A Helyreállítási Terv nem szolgálja Magyarország fenntarthatósági fordulatát 

A Magyar Természetvédők Szövetsége szerint a járvány utáni gazdasági helyreállítást szolgáló több milliárdos terv nem fogja alapvetően megváltoztatni a magyar gazdaságot, hogy fenntartható, klímabarát és válságálló legyen. Ezért jelentős változtatásokra van szükség a tervben.

“A kormányok rohannak újra berúgni a gazdaság motorját, nem foglalkozva a klíma- és vírusválság tanulságaival. Alapvető változásokra lenne szükség, de a magyar Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv nem fogja a gazdaságot valóban fenntartható irányba fordítani, és ellenálóbbá tenni a hasonló válságokkal szemben. Pedig minden tervnek ezt kellene szolgálnia.” – értékelte a Tervet Éger Ákos, a Magyar Természetvédők Szövetsége ügyvezető elnöke. 

A kormány által az Európai Bizottságnak benyújtott Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv (HET) elsősorban a helyreállításról szól és kevésbé arról, hogy alkalmazkodjon a magyar gazdaság a jövő kihívásaihoz. Ehhez elsősorban arra lenne szükség, hogy csökkentsük erőforrás felhasználásunkat, és erőteljesebben támaszkodjunk a helyi gazdaságra. Ezzel egy modern gazdaságot alakítanánk ki, mely valós választ ad a környezeti problémákra és kevésbé teszi magát függővé a globális gazdasági hatásoktól. 

A Magyar Természetvédők Szövetsége a HET/ Terv mind a 10 eleméhez készített szakmai javaslatot. A természetvédők legfontosabb megállapításai: 

1. A Terv továbbra is cserben hagyja azokat az háztartásokat, akik energetikailag felújítanák lakásukat a következő években: nincs benne átfogó energiahatékonysági program, pláne vissza nem térítendő támogatás. A napelemekkel és/vagy elektromos fűtéssel kombinált lakossági program pénz- és energiapazarlás a családok számára, mert nem párosul energiahatékonysági mélyfelújítással.
2. A tervezett vízgazdálkodási programokban az öntözéses mezőgazdasági fejlesztések dominálnak, az ökológiai szempontok alig jelennek meg. Ezzel a kormány azt kockáztatja, hogy az EU nem fogadja el a terveket és a vízhiányos térségekben semmilyen beruházás sem fog megvalósulni.
3. Sem a Terv tervezése, végrehajtása, sem tartalma nem felel meg az EU ajánlásának, mely az érdekelt felek, partnerek szakpolitikai döntésekbe való érdemi bevonását szorgalmazza. 

 Részletesebben: 

1. A terv konzerválja az energiapazarló épületgazdálkodást

A hazai lakóépületek energetikai felújításának széleskörű, vissza nem térítendő (akár visszatérítendővel kombinált) támogatása fájóan hiányzik a HET-ből, főleg annak F – Energia komponenséből. E felújításban levő óriási hazai potenciál kiaknázását az elmúlt 10 évben nem segítette Uniós támogatás. Az 5 éven belül felújítani tervezett 1,4 millió lakás és a MEHI tanulmánya alapján javasoltunk egy széleskörű, 30-40%-os vissza nem térítendő elemet is tartalmazó energiahatékonysági lakásfelújítás-támogatási rendszert a tervbe. A hazai lakosságon felül az EU-s helyreállítási terv módszertan (2021 január) és az EU Felújítási Hullám (Renovation Wave) stratégia is elvárta ezt. A Környezet és Energiahatékonysági Operatív Programba (KEHOP+) átkerült, energiaszolgáltatókhoz mint kedvezményezettekhez kötött finanszírozás pedig kétséges, hogy a szükséges széleskörű és mélyfelújítás szintű lakás energiahatékonyság-növelést tudna hozni.  

Elsődleges célként a fűtési energiaigény csökkentését kell kitűzni, azaz a lakások hőszigetelését és nyílászárócseréjét, a fűtéskorszerűsítést pedig inkább hatékony tiszta alternatívákkal pl. hőszivattyúval, faelgázosító kazánnal megoldani. Az “utcafűtés” csökkentése nélkül az energiaszegénység elleni küzdelemben a fűtés elektrifikációja nem költséghatékony és klímavédelmi hatása is elenyésző. Napelemekkel sem érdemes az elektromos fűtést kombinálni, mert a fűtési áramigény jellemzően nem a szolár áram termelődése idején merül fel, így végül drágább hálózati árammal kénytelenek a lakók a fűtéspaneleiket ellátni. A helyzeten az esetleges (jellemzően rövidtávra szóló lakossági) energiatárolók sem segítenének. A tervben finanszírozandó beruházás előtt és után mindenképpen vizsgálni kell a lakás energiafogyasztást energetikai tanúsítvánnyal. 

Hasonlóan, az A. Demográfia és köznevelés és a B. Egyetemek komponensben tervezett energetikai épületfejlesztéseknél nem szabad a sekély felújítások vagy csak megújuló energia termelő fejlesztés csapdájába esni, mert így évtizedekre konzerválnának egy energiapazarló működést. Ehelyett mélyfelújításra vagy mélyfelújítással kombinált megújuló energia fejlesztésekre van szükség, a beruházás előtt és után energiatanúsítvánnyal hitelesítve az elért pozitív hatást. Ez érdemli meg, hogy jó példaként szemléletformálásra használják az épületet látogatók, diákok és oktatók körében.    

2. Az ökológiai elvek érvényesítése nélkül az EU el fogja utasítani a vízgazdálkodási fejlesztéseket

A természetvédők szerint a tervezett vízgazdálkodási fejlesztések elhibázottak, mert az öntözési fejlesztéseknek jelen formájukban túl nagy a környezeti kockázatuk (pl. biodiverzitás-csökkenés, szikesedés, erózió). A CEE Bankwatch hálózat elemzése szerint az EU Bizottság más tagállamoknál is erősen kritizálta az öntözésre fókuszáló vízgazdálkodási fejlesztéseket (például Bulgária, Lettország és Lengyelország esetében), ezek az országok rákényszerülhetnek arra, hogy az öntözéssel foglalkozó elemeket kivegyék a helyreállítási csomagból. A kormány a jelenlegi tervekkel azt kockáztatja, hogy Magyarország semmilyen támogatást sem fog kapni vízgazdálkodási fejlesztésekre. Az MTVSZ egy komplett javaslatcsomagot küldött a kormányzatnak, amely segítségével jobban összhangba lehet hozni a terveket az ökológiai alapelvekkel, ezzel növelve a környezeti hasznokat és csökkentve a káros környezeti hatásokat, segítve a program EU-s elfogadását. 

A természetvédők rámutattak arra, hogy a vízvisszatartáson alapuló tájgazdálkodásnak hazánkban ezer éves hagyománya van. Elődeinktől és a modern tájgazdálkodási iskoláktól tanulva jelentősen kellene növelni a vízvisszatartási és természetvédelmi infrastruktúra-beruházások arányát a programban. A beruházásoknál különösen figyelemmel kell lenni az ökológiai szempontok érvényesítésére. A gazdálkodókat markáns szemléletformálási programokkal és a mezőgazdasági támogatások áthangolásával arra kell ösztönözni, hogy a termőhelyi adottságoknak megfelelő gazdálkodást folytassanak. A fejlesztési tervek kialakításában, a vízmegosztásról szóló döntésekben, a program monitoringjában döntő szerepet kell kapniuk az állami és civil természetvédőknek. 

A Helyreállítási Terv többi komponenséből szinte teljes mértékben hiányoznak a biológiai sokféleség megőrzésének szempontjai, a beruházások elvétve támaszkodnak ún. természeti alapú megoldásokra és nincsenek garanciák a természetvédelmi célok megvalósulására.   

Holott az állami és civil természetvédelem bevonása jelentősen és alacsony költséggel lenne képes kibővíteni a terv zöld dimenzióit és képes lenne megakadályozni a természetkárosítást. Növényzet felhasználása árnyékolásra, hőmérséklet-szabályozásra, fenntartható csapadékvíz-gazdálkodás, madár- és méhbarát megoldások, zöldfelületek növelése– csak néhány példa az elszalasztott lehetőségekre.  

3. Társadalmi részvétel nélkül a végrehajtás is félresiklik

A társadalmi szereplők észrevételei a Terv válságállóságát, környezeti teljesítményét és társadalmi elfogadottságát is javíthatnák, ehhez a folyamatot nyitottabbá kell tenni.  

A Terv társadalmi egyeztetése nem felelt meg a jogszabályi elvárásoknak, hiszen nem volt nyilvános és kiszámítható a tervezés és az egyeztetés ütemterve és a véleménynyilvánítás határideje. Sajnos az átláthatatlan folyamat mind a tervezőket, mind a véleményező partnereket – köztük a MTVSZ-t – újraírási vesszőfutásra kényszerítette. A Terv végrehajtásában való “társadalmi konzultáció” tervezett intézkedéseit – melyek kimerülnek a tájékoztatásban – kevésnek tartjuk. Maga a Terv az EU ajánlásaival ellentétben vajmi keveset tesz a szakpolitikai döntéshozatalban való szakmai-társadalmi részvétel megerősítéséért, inkább egyoldalú tájékoztatásra, a döntések megértetésére helyezi a hangsúlyt.

Javasoljuk, hogy a kohéziós források operatív programjainak monitoring bizottságait vonják be a végrehajtási dokumentumok, felhívások, feltételrendszerek kidolgozásába, hogy ellenőrizzék a Terv megvalósulását.

Az MTVSZ vélemények itt letölthetők >>>

A Klíma Akcióhálózat (CAN Europe) EUCashAwards kampányának mai eredményhirdetése, ahol tagállami költési tervek, köztük helyreállítási tervek “versenyeztek” az olvasók szavazataiért:  

A CEE Bankwatch Network sajtóanyaga a közép- és kelet-európai helyreállítási tervekről>>>

Ritka lehetőséget szalaszthat el a magyar vízgazdálkodás
A klímaváltozás, a felszín alatti vizek pazarló használata és a túlzásba vitt vízelvezetés együttesen szárítják ki Magyarországot. A NextGeneration EU támogatáscsomagja azonban példátlan lehetőséget ad hazánknak arra, hogy vízgazdálkodási rendszerünk rossz berögződésein változtathassunk. Kérdés, hogy tudunk-e élni a kínálkozó lehetőségekkel? a WWF Magyarország véleménye >>>

Mennyire lesz zöld a 2500 milliárdos uniós támogatás?
Az elmúlt napokban repkedtek az ezermilliárdok a hírekben, annak kapcsán, hogy az Európa Unió támogatást indít Ellenállóképességi és Helyreállítási Eszköz néven, melynek célja a koronavírus-járvány gazdasági és társadalmi hatásainak enyhítése, valamint az európai gazdaságok és társadalmak fenntarthatóbbá, ellenállóbbá tétele, illetve a zöld és digitális átmenet megvalósítása. Magyarország 5760 milliárd forintot kérhetne, de nem él csak a felével. Mire  használnánk fel?
Civil ( Energiaklub és MTVSZ)  vélemények és kételyek >>>.