Azt eddig is tudtuk, hogy megbukott a rezsicsökkentett, államosított hulladékgazdálkodási rendszer. Ennek beismeréseként a kukaholdingos közpénzszivattyú helyére jön a Hulladékgazdálkodási Hatóság. Az önkormányzatok helyett az állam megbíz koncesszióban cégeket. Kíváncsian várjuk, hogy melyik ismert NER barát kaszál ezen is.
“Egyes energetikai és hulladékgazdálkodási tárgyú törvények módosításáról” címmel nyújtott be törvénymódosító javaslatcsomagot a parlamentnek Dr. Semjén Zsolt, miniszterelnök-helyettes november 24-én éjjel. A módosító javaslat a Parlament honlapján itt található.
A javaslatcsomag a hazai hulladékgazdálkodást alapjaiban változtatja meg, többek között:
– a hulladékgazdálkodásért felelős állami intézményt nevesít Hulladékgazdálkodási Hatóság néven,
– a települési hulladékokkal való gazdálkodást állami feladattá tenné,
– melyet az állam koncesszióba adna
– az egyszer használatos italcsomagolásokra állami monopóliumú betétdíjat vezetne be, melyet a koncesszor üzemeltet.
A javaslatcsomag szerteágazó rendelkezései közül itt csak néhányra térnénk ki.
A javaslatcsomag szerint:
“Az állam két típusú hulladékgazdálkodási tevékenység ellátására köt koncessziós szerződést egységesen az ország egész területére vonatkozóan: a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységbe a települési hulladék tartozik, amely a hulladékgazdálkodási közszolgáltatásnak felel meg, és a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenységbe a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység körébe nem tartozó települési hulladék (gazdálkodó szervezetek elkülönítetten gyűjtött települési hulladéka), a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer hatálya alá tartozó termékek hulladéka, a környezetvédelmi termékdíjas termék hulladéka és a visszaváltási díjas rendszer hulladéka, továbbá a koncesszor fogja ellátni a kiterjesztett gyártói felelősséggel, a termékdíjjal és a visszaváltási rendszerrel kapcsolatos közvetítői feladatokat.”
“Az a hulladékbirtokos, amelynek az éves hulladéktermelése összességében meghaladja az ötvenezer tonnát és a vállalatirányítási rendszerének részeként hulladékgazdálkodási célokat tartalmazó hulladékgazdálkodási tervvel rendelkezik, a koncessziós társasággal külön megállapodásban rögzíti azokat az elvárásokat, amelyeket teljesíteni szükséges…” “Az egyedi elvárások teljesítéséhez kapcsolódó költségeket a hulladékbirtokos a koncessziós társaságnak megtéríti.”
“A koncessziós jogosultság megalapítása együtt jár azzal, hogy a koncesszió tárgya az állam közfeladatai közé tartozzon. Erre tekintettel szükséges a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény módosítása, mivel az jelenleg a települési önkormányzatok egyik feladatává teszi a hulladékgazdálkodásról való gondoskodást. A módosítással megszüntetésre kerül a települési önkormányzat hulladékgazdálkodási közszolgáltatás megszervezéséért fennálló felelőssége.”
“A törvény állami monopóliumot hoz létre, amely biztosítja a visszaváltási rendszer egységes, országos szinten a Magyar Állam által történő megvalósítását, valamint az állami monopóliumra figyelemmel leszögezi, hogy a kötelező visszaváltási díjas rendszer keretében gyűjtött hulladék az állam, vagy ha az állami hulladékgazdálkodási közfeladatot az állam a koncesszornak átengedte, a koncessziós társaság kizárólagos tulajdonába kerül. A visszaváltást egységesen a koncessziós társaság biztosítja a koncessziós társaság üzemeltetésében álló visszaváltó berendezéssel, kézi átvétellel a forgalmazó közreműködésével.”
A hulladékgazdálkodást érintő jogszabályok mellett módosulna többek között a
– behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 2013. évi XXIII. törvény
– a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény.
A Szabad Európa mai cikke felidézi, hogy a hulladékgazdálkodási szektort 2012-ben kezdték el átalakítani, egyre nagyobb állami szerepvállalással, és ez egyelőre nem hozott sikereket, amiket a 2018-as közszolgáltatásokra vonatkozó ombudsmani jelentés is elismert. A lap összefoglalása szerint
2012 óta a hazai újrahasznosítás drágábban működik az országban, miközben az állam koordinálása mellett az újrahasznosítási arányok több hulladéktípus esetén romlottak.
A most benyújtott javaslat alapján a koncessziót birtokló cég, illetve az alvállalkozók végeznék a lakosságtól való hulladékbegyűjtést is, azaz ezt a feladatot elvennék az önkormányzatoktól. Emellett létrehoznának egy nagy állami hulladékos ügynökséget az ellenőrzésre és a szabályozásra. A Szabad Európa szerint nagyon kevés akkora cég van Magyarországon, ami képes lehet az egész ország hulladékgazdaságának megszervezésére. Megkeresték a Molt, hogy ők terveznek-e belépni erre a piacra, de választ egyelőre nem kaptak.
A lap információi szerint Palkovics László miniszter a napokban egyenként berendelte az iparág több vezetőjét, és tájékoztatta őket, hogy jön az államosítás, de hangsúlyozta, hogy ezt “ne államosításnak fogják fel”, hiszen alvállalkozóként lehetséges, hogy kaphatnak még majd feladatot a monopóliumtól.
A hírekre reagált Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere, aki szerint a választási vereségre tartó kormány egyszerűen privatizálni kezdett. Szintén ma derült ki ugyanis, hogy magánszereplőnek adná ki a kormány a mobil fizetési platform üzemeltetési jogát. Amúgy épp szeptemberben rendelték Rogán Antal alá a Nemzeti Koncessziós Irodát, aminek többek között az a feladata, hogy javaslatot tesz egyes kizárólagos állami gazdasági tevékenységek gyakorlásának koncessziós szerződéssel történő átengedésére.
Karácsony szerint az éjjel megjelent mindkét fontos törvényjavaslat ugyanazt a célt szolgálja, a privatizációt. „Előbb államosítottak, központosítottak, most pedig koncesszióba adnák a hulladékgazdálkodást és a mobil díjfizetés rendszerét. Ahogy az lenni szokott, ezzel megint átírják a Fővárosi Önkormányzat terveit, és mindkét törvényjavaslat magában hordozza a veszélyt, hogy Budapest és a budapestiek kárvallottjai lehetnek a folyamatnak” – írja a főpolgármester, aki azt állítja, hogy küzdeni fognak azért, hogy ez ne történjen meg.
