A koronavírus-válság idején különösen fontos, hogy a gazdasági-társadalmi újjáépítés tervrajzának alkalmas nemzeti stratégiák szülessenek. Erre nyújt lehetőséget a hosszútávú, 2050-ig szóló klímastratégia, melyet az EU tagállamoknak év végéig kell kidolgozni.
A Magyar Természetvédők Szövetsége felhívja a figyelmet: ahhoz, hogy a Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia a nevéhez hűen tiszta fejlődést hozzon és hazánk elérhesse vele a 2050-re áhított karbonsemlegességet, ambiciózus menetrenddel rendszerszintű, válságálló energiaátmenetet kell elősegítenie fokozatos fosszilis energiafelhasználás-csökkentéssel.
Fel kell ismernünk, hogy a világunkat egyszerre sújtó, különböző sebességgel érkezett egészségügyi, gazdasági és éghajlati válságok gyökere közös: az erőforrások túlhasználata. A koronavírus-válság, azzal, hogy megroppantotta a gazdaságot, alkalmat teremtett arra, hogy megvizsgáljuk a válságokhoz vezető okokat. Az okokra választ adva kell megtervezni a válság utáni újjáépítést, amihez átfogó gazdasági-társadalmi szerkezetváltást ösztönző eszközökre van szükség. Itt az idő, hogy az Európai Unió hosszú távú, 2050-ig szóló klímastratégiája és a tagállamok most készülő hasonló nemzeti stratégiái e szerkezetváltás eszközeivé válva segítsék elő a karbonsemleges Európa létrejöttét. Ehhez szeretne segítséget nyújtani a Magyar Természetvédők Szövetsége, és ezért küldte meg a 2050-ig szóló Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégiára (NTFS) vonatkozó javaslatait a kidolgozásért felelős Innovációs és Technológiai Minisztériumnak.
“Üdvözöljük, hogy Magyarország az NTFS-ben célul tűzte ki 2050-re a karbonsemlegességet, de a tervezet nem áll össze következetes rendszerré, sok helyen hiányoznak a szakpolitikai intézkedések. Az indikatív 65%-os kibocsátáscsökkentési cél, mint minimum megfelelő lehet 2040-re, de ezzel összhangba is kell hozni az elfogadott Nemzeti Energiastratégiát és a Nemzeti Energia- és Klímatervet. A gazdaság újraindítása és a karbonsemlegesség legyen egymást erősítő hosszútávú cél. A gazdaság érdekében nem szabad a kitűzött karbonsemlegességi céllal ellentétes ügyeket – pl. nagy szennyezők vagy hazai fosszilis energiafelhasználás fokozása – támogatni vagy a klímatudatos szerkezetváltást elhalasztani. Ezt az uniós források átcsoportosításánál és egyéb gazdaságélénkítő programoknál is figyelembe kell venni.” – mondta Botár Alexa, a Magyar Természetvédők Szövetsége éghajlat és energia programvezetője.
A karbonsemlegességig való energiaátmenet nemcsak költségekkel jár, hanem összességében nettó hasznot, előnyt jelent a társadalom és a gazdaság számára is. Többek között elkerülhetők volnának az éghajlatváltozási eredetű, extrém időjárási jelenségek okozta veszteségek, amelyek az EU tagországaiban az utóbbi közel 40 évben a pénzügyi veszteség 83%-át tették ki. Az energiaátmenet hatására egészségesebb és élhetőbb környezetben évente átlagosan 13 ezer magyar ember nem halna bele a fosszilis energiahordozók égetéséből származó légszennyezésbe, és elkerülhető lenne a GDP csaknem 6%-át kitevő gazdasági kár. A Greenpeace és a Centre for Research on Energy and Clean Air (CREA) jelentése a légszennyezettség egészségügyi és gazdasági kárairól.
Az Európai Bizottság számítása szerint a karbonsemlegességi, energiaátmenetbe tett befektetések az EU-s GDP-t 2%-kal is növelhetik az alapszinthez képest és 2,1 millió új munkahelyet teremtenek Európa-szerte 2050-re.
Fontos ezért, hogy a hazai hosszútávú klímastratégia előmozdítsa a teljes gazdasági szerkezetváltást – az erőforrás-felhasználás csökkentését a fosszilis energiafelhasználás csökkentésével – , melynek keretében elérhető a karbonsemlegesség, és ehhez “tervrajzot” nyújtson a következő évtizedekre. Az MTVSZ továbbra is aktívan figyelemmel kíséri a stratégia-tervezet év végéig tartó egyeztetési-tervezési folyamatát, amelyben a Klíma Akcióhálózat más uniós tagországokban gyűjtött, jövő héten közzétett európai tapasztalatait, értékelését is megfontolásra ajánlja.
