Nem is gondolná az ember, hogy mennyit számít egy bekapcsolt kamera. De ha nem akarja, hogy az egész nap nyúzott számítógép mellé még pluszban használjon energiát, akkor érdemes kikapcsolva hagyni. A netflixezés óránként 440 gramm szén-dioxid generálásáért felelős.
Ha egy Zoom meetingen vesz részt (mint megannyian tesszük minden egyes nap a koronavírus-járvány miatti korlátozások bevezetése óta), érdemes tudnia, hogy a kamerahasználata egy óra alatt 1000 gramm szén-dioxid kibocsátásáért felelős, és több mint tíz liter vizet használ el vele. Ha azonban kikapcsolja a kamerát, a meeting kibocsátását 96 százalékkal csökkenteni tudja.
Azzal azért tisztában szokott lenni az ember, hogy a számítógép- és laptophasználat energiával jár, és mivel az elektromos áram egy szép része fosszilis energiahordozókból érkezik még mindig, ez környezetszennyezéssel is jár. Az viszont meglepő lehet, hogy magának a kamerának mekkora szerepe van mindebben. A statisztikák szerint, ha a tendenciák így folytatódnak, és ennyien szorulnak mindennapos videóhívásokra, akkor 300 ezer úszómedencényi vizet is elvihet az online meetingelésünk – bár a The Daily Mail cikkéből nem derül ki, ez pontosan milyen időtartamra vonatkozik.
A szakértők szerint annak ellenére, hogy némi csökkenés tapasztalható a károsanyag-kibocsátásban, hiszen kevesebbet közlekedünk, és egy időszakban a nagyobb, szennyező gyárak is leálltak, az otthoni szórakoztatóeszközök használata viszont mindenkori csúcson van, ami megint csak kibocsátást jelent. Egyes országokban az internethasználat 20 százalékkal is növekedett a lezárások óta, ha pedig ez a tendencia folytatódik 2021-ben is, egy Indiana állam méretű erdőre lesz szükség ahhoz, hogy az emiatt keletkező szén-dioxidot ki lehessen vonni a levegőből.
A Purdue Egyetem kutatói a Resources, Conservation and Recycling tudományos folyóiratban megjelent tanulmányuk szerint megvizsgálták, hogy egy gigabájtnyi adatforgalomra vetítve melyik internetes platform a legszennyezőbb. Van rossz hírünk azoknak is, akik a véget nem érő meetingek helyett a Netflixre szoktak inkább rá: a streamelő platform ugyanis a legszennyezőbb a vizsgált felületek (Zoom, Tiktok, Whatsapp, Facebook) közül, méghozzá óriási előnnyel. A netflixezés óránként 440 gramm szén-dioxid generálásáért felelős.
A probléma valójában itt is a videóval van: minél több és jobb minőségű videót használ egy applikáció, annál nagyobb a szénlábnyoma. A Netflix esetében a felbontás átállítása egy kicsit rosszabbra már a kibocsátás 86 százalékát megspórolhatja. A Zoom esetében ez a titok, csak ott, ha tehetjük, teljesen kapcsoljuk is ki a kamerát, már ezzel is sokat tehetünk a környezetért.
A szakértők szerint alapvető probléma, hogy a környezettudatosságot még mindig a papír- és műanyaghasználat visszaszorításával, a felesleges fűtés mellőzésével, a szelektív hulladékgyűjtéssel társítjuk, és nem gondolunk bele, sőt, nem is tájékoztatnak minket arról, hogy az internethasználatunknak is milyen szénlábnyoma lehet. Ezért van az, hogy nagyon kevesen tudják: az otthoni netflixezés vagy a Zoom megbeszélés is árt a környezetnek – más kérdés persze, hogy jelenleg nagyon nincs más választásunk, mint élni ezekkel a platformokkal, legalább is addig biztosan, amíg a koronavírus miatt korlátozások alatt élünk.
