Megváltozott a hajók által használt üzemanyagok megengedett kéntartalma – jött az energiasokk. Nem ez az első ellentmondásos, de logikus okfejtés arról, hogy honnan jönnek a hőhullámok.
Az utóbbi évek szélsőségesen meleg időjárása a légszennyezés csökkentésére irányuló szabályok előre át nem gondolt következménye – állapította meg májusban közölt kutatásában a Tianle Yuan, a Marylandi Egyetem munkatársa.
Yuan szerint a jelenség oka, hogy a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet, az IMO tudtán kívül bolygóformáló tényezővé vált, amikor 2020-ban bevezetett új szabályai értelmében a hajók által használt üzemanyag megengedett kéntartalmát 3,5 százalékról 0,5 százalékra csökkentette.
Ezt a változás egy CNBC-nek nyilatkozó elemző az olajpiacok történetének legnagyobb változásának nevezte. Ennek fő oka, hogy a globális kereskedelem túlnyomó részét teherhajók bonyolítják, amelyek hatalmas tömegű árut mozgatnak meg, és közben rengeteg üzemanyagot fogyasztanak. A hajózás szén-dioxid-lábnyoma a friss adatok szerint a világ teljes kibocsátásán belül igen nagynak mondható, 10 százalék. Ez az arány még rosszabb, ha a kén-dioxid kibocsátást nézzük.
Különös megállapítások
A kén-dioxid káros tulajdonsága, hogy savas esőként mosódik ki a légkörből – nagy előnye viszont, hogy mielőtt ez megtörténik, a levegőben lebegő aeroszolként a napsugárzás beérkező energiájának jelentős részét visszaveri. Ez a tulajdonsága okoz lehűlést, amikor egy-egy vulkánkitörés során nagyobb mennyiségben jut a levegőbe, továbbá ezért foglalkoztatja a bolygó légkörének lehűtésén dolgozó tudósokat és maszek kalózokat.
A Nature-kiadvány Communication Earth & Environment hasábjain publikált dolgozat szerint az új IMO-szabályok következtében az elmúlt években 80 százalékkal csökkenhetett a kén-dioxid-kibocsátás, az eredeti szándékkal ellentétes légköri energia pedig sokkot okozott. A változás végeredményben világszerte megjelenő hőhullámokat eredményezett.
Az emberek három dolgot azonosítottak azzal kapcsolatban, hogy miért volt olyan riasztóan meleg 2023-ban. Az első az El Nino, a második a Hunga Tonga vulkán kitörése, a harmadik a nemzetközi hajózási szabályok – mondta a CNBC-nek a független szakmabeli Jim Haywood, az Exeteri Egyetem légkörkutatója.
Más klímaszakértők szerint elképzelhető, hogy a kén-dioxid-kibocsátás csökkenése hozzájárulhatott ugyan a felmelegedéshez, de ennek mértékét nem tanácsos túlbecsülni – írta a CNBC
Nem ez az első olyan kutatás, amelynek végkövetkeztetése szerint a légszennyezés csökkentésére irányuló igyekezet az eredeti elvárással ellentétes hatást érhet el. Az amerikai tudományos akadémia hivatalos folyóirata szintén májusban közölt egy olyan kutatást, amelyben modelleken látható volt, hogy a kínai ipar szennyezésének kiesése destabilizálta a légkört, és hőhullámok kialakulásához vezetett a Csendes-óceán északi részén.
A megállapítások szembemennek a klímaváltozás közérthető logikájával, és megválaszolandó kérdés, hogy milyen erős a valós hatásuk – különben azt kellene gondolnunk, hogy már azelőtt több légszennyezéssel kell lehűteni a bolygót, mielőtt a felmelegedés okának gondolt szén-dioxid-kibocsátás érdemi csökkentéséért bármit tettünk volna.
Nyitókép: Tallin – helsinki komp kéménye. kép: Sarkadi Péter greenfo
