Hirdetés
greenfo/MTI

A magokat szétszóró emlős- és madárfajok számának csökkenése árt a növények alkalmazkodóképességének – mutattak rá kutatók egy friss tanulmányban.

„Nemcsak a fajt magát veszítjük el egy-egy madár vagy emlősfaj kihalásakor, hanem velük együtt fontos ökológiai funkciójukat, a növényi magvak szétszórását is” – mondta el Evan Fricke, a tanulmány szerzője, a Rice Egyetem kutatója. A növényi magvakat terjesztő állatfajok számának csökkenése a növényeknek azt a képességét károsítja, mellyel a melegedő hőmérséklet elől megfelelőbb környezetbe kerülhetnének.

Ez a tanulmány az első, amely globális becslést készített a jelenség méreteiről: a kutatók szerint az állatok terjesztette magvú növények az állatfajok kihalása miatt mostanra 60 százalékkal kevesebb eséllyel tartanak lépést a felmelegedéssel.

A klímaváltozás az egész világon megváltoztatja az ökoszisztémákat, ami azt jelenti, hogy az a környezet, amely ma megfelelő egy fafajnak, a következő évtizedekben már barátságtalan lesz vele szemben.

A csapadékosabb és megfelelőbb hőmérsékletű régiókban megélne a növény, de hogy oda eljusson, még mag korában kell megtennie az utat.  Az összes növény mintegy fele magjait állatokkal hordatja szét, melyek megeszik a gyümölcsöt vagy a termést. Más növények csak a szélre hagyatkoznak.

Az amerikai–dán kutatócsoport állati tulajdonságokról szóló tanulmányok ezreinek adatait, valamit a gépi tanulást használta, hogy elkészítse a magterjesztő emlősök és madarak világtérképét. Összehasonlították a mai állapotot azzal, hogy milyen lett volna a helyzet az emberi tevékenység okozta kihalások és élőhelycsökkenés előtt. Olyan részleteket is kidolgoztak, hogy melyik állat milyen növény termését eszi, és milyen messzire juthat a mag az anyanövénytől. Gépi tanulással töltötték ki a hézagokat, melyek egyes, kevésbé kutatott fajok esetében keletkeztek.

Arra a meglepő eredményre jutottak, hogy a magterjesztés csökkenése különösen súlyos volt Észak-Amerika, Európa, Dél-Amerika és Ausztrália mérsékelt övi területein, noha ezek kevés fajt veszítettek el.

A veszteség kisebb volt Dél-Amerika, Afrika és Délkelet-Ázsia trópusi régióiban, de azokon a helyeken is felgyorsulna, ha több jellemző állatfaj – köztük az elefánt – kihalna.

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás