Az elmúlt napokban repkedtek az ezermilliárdok a hírekben, annak kapcsán, hogy az Európa Unió támogatást indít Ellenállóképességi és Helyreállítási Eszköz néven, melynek célja a koronavírus-járvány gazdasági és társadalmi hatásainak enyhítése, valamint az európai gazdaságok és társadalmak fenntarthatóbbá, ellenállóbbá tétele, illetve a zöld és digitális átmenet megvalósítása. Magyarország 5760 milliárd forintot kérhetne, de nem él csak a felével. Mire használnánk fel? Civil vélemények és kételyek.
A Magyar Kormánynak április 30-ig kell benyújtania az Európiai Unió felé a források elköltésének tervezetét. A 2020 végén benyújtott első verzió mindössze 13 oldalas volt. Azóta lassacskán nyilvánosságra kerültek az összesen 430 oldalnyi részletek is, melyekhez véleményeket, kiegészítéseket fogadott a felelős Innovációs és Technológiai Minisztérium.
Magyarország 7,2 milliárd euró vissza nem térítendő támogatást és közel 10 milliárd eurós hitelt kaphatna, azaz összesen mintegy 5760 milliárd forintot – kb. ennyi készpénz volt 2018-ban összesen a magyar állampolgároknál. Az összeg 37 százalékának klímacélok megvalósítását, míg legalább 20 százalékának digitális átállás elősegítését kell szolgálnia. Az Orbán-kormány tervei szerint Magyarország az alábbi témákra kíván költeni ebből a forrásból – bár egyelőre nem ismert, milyen arányban: Megújuló energiák (ezen belül inkább csak nap), felzárkózó települések, digitális átállás, egyetemek megújítása, egészségügy, körforgásos gazdaság, vízgazdálkodás, fenntartható- zöld közlekedés, demográfia és köznevelés (bár ez utóbbi kettő részletei még nem ismertek)
A kormány Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervét 2021 04.14-én hozta nyilvánosságra és most április végén kell benyújtania az Európai Bizottságnak. Több civil szervezet, köztük az Energiaklub, és a Magyar Természetvédők Szövetsége is véleményezte Orbánék tervezetét, és nyilvános szakértői egyeztetésen ismertették véleményeiket április 27-én.
A mai podcastban az itt elhangzott 3 előadás szerkesztett változata hallható Sarkadi Péter szerkesztésében.
Egyáltalán mi is az az RRF, azaz a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz, és mi a jelentősége – erről az Energiaklub projektvezetője: Biró Kinga mesél.
Hatékonyan járul-e hozzá Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Terve a klímasemleges jövőhöz? Pej Zsófia az Energiaklub klímaprogram vezetője.
A Magyar Természetvédők Szövetsége részéről a Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervének klíma-energia és természetvédelmi szempontú elemzésének eredményeit Botár Alexa, az MTVSZ éghajlat és energia programvezetője ismertette.
A sors fintora, hogy a tegnapi internetes megbeszélés alatt érkezett a hír, miszerint a kormány a felajánlott brutális összegnek csak a 43 %-ára, azaz a támogatási részre tart igényt, hitelt nem kíván felvenni az EU-tól, mondván, hogy nem akar eladósodni. Viszont az akkor nehezen értelmezhető, hogy a jóval rosszabb kondíciójú kínai és orosz hitelekbe miért megy bele az Orbán kormány. Hacsak azért nem, mert a keleti hitelezőknek nem kell magyarázkodni, az EU-nak viszont igazolni kellene, hogy mire mennek el az euró százmilliók. Az egyenlőre csak bizonytalan hírek szerint az orbáni pénzvisszafogás vesztese a zöld közlekedés, az öntözés, és az egyetemfejlesztés lehet.
Az Energiaklub Szakpolitikai Intézet és Módszertani Központ által szervezett szakértői egyeztetésen elhangzott, hogy nem ítélhető meg, a tervezett beavatkozások valóban hatékonyan járulnak-e hozzá a fenntartható, zöld és ellenálló gazdaság létrehozásához. Az Energiaklub szakértői hangsúlyozzák, hogy az energetikai rendszer modernizációjának és zöldítésének elsődlegesen az energiafogyasztás csökkentésére kell fókuszálnia. Az épületek energetikai felújítása nélkül nem megvalósítható a fenntartható jövő és a klímacélok teljesítése, ezért mindenképpen szükséges erre vonatkozó reformok és intézkedések beépítése a HET-be.
Szükséges lenne továbbá az energiarendszer egészében keresni a lehetőségeket, vagyis a hőenergia (így például a hőszivattyúzás és hőenergia-tárolás) és a közlekedésenergetika (elektromos autózás) területeit együtt kezelni és integrált megoldásokat keresni. Ugyanígy a zöld energetika terén nem célszerű csupán a napenergiát támogatni, hiszen a rugalmas ellenállóképesség feltétele a diverzitás, a több lábon állás.
Kiemelten fontos továbbá, hogy az energiaszegénység felszámolása érdekében készüljön egy, a probléma minden aspektusát figyelembe vevő átfogó, kvalitatív és kvantitatív mutatókat ötvöző módszertan és kiterjedt terepi felmérésen alapuló elemzés. Ezek segítségével lehetőség lenne az energiaszegénység mértékének és jellegének mérésére. Erre alapozva lehetne valóban hatékony beavatkozásokat tenni – nemcsak a 300, felzárkózó települések programban résztvevő település lakói számára – hiszen a probléma a közvetlen és közvetett (pl. téli légszennyezettség) hatások miatt ennél nagyságrendekkel nagyobb és szinte hazánk összes települését érinti.
Hogy valójában mennyi pénzt, és mire fordítunk a magyar kormány, az még a jövő zenéje, talán valamennyire kiderük május elején, ha már Brüsszelbe kerülnek a tervek. Bár ismerve az Orbán-kormány gyakorlatát, azon se lepődnénk meg, hogyha csak jóval később, más csatornákon derülne ki az valóság. A zöld szervezetek mindenesetre nyommal szeretnék követni a folytatásos történetet, amelyről a greenfo is igyekszik folyamatosan tájékoztatni.
Az Energiaklub nemzeti Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervről készített véleményezésének teljes szövege itt érhető el >>>
Ritka lehetőséget szalaszthat el a magyar vízgazdálkodás
A klímaváltozás, a felszín alatti vizek pazarló használata és a túlzásba vitt vízelvezetés együttesen szárítják ki Magyarországot. A NextGeneration EU támogatáscsomagja azonban példátlan lehetőséget ad hazánknak arra, hogy vízgazdálkodási rendszerünk rossz berögződésein változtathassunk. Kérdés, hogy tudunk-e élni a kínálkozó lehetőségekkel? a WWF Magyarország véleménye >>>
A Helyreállítási Terv nem szolgálja Magyarország fenntarthatósági fordulatát
A Magyar Természetvédők Szövetsége szerint a járvány utáni gazdasági helyreállítást szolgáló több milliárdos terv nem fogja alapvetően megváltoztatni a magyar gazdaságot, hogy fenntartható, klímabarát és válságálló legyen. Ezért jelentős változtatásokra van szükség a tervben.
A 2020 április 22-én, a Föld Napján indult podcastunk adásait meghallgathatja Soundcloud oldalunkon, elérheti az anchor megosztón keresztül több alkalmazásban (breaker; google podcast; overcast; pocket cast; RadioPublic; ezekben fel is iratkozhat ránk)
Podcastunk RSS-csatornája itt található.
