125 éves pavilon történeti, ipar- és kultúrtörténeti értéke is jelentős.
Lemberg (1894 – ma Lviv, Ukrajna), Budapest (1896), Szekszárd (1897), Keselyűs (1971) és Bárányfok (1988) után 2019-ben Pörbölyre került az impozáns, vadászkastélyt mintázó épület. A közel egy évtizedig elhagyatottan álló pavilont a Gemenc Zrt. vásárolta meg, majd szétszerelt állapotban Ökoturisztikai Központjában állította fel és újította meg. A felépítés során a korhadt, rovarok által károsított faelemeket új vörösfenyő elemekre cserélték, az alsó ablakokat megszüntették, mivel azok az eredeti épületen nem voltak. A palatetőt új, az eredeti állapotnak megfelelő fazsindelyes fedés váltotta ki. Ezt követően megtörténtek a faanyagvédelmi és festési munkálatok, illetve az épületgépészeti szerelések. A modern elvárásoknak megfelelően az épület ma már fűthető és hűthető, a falak és a nyílászárók hőszigeteltek.
Interaktív kiállítás a gímszarvas egy évéről
A „Legenda és valóság: a gemenci gímszarvas” elnevezésű kiállításnak biztosít méltó helyszínt a pavilon. Több, mint 300 fotó, infografikák, érintőképernyős multimédiás pultok és játékok segítik az ismeretek befogadását. A kiállítást úgy alkották meg, hogy a kisgyermekektől a szakemberekig mindenki megfelelő és érdekes információhoz jusson a gímszarvasok egy évciklusáról. A látogató a templomi csarnokot idéző teremben körbejárva januártól decemberig követheti végig a gímszarvasok életét. Egy-egy hónaphoz kapcsolódóan pedig megismerkedhet a szarvasok társas viselkedésével, a családok életével, az agancsfejlődés ciklusaival, a szarvasbőgés titkaival. Szóba kerül az állatok anatómiája, a vadgazda szerepe, de a szarvas és az őz közötti különbség is. Megtekinthető a három gemenci kötődésű világrekord trófea másolata, és ízelítőt kapunk a világ népeinek szarvaslegendáiból is. A kiállítótérbe lépőt a regösénekek csodafiúszarvasának nagyméretű üvegképe fogadja, mögötte áll a stilizált magasles, amelyre felkapaszkodva különleges perspektívából bontakozik ki az épület faragott gerendás tetőszerkezete. A küzdő gímbikákat bemutató, körbejárható dioráma pedig testközelbe hozza a csak a szarvasbőgések idején megfigyelhető, a szarvastehenekért harcoló bikák lélegzetelállító összecsapását.
Party István vadászattörténeti tanösvény
A pavilon mellett felállított tanösvény a vadászati kultúrát, annak hazai vonatkozásait úgy mutatja be, hogy hangsúlyossá teszi a hosszú távú fenntarthatóságot, a természetes élőhelyek és életközösségek megőrzését, kifejezetten a vadállomány és környezete közötti egyensúlyra összpontosítva.
A névadó Party István, Gemenc egykori fővadásza, aki a gemenci gímszarvas gazdálkodás egyik megalapozója volt. 1951-től az akkori Gemenci Állami Vadgazdaság vezetőjeként, majd 1968-tól a Gemenci Állami Erdő- és Vadgazdaság vadászati igazgatóhelyetteseként dolgozott. Ő ismerte fel a hullámtéri erdőkben élő gímszarvas kitűnő genetikai adottságait és a gazdag élőhelyben rejlő lehetőségeket. Etetők hálózatát építette ki, nevéhez fűződik a jelenlegi vadföldhálózat és -gazdálkodás kialakítása, bevezetése.
Fontos helyszín a Gemenc Zrt. Ökoturisztikai Központja
A 2021-ben megrendezendő „Egy a természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás egyik vidéki helyszíneként a kiállítóhely hosszútávon tudja támogatni az erdőgazdaság Ökoturisztikai Központjában már évtizedes múltra visszatekintő természetvédelmi szemléletformálást és az ismeretterjesztő munkát.
A Gemenc Zrt. Ökoturisztikai Központja Pörbölyön pedig kiváló helyszínt biztosít a gyűjtemény számára, hiszen évente több tízezer bakancsos, kerékpáros és vízi turistát lát vendégül. Innen indul a Gemenci Erdei Vasút, illetve itt várja diákjait a Gemenc Erdészeti Erdei Iskola is. A központhoz tartozó vadmegfigyelőnél élőben lehet megtekinteni gímszarvasokat és vaddisznókat. Ezen kívül számos kiállítás, gyűjtemény és tanösvény várja az érdeklődőket az erdei vasútvonal állomásain is (Gemenc kincsei kiállítás, Halászati kiállítás, Méhészeti Gyűjtemény, Molnárka tanösvény).
Érdemes ezeket is elolvasni:
Az agrárminiszter szerint a vadászok a legaktívabb természetvédők
50 milliárdba kerül Semjén rendezvényálma, mégsem minősül majd világkiállításnak
