A Föld legnagyobb környezeti tragédiáit mind az ember okozta. A hihetetlen méretű sebek begyógyításához azonban sosem lesz elég a saját tehetsége.
Minden idők egyik legnagyobb környezeti katasztrófájának tartják az Exxon Valdez tanker balesetét, amikor becslések szerint több mint 50 millió liter nyersolaj került a tengerbe 1300 négyzetkilométert vastagon beborítva. Mintegy 200 ezer állat – tengeri madár, fóka és más emlős -, valamint számtalan hal pusztult el néhány nap alatt. Az olaj megsemmisítette a költöző szárnyasok fészekrakó helyeit. Szakemberek szerint hetven évre is szükség lehet ahhoz, hogy a terület madárvilága regenerálódjon. Az Exxon Mobil Corporation óriás tankerje 1989. március 24-én futott zátonyra Alaszka partjainál. Az ok emberi mulasztás volt. A lyukas hajótestből ömlött az olaj, az elhárítás azonban csak napokkal később indult, mivel a baleset helyszíne távol esett mindentől, vihar akadályozta a mentési akciót, az illetékesek pedig nem egyeztek meg azonnal, hogy vegyi vagy fizikai úton semlegesítsék-e a szennyezést. Két héttel a katasztrófa után mindössze a kiömlött olaj 20 százalékát szedték össze, illetve fogták körül. Ekkorra már 115 kilométeres körzetet borított el.
És a többi:
1958-2013. Nigéria
Míg az Exxon Valdez katasztrófa okozta olajszennyezés a médiának és az USA érintettségének köszönhetően megdöbbentette a világot, a nigériai olajszivárgás nem kelt akkora feltűnést. Pedig ott évente kerül a környezetbe annyi szennyezés, mint az Exxon Valdezből 1989-ben.
2010. Mexikói-öböl
2010. április 20-án felrobbant, kigyulladt és elsüllyedt a British Petroleum (BP) mélytengeri fúrótornya, a Deepwater Horizon az USA területéhez tartozó Mexikói-öbölben, és körülbelül 778 ezer köbméter, azaz közel 800 millió liter nyersolaj ömlött tengerbe. Ezt tartják a világ eddigi legnagyobb olajszennyezésének, és egyre több adat igazolja, hogy még hosszú évekig nem fog helyreállni az öböl állat- és növényvilága.
2013 Kína
Kína az egész emberiség széndioxid-kibocsátásának negyed részéért felel, de ennél is megdöbbentőbb adat, hogy az ózonréteget roncsoló összes CO2 2-3 %-a nem az ipari termelés vagy a közlekedés során keletkezik, hanem a kínai bányákban véletlenül keletkező tüzek során. Az elavult technológiák, gyújtogatás vagy baleset miatt kialakuló bányatüzekben ugyanis évente 20-200 millió tonna szén ég el az ázsiai országban. Kínában több szenet termelnek, mint az USA-ban, Indiában, Ausztráliában, Dél-Afrikában és Oroszországban együtt véve, és itt a legnagyobb a szénfogyasztás, valamint a szén-dioxid-emisszió is. Naponta átlagosan 13 kínai bányász hal meg balesetekben, amelyek között a bányatüzek a legsúlyosabbak.
1492-2013. Haiti
Haitin rendszeresen természeti katasztrófák – földrengés, sárlavina, hurrikán és árvíz – pusztítanak százezernyi áldozatot szedve. Az itt élőkhöz azonban nem a természet ennyire mostoha. A tragédiák hátterében emberi tevékenység, a világtörténelem egyik legnagyobb méretű erdőirtása áll. Ezt bizonyítja, hogy a karib-tengeri Hispaniola-sziget másik felén található Dominikai Köztársaságban – a hasonló klíma és földrajzi adottságok ellenére – nem okoznak hasonló méretű károkat a természeti katasztrófák.
1960-2010. Aral-tó
A Kazahsztán és Üzbegisztán határán található Aral-tó 68 ezer négyzetkilométeres vízfelszínével az 1960-as évekig a világ negyedik legnagyobb tava volt. 1960 és 2010 között szinte teljesen kiszáradt. Agóniája már az 1870-es években elkezdődött, amikor gátakat és csatornákat építettek a környező sivatagos terület mezőgazdasági művelésbe vonása érdekében, és látványosan felgyorsult, amikor a szovjethatalom nagy vízigényű gyapotföldeket hozott létre, amelyek gyakorlatilag elnyelték a tavat addig tápláló folyók hozamát.
