Hirdetés
greenfo/MTI/444

Teljességre törekvéssel jellemezte az egy hónap múlva nyíló vadászati (un.világ) kiállítást Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes. Ami a költségeket illeti, ez igaz is lehet, hiszen jelenleg már 70 milliárd fölött jár a kormányzati presztizs beruházás. „Ahol betiltották a vadászatot, ott romlik a vadállomány”, és nincs elég pénz az orvvadászok elleni védekezésre, az ott élők sem érdekeltek a vadvilág védelmében, az élőhelyek fenntartásában, fejlesztésében – mondta Semjén.

A keszthelyi Vadászati Múzeum új épületszárnyának tegnapi avatóján a “nemzeti keresztény úri fővadász” azt mondta, témájában, földrajzilag és időben is a teljességre törekednek az egy hónap múlva nyíló „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti (nem hivatalos világ) kiállítás megrendezésével. A miniszterelnök-helyettes szerint a világkiállítás témája kiterjed minden olyan területre, ami akár csak érintőlegesen is kapcsolódik a vadászathoz. Hagyományos vadászat, trófeák, preparátorok versenye, vizes élőhelyek, horgászat, lovas sportok, kutyák, solymászat, művészetek és gasztronómia egyaránt része a grandiózusra tervezett kiállításnak – közölte Semjén Zsolt.

Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes beszédet mond a keszthelyi Vadászati Múzeum új épületszárnyának átadóünnepségén 2021. augusztus 23-án. Fotó: Varga György/MTI/MTVA

A főhelyszín a megújult budapesti Hungexpo területe, de Keszthely, Hatvan és Vásárosnamény is csatlakozik. Bodajkon új vadászati múzeum nyílik, de az állami erdészetek is nyitnak hasonló bemutatókat, továbbá mind az 1500 magyarországi vadásztársaságot arra kérték, mutassák be helyi trófeáikat, közelebb hozva ezzel az emberekhez a vadászatot – mondta a politikus, aki szerint a világkiállítás 3 hete után is megmaradnak azok az értékek, amiket ott bemutatnak, ezek mind méltó helyre kerülnek, a 10 tonna agancs felhasználásával készülő üdvözlőkapu például Keszthelyre.

A keszthelyi Vadászati Múzeum megújult kiállítása az új épületszárnyban az átadóünnepsége napján, 2021. augusztus 23-án. Fotó: Varga György/MTI/MTVA

Semjén: Ahol betiltották a vadászatot, ott romlik a vadállomány
A Balaton-parti városban látható gyűjtemény a vadászat történetét és jelenét mutatja be, a kiállítás anyagát adományozó és az ünnepségen is jelen lévő Hidvégi Béla vadászt Semjén Zsolt külön is méltatta, megköszönve, hogy nemcsak a trófeákat ajánlotta fel, de vagyonát is a keszthelyi múzeum létrehozására áldozta.

Semjén szerint Hidvégi a világban sok helyen igyekezett elfogadtatni a fenntartható vadászat szerepét.

Semjén Zsolt (j2), Nagy István agrárminiszter (j) és Kovács Zoltán (b2) – megint agyonlőtt állatok maradványai között töltve az időt – egy jegesmedveszőrt körülülve hallgatja Hidvégi Béla vadászt, aki egykori dolgozószobájában beszél a keszthelyi Vadászati Múzeumban az új épületszárny átadóünnepsége napján. Fotó: Varga György/MTI/MTVA

Nagy István: A vadászok a legaktívabb természetvédők
Nagy István agrárminiszter is arról beszélt, hogy a vadászok a legaktívabb természetvédők közé tartoznak. A világkiállítás azt is bemutatja majd, hogy az urbanizált körülmények között élő embernek is otthona a természet – mondta.

„A természetvédelem, a vadászat, a gasztronómia, a minőségi pálinkafogyasztás szervesen összekapcsolódnak, nemzeti összetartozásunk formálói”, ez a sokszínűség összpontosul az Agrárminisztériumban, hiszen a tárca felelősségi körébe tartozik (a mezőgazdasági, élelmiszeripari és erdészeti tevékenységeken túl) a környezet- és természetvédelem, az erdő- és vadgazdálkodás, valamint a hungarikumok is – mondta a miniszter.

