A szárazsággal szemben ellenálló kert nem merül ki a különböző kertészeti trükkök – mint például az árnyékolás, mulcsolás, csepegtető csövek alkalmazása – biztosításán. Hiába a sok hasznos módszer, ha nem nevelünk szárazságnak ellenálló növényeket.
Többet árthat a locsolás, mint használ, ha így csináljuk
A gyakori locsolás egyik következménye lehet a talajszerkezet leromlása. A túl nagy intenzitással és magas vízadagokkal végzett öntözés, különösen fedetlen talajokon, azok szerkezetének rombolásával jár. A talaj eliszapolódik, száradás után pedig cserepesedik. Ezzel gyakran jár együtt még a homokos talajokon is a felszín víztaszító jellege, ami részben ebből a szerkezet károsodásból fakad, de az öntözővíz magas sótartalma is elősegítheti. A következő eső vagy öntözés esetén a víz elfolyik, nem jut a talaj mélyebb rétegeibe. Az öntözővízbe adagolt probiotikum önmagában már nem lesz képes a jó talajszerkezetet létrehozni, arra talajművelés hivatott, azonban a felső szint víztaszító jellegét képes orvosolni.” – figyelmeztetett Dr. Hidas András, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa, egyetemi docens.
A szakértő már évtizedek óta kutatja a témát. Tapasztalata szerint csapadékszegény időszakban még a légköri aszály is súlyos károkat okozhat, mely ellen csak egy fejlett és mélyre nyúló gyökérzettel rendelkező növény képes védekezni: “Nagy melegben, csapadékszegény időszakhoz társulhat egy további csapás, az alacsony levegő páratartalom! Ez olykor még az öntözött területeken is sanyargatja a növényeket, mivel nem képesek annyi vizet felvenni, amennyit a hőség és a száraz levegő miatt párologtatva elveszítenek. Ilyenkor a megfelelő fejlettségű gyökérzet akkor is életmentő lehet, ha vízben áll a növény.”
Ezen kívül ellen kell állnia a hőséggel járó UV stressznek is. Erre viszont ösztönöznünk kell, melyre részben szintén a probiotikumok alkalmazása a megoldás. “A nagy hőséggel és szárazsággal gyakran jelentkezik a felhőtlen ég, alacsony páratartalommal, ami az UV sugárzást akadálytalanul átengedi. Számos növénynél szükség van az árnyékolásra, különben a levelek, gyümölcsök perzselődhetnek, emellett az UV stressz ellen némi támogatást nyújthatnak a probiotikumok.”
Hogyan védekezzek a kertemben az aszály ellen?
- Amennyiben megteremtjük a fentebb említett ideális körülményeket, a különböző trükkök segítenek azok fenntartásában. A talajtakaró mulcs alkalmazása az egyik leggyakoribb bevált módszer, hiszen ez természetes módon, hatékonyan tartja a földben a nedvességet. Körülbelül 3-4 centiméter vastagságban szórjuk a tövek köré, mely lehet szalma, fenyőkéreg, komposzt vagy akár ásványi mulcs is.
- A módszer azért is hasznos, mert a gyomolást is megspórolhatod vele, ami szintén jó ötlet, ha a talaj nedvességtartásáról beszélünk: a veteményesben a túl sok gyom elvonja a számodra hasznos növényektől a vizet, így az még nehezebben jut nedvességhez.
- Ne a nagy melegben öntözz, mert így a víz jó része elpárolog, mielőtt leszivárogna az alsó rétegekbe. Lehetőleg reggel vagy este a legjobb a nyári forróságban, a gombabetegségek elkerülése végett pedig a hasznos módszer egyébként az izzadócsövek alkalmazása, melyek egyenletesen juttatják a vizet a talajba.
Ezen felül törekedjünk olyan növények termesztésére, melyek a mi éghajlatunkon érzik igazán jól magukat. Vonzó lehet például sokféle érdekes fajta paradicsom nevelése, de ezek sokszor speciális igényűek is, mely kihatással lesz a terméshozamra. A jó időben, megfelelő körülmények között ültetett és kiültetett palánták egyébként mindig ellenállóbbak lesznek, pláne, ha ideális mennyiségű vízhez jutottak már egészen fiatalkorukban. Az éghajlatváltozással, az évszakok kitolódásával ez kihívás a kertészeknek, úgy tűnik, egyre később ültethetőek ki növényeink – ahogyan ez jellemző volt idén is a tavaszi fagyok miatt.
Például a paradicsom, uborka, dinnye, paprika, padlizsán kifejezetten élvezik a nyári meleget, még a szárazságot is elég jól tűrik – amennyiben kielégítjük a magas öntözési igényüket. Enélkül már a virágzás alatt tönkre mennek. Fűszernövények közül inkább a fásszárúak viselik jobban a meleget (pl. rozmaring), cserjék közül pedig jellemzően a málna, szeder, egres, áfonya. A gyümölcsfák (főleg az alma, körte, cseresznye és szilva) viszonylag jól tűrik a nagy forróságot, mert mélyebben gyökereznek, ettől függetlenül a fiatal fák rendszeres és kielégítő öntözése viszont kiemelten fontos.
Milyen lesz a 2023-as aszályhelyzet?
A tavasz Magyarországon idén jóval csapadékosabb volt a megszokottnál: a csapadék mennyisége 161,9 mm volt, ami jelentősen több, mint a 30 éves átlag (139,1 mm). Részben ezért a szakemberek nem számítanak olyan súlyos aszály okozta kárra, mint tavaly. A kedvező jóslat nem teljesen érvényes viszont az ország egészére nézve: ahogy arra a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara jelentése felhívta a figyelmet, az Alföld több pontja már májusban megérezte az aszály kedvezőtlen hatásait, a legszárazabb részek továbbra is itt vannak, az Országos Meteorológiai Szolgálat aszályindexe szerint szerint is. Mindenesetre sosem árt időben felkészülni a szárazabb, csapadékmentesebb napokra, mint amilyenek a mostaniak is!
