A hazai víziközművek felújítására kötelezett innovációs és technológiai tárca önleleplező parlamenti nyilakozatában egyidejűleg elismeri a hálózat elavultságát és azt is, hogy nem ad rá több pénzt.
Mindössze másfél milliárd forintot biztosít a hazai víz- és csatornahálózat felújítására a Víziközművek Állami Rekonstrukciós Alapja – hívja fel a figyelmet többedszerre feltett parlamenti kérdésében Keresztes László Lóránt, az LMP társelnöke.
Cseresnyés Péter, a megszólított Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) államtitkára parlamenti válaszaiban ezt visszaigazolja. Egyszersmind elismeri az ágazat több évtizedes felújítási elmaradásait, pedig ennek pótlása állami kötelesség. Az ellenzéki politikus a gondok nagyságrendjének érzékeltetése végett korábbi megkeresésében idézte a Magyar Víziközmű Szövetséget, amely 1500 milliárd forintra, illetve a Megyei Jogú Városok Szövetségét, amely 3 ezer milliárd forintra becsüli a mintegy 65 ezer kilométernyi hazai víz- és csatornahálózat felújítási igényét.
Ehhez képest a 2013-as rezsicsökkentés még apasztotta is a bevételeket.
Mi több, az állam a közművezetékadóval további terhekkel sújtotta az ágazatot. Ennek folytán 2012 óta megkétszereződött a meghibásodások száma. Ez az ivóvíz minőségének romlásához vezet. Ráadásul a szállított mennyiség 25-30 százaléka egyszerűen elszivárog. Így jelenleg a víziközművek mindössze ötödének színvonala számít megfelelőnek.
Tisztesség ne essék szólván, Cseresnyés Péter semmivel sem áltatja a zöldpárti képviselőt. Elismeri, hogy az ágazat több évtizedes felújítási elmaradást görget maga előtt. Emiatt a kormány források biztosítása helyett most „újrafogalmazza a jövőképet”, „felméri a probléma volumenét”, „stratégiát”, „a kérdésekre megfelelő válaszokat” dolgoz ki, emellett ütemezi a feladatokat és pályázati forrásokat biztosít.
Keresztes László Lóránt visszakérdezésére az államtitkár a minap ezt lényegében megismételve egyértelműsítette: a felvetés kapcsán nem szorult belé további közlendő, a témában jelenleg ennyit tud mondani. Mindez nem csak azért fura, mert a magyar államnak törvényi kötelessége a – ma már szinte kizárólag köztulajdonú – vízvezeték- és csatornarendszer állagmegóvása. A költségfelmérésre, az anyagi igények megfogalmazására kötelezett Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal ehhez képest lényegében a 2013-as rezsicsökkentéssel egybeeső megalakulása óta nem állt elő a probléma megoldását illető, érdemi javaslattal.
A Népszava szerint erősen feltételezhető, hogy ez nem független az Orbán-kormány „rezsipolitikájától”. Kétségkívül a szaktárca önleleplező válasza sem hárítja a felelősséget a hatóságra. Cseresnyés Péter nyilatkozata emellett azért is különös, mert még azt sem hozta fel érvként, hogy – mint arról korábban beszámoltunk – az ITM néhány hete egy ötmilliárdos keretű energetikai felújítási pályázatot is meghirdetett víziközművek számára.
Az ivóvizünket is tönkreteszi Orbán rezsicsökkentése
Állami beavatkozás nélkül néhány éven belül összeomolhat a víziközmű szolgáltatás több hazai kistérségben, majd mindenütt. Az ágazatot az állami beavatkozás, azaz a rezsicsökkentés juttatta idáig. Ezt a kormány is pontosan tudja, hisz a szolgáltatás válság felé sodródásáról épp a Századvég Gazdaságkutató Zrt. írt átfogó tanulmányt.
A hazai vízközmű-szolgáltatás aktuális helyzete című elemzést a Századvég a nyáron fejezte be. A munka alcíme: „Fenntartható lesz-e az ellátásbiztonság a jövőben?” Aki elolvassa a tanulmányt, aligha válaszolhat mást a kérdésre, mint hogy nem. Ha nem lesz változás, akkor biztosan nem.
A Századvég a negyven hazai vízszolgáltató cég szakmai, érdekképviseleti szervezete, a Magyar Víziközmű Szövetség (MaVíz) megbízásából vizsgálta az ágazat helyzetét. A MaVíz – vélhetően – azért Századvéget kérte meg a tanulmány elkészítésére, mert a kormány számára ez a leghitelesebb kutatóműhely, így a politikai vezetés nehezebben mondhatja majd azt, hogy a bajok sorolása csupán szakmai nyavalygás, lobbi.
RÉSZLETEK: Menekülő szakemberek