A vadászati múzeum új épületszárnyának avatásához kapcsolódóan a miniszter az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás 12 pálinkaféléből álló válogatását is bemutatta, díjazva egyben a legjobbnak ítélt alma-, csonthéjas-, bogyós-, erdei-, törköly- és ágyas pálinkákat.

Kovács Zoltán: Párbeszédet kell folytatnunk a vadászok hétköznapokban folytatott erőfeszítéseiről
Kovács Zoltán, az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás lebonyolításáért felelős kormánybiztos arról beszélt, hogy egy hónappal a rendezvény megnyitója előtt „lassan a helyére kerül minden mozaik”, a rendezvény a világ minden részéről fogadja majd a vadászokat, a vadászattal és vadgazdálkodással, természetgazdálkodással foglalkozókat.

Kovács Zoltán “fő úri vadász” Fotó: Varga György/MTI/MTVA

50 éve, az első magyarországi vadászati világkiállításon már a fenntarthatóság jegyében fogalmazták meg a tennivalókat, amik máig irányadók, a 21. század elején, a radikálisan és gyorsan változó világban itt az ideje, hogy átfogóan, teljes spektrumban beszéljünk az egyének, a vadőrök, a vadászok hétköznapokban folytatott erőfeszítéseiről, a vadgazdálkodás nemzetgazdasági jelentőségéről és ökológiai kérdéseiről – mondta Kovács, aki szerint „vadászat nélkül nincs fenntartható természetgazdálkodás”, és ilyen kérdésekről kell párbeszédet folytatni, hiszen mindezek a jövő építését is szolgálják.

Pálinkás Róbert, a vadászati múzeumot is magába foglaló Helikon Kastélymúzeum ügyvezető igazgatója, a Zala Megyei Vadászszövetség elnöke elmondta: 10 éve tűzték ki azt a célt, hogy Keszthelyen vadászati központ legyen, ennek eredménye, hogy a világkiállítás egyik kiemelt vidéki helyszíneként is szerepel. Erre az alkalomra megújult a több mint 300 vadászható fajt bemutató múzeum, ami a bővítés révén két új diorámával is gazdagodott – mondta. via MTI.

Mitől világ egy kiállítás?

A világkiállítás nem egy szubjektív kategória, amit szabadon rá lehet aggatni bármilyen rendezvényre: az expo plecsnit egy francia központú, 169 országot tömörítő nemzetközi szervezet, a Bureau International des Expositions (BIE) ítéli oda rendezvényeknek. Vannak általános világkiállítások (legutóbb Milánóban volt ilyen 2015-ben, erre készült a híres, sámándobot formázó magyar pavilon), és vannak egy-egy területre specifikus szakmai expók is. A 2021-es vadászati kiállításnak ezek között lehetne helye, csakhogy – 1971-es elődjével ellentétben – nincs: a BIE soron következő hivatalos rendezvényei között nem szerepel az Egy a Természettel. Sokatmondó, hogy a kiállítás nemzetközi közönségnek szánt honlapján nem is szerepel az expo kifejezés, a magyar nyelvű oldalon viszont világkiállításnak nevezik a rendezvényt. Megkérdeztük a BIE-t, próbált-e a magyar állam pályázni az előre meghatározott ügymenet szerint, hogy valóban világkiállítás lehessen a 2021-es, de egyelőre nem kaptunk választ – írta korábban a telex.

EMLÉKEZTETŐÜL egy augusztus 16-i hír:

A kutyás egység nélkül a csalétkek és tetemek jelentős része nem kerülne elő (Fotók: Deák Gábor).

Brutális ragadozómadár gyilkolás egy turai vadásztársaság területén!
Az MME méreg- és tetemkereső kutyás egysége, a Duna Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (DINPI) természetvédelmi őrszolgálata és önkéntesek segítségével a múlt héten 101 mérgezett csalétket és 50 mérgezés miatt elpusztult állat tetemét találta meg Tura határában. A megtalált csalétkek számát tekintve ez az eset minden idők legsúlyosabb szándékos ragadozó mérgezéses bűncselekménye hazánkban, amely akár helyi ökológiai katasztrófát is okozhatott volna, ha a természetvédelmi szervezetek nem reagálnak azonnal!

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás