Az egész világon jellemző, hogy egyre kevesebb növényfaj egyre kevesebb növényfajtáját termesztjük. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) becslése szerint pedig az elmúlt száz évben a mezőgazdaságban használt fajták 75 százaléka elveszett. Éppen ezért a génmegőrzés szerepe nagyobb, mint valaha.
A genetikai erőforrások védelmét génmegőrzésnek nevezik. Azaz minden olyan növényi anyag megóvását, ami az emberek számára hasznos lehet. A génmegőrzés célja a genetikai változatosság általános megőrzése, de az élelmiszerbiztonság szempontjából is fontos. A génmegőrzésnek egyik módja "in situ" azaz a termőhelyen történő megőrzés, aminek lényege az eredeti termesztő tájba való megőrzés. A másik módja az "ex situ", ekkor a magokat elhozzák az eredeti termőtájból és ültetvénybe, génbankba helyezik.
3,5 ezer évvel ezelőtt hétszer annyi búza fajt sikerült kimutatni az ásatásokból, mint amennyit ma termesztünk. Sőt, háromszor annyi hüvelyes növényt termesztettek, mint ma. Az OzoneNetwork hétfői Egyenlítő c. műsorának vendége Baktay Borbála a Növényi Diverzitás Központ igazgatója és munkatársai elsősorban szántóföldi és zöldségnövények megőrzésével foglalkoznak. Segítségükkel eddig közel 1100 növényfaj fennmaradását biztosították.
