Budapesten az egyik legolcsóbb a villany és gáz ára az európai fővárosok közül, de nemzetközi összehasonlításban annak kifizetése egy átlag magyar háztartás számára még mindig kiemelkedően nehéz. Épületeink ugyanis pazarolják az energiát, ezért a további rezsicsökkentéshez elengedhetetlen az energiahatékonyság emelése. Minden 1 forint amit szigetelésbe fektetettünk 4,3 forint megtérülést eredményez.
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal legfrissebb, 2014. júliusi jelentése a lakossági villamos energia és földgáz átlagárát vizsgálja az Európai Unió 28 fővárosában vásárlóerő-paritáson, azaz azt veti össze, mennyire megterhelő az európai átlagfogyasztók számára a villany és gáz árának családi büdzséből történő kigazdálkodása. Az eredmény igen tanulságos: míg Budapesten az egyik legolcsóbb Európában mind a villany, mind a gáz átlagára, addig a rezsi megfizetése még így is nagyon megerőltető.
Ennek egyik oka, hogy a magyar háztartások fajlagos energiafelhasználás tekintetében elsők között vannak az Unióban, azaz a magyar háztartások energiaszegénységét nem önmagában a magas energiaárak okozzák, hanem jelentős részben a huzatos ablakok, szigeteletlen falak, elavult fűtésrendszerek. Magyarország különösen sokat profitálhat az energiahatékonyság javításából, hiszen az ország energiafogyasztásának 40%-a a lakásokhoz kötődik, azaz rengeteg import gázt válthatunk ki, miközben a háztartások rezsije is tovább csökken. Különös aktualitást ad az energiahatékonyság témájának az orosz-ukrán krízisből fakadó, egész Európát fenyegető gázhiány.
Eddig azonban Magyarország még nem tett sokat az európai szinten is jelentős energiahatékonysági potenciál kiaknázására, pedig az energiahatékonyság a legnagyobb hazai ’gázlelőhely’. Ezért is örülünk annak, hogy a 2014-2020-as uniós programozási időszakban rendelkezésre álló források – a megszokott kedvezményezetti körön túl – már lakossági energiahatékonysági beruházások támogatására is felhasználhatók. Az energiahatékonyság növelésének ugyanakkor számos járulékos haszna is van: emeli a versenyképességet, munkahelyeket teremt, javítja a költségvetés helyzetét. A kis fogyasztású lakások pedig kényelmesebbek, értékesebbek. – áll a Magyar Energiahatékonysági Intézet közleményében.
Az energiahatékonyság a legnagyobb hazai ’gázlelőhely’
A hazai lakóépületek többsége elavult energetikai szempontból: 60 százalékuk 1980 előtt épült (mindössze 15 százalék épült az elmúlt tíz évben). A családi házak fűtésére-hűtésére, melegvíz-ellátására jellemzően sok energia megy el, primerenergia-igényük 400-500 kWh/év körül alakul egy négyzetméterre számítva, miközben egy A+ besorolású épületnél ez az érték 55 alatt van.
Hőkamerás felvételeket készítenek egy családi házról. A hőtérkép pontosan megmutatja a szigetelés esetleges hibáit. Forrás: MTI/Balaton József
Az unió jelenlegi célja az, hogy 2020-ra húsz százalékkal csökkenjen az energiafelhasználás 2010-hez képest, vagyis ennyivel hatékonyabb energiafelhasználással legyen képes működni az Európai Unió. Az Európai Bizottság július végén jelentette be az erről szóló terveket. Fontos változás, hogy a 2014-2020-as uniós programozási időszakban rendelkezésre álló forrásokat a tagállamok már lakossági energiahatékonysági beruházások támogatására is felhasználhatják.
Hogy mennyire megéri a lakásszigetelést választani, arra remek példa a Knauf Insulation első, valós körülmények között végzett épület energiahatékonysági összehasonlító programja. 7 hónap alatt 46%-kal csökkentette a gáz felhasználását a korszerű szigetelés – derült ki a Nálamszigetelnek Programból. Minden 1 forint amit szigetelésbe fektetettünk 4,3 forint megtérülést eredményez.
