A rovat kizárólagos támogatója
Forrás: index.hu

Fehéroroszország egyik legrégebbi és legnagyobb, vadon élő állatokkal foglalkozó civil szervezete abbahagyta a munkát, miután „szélsőséges tevékenységekkel” vádolták meg a dolgozókat. A belorusz és ukrán természetvédőket politikai cselekményekkel vádolják, bebörtönzik, és felszámolják a zöld szervezeteket.

A BirdLife Belarus (APB) egykori alkalmazottait azzal gyanúsítják, hogy madárvédelem álcája alatt megpróbálták destabilizálni az ország politikai életét. A szervezetet 24 évnyi munka után kötelezte bezárásra a bíróság.

Ukrajnában a denevérek védelmével és a mérges kígyók mikrobáival foglalkozó tudósokat azzal vádolják, hogy biofegyvereken dolgoznak. Vlagyimir Putyin állítása szerint „ukrán laboratóriumok tucatjai” kísérleteznek fertőző betegségekkel, például a koronavírussal az Egyesült Államok irányítása alatt.

A fehéroroszországi környezetvédők aggódnak a telefonok lehallgatása miatt, úgy érzik, munkájuk ellehetetlenült, ami a globális természetvédelemre is negatív hatást gyakorol. A legnagyobb veszélyben most a poléziai alföld van, ami egy 180 000 négyzetkilométeres vizes-erdős puszta a belorusz, lengyel, orosz és ukrán határnál. Rendkívüli biodiverzitása miatt „Európa Amazonjának” is nevezik, a kontinens legnagyobb folyami vizes élőhelye.

Polézia édenkertje is veszélybe került

Adham Ashton-Butt a British Trust for Ornithology munkatársa, dolgozott Polézia belorusz és ukrán területein is, az ő elmondása szerint 2021-ben több tucat civil szervezetet bezártak, rajtaütésekkel és letartóztatásokkal zaklatták a dolgozókat. Az APB volt az egyik utolsó, még működő természetvédelmi szervezet, de a kormány növekvő üldözési mániája őket is utolérte. Pedig az APB nem politizált, teljes mértékben a természetvédelemre koncentrált. Ashton-Butt szerint a szervezet óriási dolgokat ért el minimális pénzforrásból. Sikerült több mint 17200 hektár szénben gazdag tőzeglápot újranedvesíteniük, valamint kiterjeszteniük Európa egyik legnagyobb lápkomplexumát. Az APB emellett erőfeszítéseket tett a Balti- és a Fekete-tengert összekötő vízi út fejlesztésének leállítására, valamint a csíkos fejű nádi poszáta megmentésére.

Ha a természetvédelmi szervezetek nem tudnak működni, az a védett területek potenciális eróziójához vezet. Most orosz tankok szántják Polézia eddig érintetlen tőzeglápjait, néhány helyi természetvédő pedig a háború középpontjában rekedt élelem, áram és víz nélkül.
Vége az európai zöld törekvéseknek?

Az APB eddig sikeresen akadályozta a helyi beruházásokat, de a szervezet megszűnésével megnő az esély a nagy infrastrukturális projektek, a kereskedelmi célú erdőgazdálkodás megvalósítására. Fehéroroszország erdői és tőzeglápjai a legérintetlenebbek voltak Európában, ha lecsapolják vagy kivágják őket, eltűnik a kontinens utolsó ilyen jellegű vizes élőhelye. És vele együtt a páratlan élővilág is, pontyfajok, sügérek, angolnák többtucatnyi faja.

AZ ENSZ KÖZLEMÉNYBEN ADOTT HANGOT AGGODALMÁNAK, MISZERINT AZ ÖKOLÓGIAI KÖVETKEZMÉNYEK ÉVTIZEDEKIG IS ÉREZTETNI FOGJÁK HATÁSUKAT.

A háború veszélyezteti az Európai Zöld Megállapodás biodiverzitási tervét is, mivel az Unió, a háborúból eredő élelmiszerbiztonsági aggodalmakra hivatkozva, elhalasztja a növényvédő szerek fenntarthatósági használatáról szóló szabályozását.

A guardian szerint több mint 160 környezetvédelmi civil szervezet írt az Európai Bizottságnak, amelyben azt kérik, ne halasszák el a zöld javaslatokat, mert sürgősen kezelni kell az éghajlati és biodiverzitási válságot. Ahelyett, hogy a háború miatt csökkentenék a természetvédelmi rendelkezéseket, a Bizottságnak az élelmiszerpazarlás visszaszorítását, a műtrágyáktól való függés csökkentését kéne előmozdítania. – írta az index.  

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek