A podcast az alábbi felületeken is elérhető:
December 7–19 között tartották az ENSZ Globális Biológiai Sokszínűség Konferenciát Montréalban. Mennyire volt sikeres, vagy sikertelen a COP15? Mi zajlik a színfalak mögött, a folyosói beszélgetésekben? Mi köze a kissebségi jogoknak a biodiverzitáshoz? Miben vétkesek a politikusok, és miért beteg a hazai természetvédelem? A montreáli személyes élményeiről is mesél podcastunkban a konferencia egyik hazai szakértő résztvevője: Kun Zoltán élővilág és tájvédelmi szakértő.
A klímaváltozás, a globális felmelegedés, az ezt okozó drasztikus CO2 kibocsájtás, és az a bizonyos 1,5 celsius fokos klímavállalás viszonylag jól ismert, hiszen az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének 27. éves ülését az un COP27-et az egyiptomi Sarm-es-Sejkben nov 6-19 tartották – és erről a sajtóban sok híradás jelent meg.
Ezzel szemben jóval kisebb súllyal szerepel a hírekben egy másik nemzetközi találkozó, melynek témája legalább annyira aggasztó bolygónk jövőjére nézve – ez pedig a biodiverzitás drasztikus csökkenése. 2022 december 7 – 19 között tartották Kanadában az ENSZ soros biodiverzitási konferenciáját. A 4 éve tartó tárgyalások csúcspontjaként a COP15-ön a világ országai elfogadták az un. kunming-montreali globális biodiverzitás-megőrzési keretstratégiát. Hogy mi ennek a világstratégiának a lényege, hogy miről sikerült, és miről nem megállapodni Montreálban, többek között erről – no és az esemény kulisszatitkairól is beszélget Sarkadi Péter szerkesztő a konferencia egyik hazai résztvevőjével, Kun Zoltán élővilág és tájvédelmi szakértővel, a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetség elnökével, az IUCN Védett Területek Világbizottsága, (World Commission on Protected Areas) magyarországi tagjával, aki végzettsége szerint erdész technikus, tájépítész mérnök, talajtani és favédelmi szakmérnök.
Kun Zoltán részvételét Montreálban a CBD COP15-ön a Forest Defender Alliance (EU-s szinten működő Erdővédelmi Szövetség) tette anyagilag lehetővé, és a Wild Europe Alapítvány, ami a Primary Forest Alliance (Ős- és Öregerdők Szövetsége) tagja. Ennek az alapítványnak a természetvédelmi vezetője.
A montreali biodiverzitás csúcs dec. 19 hajnalig tartó plenáris ülésén hat határozatból álló kompromisszumos csomagot fogadtak el. Ennek legfontosabb eleme a kunming-montreali globális biodiverzitás-megőrzési keretstratégia (GBF). Emellett döntés született a vele szorosan összefüggő kérdésekről, vagyis a keretstratégia megvalósításához szükséges források mozgósításáról, a globális tervek végrehajtásának nyomonkövetéséről, valamint a genetikai erőforrásokból származó digitális szekvencia információkhoz való hozzáférésről és a felhasználásukból származó hasznok igazságos megosztásának kérdéséről.
A célok között szerepel a világ szárazföldi, édesvízi, tengeri és tengerparti területei 30 százalékának védelem alá helyezése 2030-ig,
valamint 2030-ig évente legalább 200 milliárd dollárnyi, a biológiai sokféleséggel kapcsolatos hazai és nemzetközi finanszírozás mozgósítása köz- és magánforrásból.
Emellett a világ országai vállalják, hogy a természetre károsnak ítélt támogatásokat 2030-ig legalább 500 milliárd dollárral csökkentik vagy átalakítják.
A gazdaságilag fejlett országok pedig vállalják, hogy 2025-ig évente legalább 20 milliárd dollárral, 2030-ig pedig évente legalább 30 milliárd dollárral támogatják a fejlődő országokat a biodiverzitás keretstratégia céljainak megvalósításában.
A klímaváltozás, az élőhelyek elvesztése és a környezetszennyezés miatt egy 2019-es becslés szerint évtizedeken belül egymillió növény- és állatfaj halhat ki. A világ nyolcmilliárdos népessége rendszeresen mintegy 50 ezer vadon élő fajt használ fel, minden ötödik ember élelme és jövedelme függ ezektől a fajoktól. A megállapodás egyik fontos eleme, hogy elismeri az őslakos közösségek jogait, és biztosítani kívánja, hogy részesei lehessenek a döntéshozatalnak.
A New York-i székhelyű, nonprofit Wildlife Conservation Society (WCS) és más környezetvédelmi csoportok azonban aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy a tervezet 2050-ig tolta ki a fajok kihalásának megakadályozására, az ökoszisztémák integritásának megőrzésére és a populációkon belüli genetikai sokféleség fenntartására megfogalmazott célt, mivel szerintük ez nem elég ambiciózus.
Az ENSZ főtitkára, Antonio Guterres üdvözölte a megállapodást, és kijelentette: „Végre elkezdtünk egy békemegállapodást kovácsolni a természettel.”
A beszélgetésben a kulisszatitkok mellett szóba kerül még:
— A klíma a és a biodiverzitás tárgyalások párhuzamosan futnak, miközben a két terület nem választható el egymástól ez a politika nagy hibája.
— A kutatási eredmények nem érnek el a politikusok füléig.
— A hazai természetvédelem kormányzati legyengítése, a valódi természetvédelmi civil szervezetek anyagi kivéreztetése, és a kormányközeli műcivilek hízlalása.
— A kb. 2 millió hektáros magyar erdőállományból mindössze 353 hektár a természetes állapotú.
A konferenciáról Kun Zoltán folyamatosan tájékoztatott Montreálból, melyek egy cikkben összegyűjtve ITT elérhető >>>
A 2020 április 22-én, a Föld Napján indult podcastunk adásait meghallgathatja Soundcloud oldalunkon, elérheti az anchor megosztón keresztül több alkalmazásban (breaker; google podcast; overcast; pocket cast; RadioPublic; ezekben fel is iratkozhat ránk)
Podcastunk RSS-csatornája itt található.
