„Kevés és átlátszóan hazug” a kormány klímastratégiája – ezt Tordai Bence, a Párbeszéd országgyűlési képviselője mondta sajtótájékoztatóján, amelyen Dorosz Dávid klímavédelmi és fejlesztési főpolgármester-helyettessel közösen reagáltak az Orbán Viktor által a január 9-i kormányinfón vázolt új nemzeti klímatervre. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter nem sokkal a sajtótájékoztató előtt mutatta be a miniszterelnök által bejelentett klímastratégia részleteit.
Az ellenzéki párt képviselője január 10-én elmondta: a Párbeszéd a párt decemberben meglepetésre tárgysorozatba vett, és februárban napirendre kerülő klímaügyi törvényjavaslata mellett külön határozati előterjesztésben módosítási javaslatokat tesz azért, hogy szélerőművek épülhessenek Magyarországon. Ezenkívül eltörölnék a napelemekre kivetett büntetőadót, és csökkentenék a napelemek áfáját 27-ről 5 százalékra. Tordai Bence szerint Magyarország energiahatékonysági mutatóján is javítani kell, mert kétharmadával több energiát fordítunk egy egységnyi GDP előállítására, mint bárki más az Unióban. Hozzátette: emellett szükség lenne az országos energiaellátási rendszer decentralizálására is.
Tordai úgy fogalmazott, ha Orbán és stábja nem szándékosan hazudik, akkor ennyire „fogalmatlanok”, hogy általános iskolások által is tényekkel cáfolható állításokat fogalmaznak meg klímaügyben. Ezután pontról pontra kritizálta miniszterelnök tegnapi, ebben a témában tett kijelentéseit, amelyek szerinte valójában csak „blöffök” voltak.
Az ellenzéki politikus szerint a miniszterelnök megfogalmazásával ellentétben már csak azért sem klímabajnok Magyarország, mert bár 1990-hez képest a nehézipar összeomlása miatt most alacsonyabb a szén-dioxid kibocsátásunk, valójában a rendszerváltás utáni években is évről évre nőtt hazánk károsanyag-emissziója.
A megújuló energiák felhasználása terén is siralmas a helyzet Tordai értékelése szerint: a magyar vállalás ezen a téren az egyik legalacsonyabb az Unióban, és ennek a nagy része is biomassza és legálisan vagy illegálisan kitermelt fa elégetése.
Konkrét hazugság volt Orbán részéről Tordai szerint, hogy hogy az atom klímabarát megoldás lenne, mivel az atomenergia előállításának szén-dioxid kibocsátása majdnem ugyanolyan magas, mint a gázerőműveké. Emellett azonban azért is le kell állítani a Paks 2-projektet, mert veszélyes törésvonalra, földrengésveszélyes zónába építeni egy atomerőművet, ráadásul gazdasági kiszolgáltatottságot is jelent Oroszország felé.
Szintén nem igaz a Párbeszéd szerint, hogy ne lehetne atomenergia nélkül középtávon klímasemlegessé tenni Magyarországot. Tordai rámutatott arra, hogy a Jávor Benedek nevével fémjelezett Zöld Magyarország Energia-útiterv konkrét elképzelésekkel mutatja be, hogy hogyan lehetne Magyarország 2050-re klímasemleges.
A rekordmagas áfa mellett még külön büntetőadót vet ki az Orbán-kormány a napelemekre, de még rosszabb a helyzet a szélenergia terén, most egyszerűen fizikailag lehetetlen széllel működős erőműveket építeni Magyarországon, mert 12 km-re kell lenni a legközelebbi lakott településtől, Magyarországon viszont a legnagyobb távolság két két településhatár között mindössze 23 kilométer.
A szintén párbeszédes Dorosz Dávid főpolgármester-helyettes azzal nyitotta megszólalását:
„Ha a narancs bezöldül, azt nem jó bekajálni. Az Orbán-kormány „zöld fordulatát” tettek nem követik, csak szavak.”
Dorosz szerint az új fővárosi vezetés elkötelezett ez ügyben, a Tarlós Istvántól örökölt helyzetben nehéz a fővárosi közlekedés „zöldítése”. A főpolgármester-helyettes azt is kifogásolta, hogy az elmúlt hónapokban a kormány „eldugta”az emberek elől a klímakonzultációt, és el akarták sunnyogni, hogy kiderüljön, hogy 10-ből 9 ember aggódik a klímakatasztrófa és a jövő miatt. Dorosz újságírói kérdésre elmondta, az új fővárosi vezetés klímaügyi eredményei között tartják számon, hogy megakadályozták, hogy további betonépítmények épüljenek a Városligetben.
A kormány is kiterítette klímakártyáit
Mindeközben ugyancsak pénteken sajtótájékoztatót tartott a fővárosban Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, amelyen elmondta, hogy az ITM az év végéig kidolgozza a tárca a klímasemlegesség 2050-es eléréséhez szükséges stratégiát. Ez a”Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia” nevet fogja viselni.
Palkovics felidézte, hogy a kormány elfogadta a többi között az új Nemzeti Energiastratégiát, amely 2040-es kitekintéssel 2030-ig határozza meg Magyarország energia és klímapolitikai prioritásait, valamint a 2030-ig szóló Nemzeti Energia és Klímatervet. A dokumentumok jövő csütörtöktől elérhetőek lesznek a kormányzati portálon.
Palkovics László emlékeztetett arra, hogy Magyarország az Európai Tanács decemberi ülésén támogatta a klímasemlegesség elérését 2050-re. A magyar kormány feltételei között ugyanakkor szerepel, hogy a legnagyobb szennyezők fizessék a költségek nagy részét, a családok energia- és élelmiszerköltségei ne emelkedjenek, ne kohéziós támogatásokat csoportosítsanak át klímavédelmi célokra, az atomenergia pedig része legyen a klímaproblémák megoldásának – tette hozzá.
A miniszter jelezte azt is, hogy Magyarországon a klímasemlegesség 2050-es eléréséhez mintegy 50 ezer milliárd forintra van szükség, ehhez elengedhetetlen a klímaszennyező iparágak, illetve a magánszféra hozzájárulása.
Nyitókép: Tordai Bence(b) és Dorosz Dávid(j) a Párbeszéd sajtótájékoztatóján 2020. január 10-én. Fotó: Mérce
