A Greenpeace Magyarország a Humusz Szövetséggel közösen 4 hazai élelmiszer-üzletláncokból beszerzett, „komposztálható” jelöléssel ellátott lebomlóként kínált műanyag zacskókat ásott el, hogy megvizsgálják, a zacskók lebomlanak-e, és ha igen, akkor mennyi idő alatt. 45 nap után megnézték a Humusz komposztálóját.
Elérkezett az első mérföldkőhöz a Greenpeace Magyarország és a Humusz Szövetség közös kezdeményezése, melyben a két szervezet lebomlóként kínált műanyag zacskókat komposztál. Ezt azzal a céllal teszik, hogy megvizsgálják, a zacskók valóban lebomlanak-e, és ha igen, akkor mennyi idő alatt. A kísérletben megjelölt 45 nap után a zöldszervezetek azt látják, hogy a komposztálóban lévő zacskók egy híján még nem bomlottak le teljesen, bár ennek folyamata már megkezdődött. A zacskókat hazai élelmiszerboltokból szerezték be, az ALDI, az Auchan, a SPAR és a Tesco üzleteiből.
Másfél hónappal a kísérlet kezdete után azt tapasztaltuk, hogy ennyi idő alatt az otthoni komposztálásra alkalmasnak jelölt zacskók döntő része nem bomlott le, a lebomlási folyamat viszont egyértelműen megkezdődött. A vastagabb zacskón még kivehető maradt a vonalkód, a logó, de már az is foszladozott, könnyen szakadt” – mondta el Szabó György, a Humusz Szövetség nulla hulladék programjának vezetője.
A zacskók között jelentős különbséget lehetett tapasztalni. Míg az ALDI vékonyfalú zacskója teljesen eltűnt, addig az Auchan és SPAR hasonló tasakjaiból kis foszlányok maradtak. Ugyanakkor a Tesco vékony zacskójából egy jelentősebb darab még láthatóan nem bomlott le, a SPAR vastagabb otthoni komposztálásra javasolt zacskója pedig szétfoszladozott ugyan, de viszonylag ép maradt.
A zacskókat a két szervezet munkatársai április 21-én helyezték el a Humusz komposztálójában. A kísérlet során olyan műanyag zacskókat tesztelnek, melyek „otthoni komposztálásra alkalmas” jelöléssel vannak ellátva. A zacskókat és szatyrokat a zöldek négy különböző élelmiszerlánc, az ALDI, az Auchan, a SPAR, valamint a Tesco üzleteiből szerezték be. A két szervezet által vizsgált CBA, COOP, Lidl, PENNY és Reál üzletekben csak hagyományos műanyag tasakok, vagy vegyesen papírból és műanyagból készült zacskók álltak a vásárlók rendelkezésére, lebomló zacskók nem.
A Greenpeace és a Humusz a kísérlettel azt méri fel, hogy a szatyrok és zacskók beváltják-e a hozzájuk fűzött reményeket, azaz ha ezek házi komposztálóba kerülnek, akkor valóban komposztálódnak-e. A komposztba került zacskók bomlását a két szervezet most ellenőrizte először, miután letelt a vizsgálatban megjelölt 45 nap. Ezután a projekt indulásához képest 3, 6, illetve 12 hónap után fogják újra megvizsgálni, mi történik a zacskókkal a komposztálóban.
2021-ben lépett életbe hazánkban az a rendelet, amely részben tiltja, illetve jelentősen megadóztatja a műanyag zacskók forgalmazását. A rendelet kiterjed a lebomló zacskókra is, ám azokra körülbelül negyedakkora környezetvédelmi termékdíjat határoztak meg, mint a hagyományos, műanyagból készült alternatívákra.
A gyakorlatban a lebomló zacskók jellemzően nem hasznosulnak, ritkán jutnak komposztálóba. Ha pedig egy ilyen zacskó a természetben végzi, akkor is ritkán teljesülnek az ideális komposztálási feltételek és sok tekintetben hasonló természeti károkat okozhatnak, mint kőolajból készült társai. Ráadásul egyes kutatások szerint az emberek hajlamosabbak a bioműanyagok eldobására, azt gondolva, a természetben úgyis lebomlanak.
„A zöldszervezetek már eddig is többször felhívták a döntéshozók és cégek figyelmét, hogy a lebomló műanyagok nem jelentenek valódi megoldást a hulladékválságra. Az eldobható csomagolóanyagokat nem más eldobható, hanem többször használható csomagolóanyagokkal kell kiváltani” – mondta Simon Gergely, a Greenpeace Magyarország vegyianyag-szakértője.
A valódi megoldást a műanyagkrízisre és a hulladékáradat megfékezésére az eldobható zacskók kivonása, valamint minden más egyszer használatos csomagolóanyag radikális csökkentése jelentené. Ehhez pedig mind a gyártóknak, mind pedig a forgalmazóknak arra kell törekedniük, hogy minél szélesebb körben elterjedjenek a csomagolásmentes, újratölthető és újrahasználható rendszerek. A Greenpeace tavaly megvizsgálta az élelmiszer-üzletláncokat abból a szempontból, hogy mennyit tesznek a hulladékcsökkentés érdekében.
Nyitókép: Dörgő Zsuzsi Greenpeace
