Nem kaphatnak friss támogatásokat az Európai Unió által finanszírozott Erasmus+ együttműködési és oktatási csereprogramból, valamint a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogramból azok a magyarországi oktatási intézmények, amelyek közérdekű vagyonkezelő alapítványi formában működnek vagy amelyeket állampárti alapítványok tartanak fenn. A vérpadra küldötteknek kell fizetniük a fideszes hóhért.
Az Európai Bizottság illetékes főigazgatóságai december végén levélben értesítették erről a testület szolgálatait és a pénzek kezelésével megbízott nemzeti hatóságokat. A tiltás a 2022. december 15. után elbírált pályázatokra vonatkozik.
Magyarországon 21 alapítványi egyetem működik, köztük a Budapesti Corvinus Egyetem, a Semmelweis Egyetem, a Miskolci és a Soproni Egyetem, valamint a Szegedi és a Pécsi Tudományegyetem. Ezek többsége mostanáig jelentős támogatásokban részesült a Brüsszel által közvetlenül vagy közvetve irányított támogatási forrásokból. A Budapesti Corvinus Egyetem 2014 és 2020 között 11 projektre 3,6 millió euró támogatást nyert a Horizont 2020 kutatási keretprogramból. 2020 decemberében pedig története során először konzorciumvezetőként elnyert egy 4 millió eurós összköltségvetésű pályázatot, olvasható az intézmény honlapján.
Az Európai Bizottság kimutatása szerint 2020-ban 22 622 magyar vett részt az Erasmus+ külföldi csereprogramjaiban a felsőoktatás, a szakképzés, az iskolai oktatás, a felnőttképzés területén, amit az EU 40,45 millió euróval támogatott. Az azóta már modellt váltott Corvinus a legtöbb résztvevőt küldő három egyetem között volt.
A közösségi finanszírozás leállításáról szóló döntést 2022 december 15-én hozták meg az EU pénzügyminiszterei, amikor a korrupciós veszélyek miatt befagyasztották a Magyarországnak 2021-2027 között járó felzárkóztatási támogatások csaknem egyharmadát. Ezzel együtt utasítást adtak arra, hogy az Unió nem köthet új pénzügyi megállapodást a 2021-es magyar törvény alapján létrehozott közérdekű vagyonkezelő alapítvánnyal, illetve az ilyen alapítvány fenntartásába került jogi személlyel.
Ezek az oktatási és kulturális intézmények eredetileg azért kerültek az EU célkeresztjébe, mert működési modelljük nem biztosította a közösségi források átlátható kezelését, ugyanis sem a közbeszerzési, sem az összeférhetetlenségi szabályok nem vonatkoztak rájuk. Brüsszeli nyomásra az Országgyűlés tavaly ősszel ugyan módosította a vonatkozó törvényeket, de az Unió figyelmeztetése ellenére sem változtatott azon az előíráson, amely lehetővé teszi, hogy magasrangú politikai tisztségviselők bekerülhessenek az alapítványok vezető testületeibe. A privatizált, de még állami finanszírozásban részesülő egyetemek kuratóriumai — amelyekben főként fideszes politikai kinevezettek ülnek — teljhatalmat élveznek az egyetemek irányításában. Az EU27-ek összeférhetetlennek tartják, hogy politikai vezetők dönthetnek közpénzek kifizetéséről olyan szervezeteknek, amelyekben maguk is alkalmazottak és döntéshozatali jogkörrel rendelkeznek. Ezért a kiszervezett egyetemektől egyelőre megvonták a jelzett támogatást.
A döntés a gyakorlatban azt jelenti, hogy az Európai Bizottság, illetve a pénzalapokat kezelő nemzeti hatóságok 2022. december 15-ike után nem köthetnek finanszírozási megállapodást a határozatban kiemelt intézményekkel. Ujvári Balázs bizottsági szóvivő lapunk kérdésére elmondta, hogy az uniós döntésbe foglalt intézkedések csak az aláírandó új támogatásokra vonatkoznak, nem érintik a december 15. előtt vállalt kötelezettségvállalásokhoz kapcsolódó kifizetéseket, és a folyamatban lévő támogatásokat sem. Brüsszelben arra is felhívják a figyelmet, hogy a finanszírozást ideiglenesen függesztették fel, és a pénzszűke addig tarthat, amíg a magyarországi döntéshozók nem korrigálják a mulasztásokat.
Az Erasmus plusz program hazai megvalósítását koordináló Tempus Közalapítvány a Népszava érdeklődésére közölte, hogy a jogállamisági határozatnak nem címzettje az Erasmus plusz program, ami szembemegy az Európai Bizottság állításával. Az ellentmondást firtató kérdéseinkre azonban a Tempus már nem válaszolt. A történéseket jól ismerő forrástól lapunk úgy értesült, hogy néhány alapítványi egyetem már fennakadt a brüsszeli szűrőn a Horizont Európa kutatási programból finanszírozott pályázati kérelme elbírálásakor.
A KORMÁNY BLÖFFJE
Navracsics Tibor miniszter, aki a tárgyalásokat az EU-s szankciókról intézi, meglepetést mutatva esetleges félreértésről beszélt a sajtónak. Holott ő már 2021 tavaszán is győzködni próbálta a Bizottságot, hogy a vagyonkezelő közalapítványok rendszerét fogadják el, és már akkor sem járt sikerrel. Hazudnak éjjel, nappal. A kormány megpróbálta átverni az EU-t, de a magyar egyetemek jártak pórul
Tizenhat évig dolgoztam egyetemi oktatóként, a felsőoktatás sorsa különösen fontos számomra, az egyetemek politikai megszállását (ún. “modellváltás”) pedig a kezdet kezdetétől súlyosan nyomasztó fejleményként éltem meg- írta Jávor Benedek volt EP képviselő:
“Közelről követve az Európai Bizottságnak a magyar kormánnyal folytatott vitáját, jó ideje kétségtelen számomra, hogy lesz következménye a felsőoktatásban a rendszer fideszes einstandolásának. Most elkezdtek körvonalazódni a következmények.
És ezek sokkal súlyosabbak, mint azt a többség gondolná. A magyar diákok jelentős részének kimaradása az Erasmus+ programból önmagában is nagyon nagy károkat okoz. Nemzetközi tapasztalatok megszerzését, kapcsolati háló kiépítését, más nézőpontok megismerését, új, innovatív gondolatokkal való találkozást veszítenek a fiatalok, csupa olyan lehetőséget, amely későbbi szakmai sikerüknek is fontos összetevője kéne, hogy legyen. Most majd nem szerzik meg ezeket, és ezzel azonnal versenyhátrányba fognak kerülni a többi fiatal európai munkavállalóval szemben, akik ezek birtokában kezdik el pályájukat. És ez a magyar gazdaság versenyképességét is még tovább fogja rongálni.
Még súlyosabb hatása van azonban az egyetemekre a Horizon Europe programból való kimaradásnak. A kivéreztetett, alulfinanszírozott egyetemeken nagyjából azért folyik még érdemi kutatómunka, mert EU-s forrásokat tudnak pályázni az oktatók-kutatók ezek finanszírozására. Az ettől a forrástól való elesés a magyar felsőoktatási kutatás-fejlesztés Mohácsa.
A kutatási tevékenység a kifutó pályázatokkal párhuzamosan szép lassan minimálisra fog visszaszorulni. Az egyetemi kutatók elvándorlása fel fog gyorsulni, ha a gyalázatos béreket a kutatási lehetőségek hiányával ötvözzük, semmilyen szakmai visszatartó erő nem marad, ami a nemzetközileg is értékelhető teljesítményt nyújtani képes kutatókat/oktatókat itthon marasztalja.
Mindezért nem csupán a kormányzat felelős. Az egyetemi modellváltás az egyetemi vezetések minimális – tisztelet a kivételnek! – ellenállása mellett, elképesztő iramban zajlott le. A nyilvánvaló politikai megszállás ellen az SZFE-t leszámítva számottevő fellépés nem történt. Az egyetemi vezetések többsége nyomást gyakorolt, adott esetben megfélemlítette a tiltakozni merő oktatókat, miközben megalkuvó módon asszisztált az átalakításhoz. Néhány homályos ígéret üveggyöngyéért eladták a magyar felsőoktatást. Majd a Helyreállítási Tervből dőlni fog a pénz az egyetemekre, ha támogatjátok az átalakítást! – mondta a kormányzat. Az egyetemi vezetések pedig elfogadták a politikai ellenőrzést, még akkor is, amikor kiderült, hogy a Helyreállítási Tervből ki kellett szedni a felsőoktatási pillért az EU nyomására (épp a modellváltás körüli viták miatt!), és abból egy huncut vasat sem fognak látni az egyetemek. Azaz a nagy semmiért szolgálták ki a kormányzat politikai érdekeit.
Most kiderült, hogy a helyzet még ennél is rosszabb. Nem csak hogy ingyen járultak hozzá a felsőoktatási függetlenség beszántásához, de a valóságban az egyetemeknek kell megfizetniük az átalakítás árát az uniós finanszírozás jó részéhez és a diákcsere programhoz való hozzáférés elvesztésével.
Itt az ideje hogy az egyetemi vezetések vállalják a felelősséget azért a magatartásért, ami ahhoz vezetett, hogy az egyetemeknek most drágán kell fizetniük a saját függetlenségük felszámolásáért cserébe. Hogy a vérpadra küldötteknek kell fizetniük a hóhért.
Párbeszéd: legkésőbb február 15-ig jusson dűlőre a kormány az EU-val az Erasmus ügyében
Elfogadhatatlan, hogy a magyar diákok a korrupt magyar kormány miatt ne tudjanak külföldi tanulmányi tapasztalatokat szerezni, világot látni, értékes szakmai tapasztalatokra szert tenni. A magyar kormánynak át kell éreznie a felelősségét, és legkésőbb a felsőoktatási jelentkezési határidőig meg kell állapodniuk az EU-val, vállalva akár azt is, hogy az érintett fideszes politikusok elveszítik kifizetőhelyeiket.
A felsőoktatásban tanuló, illetve az oda idén felvételiző hallgatók is teljes bizonytalanságban vannak afelől, mi lesz a fideszes vezetésű alapítványok által működtetett egyetemeken az Erasmus-programok sorsa. Felszólítjuk ezért a kormányt: legkésőbb a felsőoktatási jelentkezési határidő végéig, február 15-ig állapodjon meg az Európai Bizottsággal arról, hogy a hazai egyetemek – beleértve az alapítványi fenntartásúakat is – továbbra is részt vehessenek az Erasmus-programban.
Ha a kormány mindenáron kifizetőhelyeket akar biztosítani politikusainak, akkor esetleg egyeztessenek Matolcsy Györggyel, és adjanak helyet az érintett politikusoknak a jegybanki alapítványokban. Tudjuk, hogy a Fidesznek alapvető működése a közpénz ellopása, de ezt legalább ne a magyar diákok kárára tegyék.
Budapest, 2023. január 10.
dr. Mellár Tamás, a Párbeszéd országgyűlési képviselője
