Szeptember első hete még igazi nyári idővel köszöntött be, így bekapcsolva maradtak a légkondicionálók, és jól jöttek a hűvös italok. Az emberek az évezredek során jól megtanulták, hogyan védekezzenek a hőség ellen, de hogy csinálják ezt az állatok? Például a madarak?
A flamingók és az íbiszfélék például hosszú, tollmentes lábakon lépegetnek. A vér keringésével a hő a csupasz lábakon keresztül, hőleadással távozik, ami még hatékonyabb, ha ezek a nagyobb testű madarak a vízben állnak. A madarak, akárcsak az emlősök, melegvérűek, és akadnak köztük, amelyek testhőmérséklete eléri a 42 Celsius fokot, ami az embernél már a nagyon súlyos láz esete lenne. Ha melegük van, akkor gyorsan vízbe vetik magukat, és a tollazatuk afféle természetes klímaberendezésként működik, amíg nedves, a párologtatással segít a hőleadásban.
A spanyolok alighanem büszkék lennének rá, hogy akadnak madarak – főleg kisebb testűek –, amelyek hozzájuk hasonlóan sziesztáznak: hőség idején mérséklik a tevékenységüket, sőt, akár alszanak is, és helyette hajnalban és napszállta után élénkek.
A gólyák már sajátosabban hűtik magukat, nekik is hosszú a lábuk, és azt víz híján gyakran azzal nedvesítik – hőleadási céllal – hogy arra végzik el a dolgukat, ami nem éppen gusztusos, de viszonylag hatékony módszer.
A kormoránok, a pelikánok, a baglyok és a hollók a nyakizmaikat mozgatják gyorsabban, és ezzel a vibrációval adják le a hőt.
Nyitókép: Flamingó a chilei Atacama sivatag egyik sós tavában. Wikimedia Commons Luca Galuzzi
