Bár már egy hónapja egyre hosszabbak a nappalok, még mindig korán sötétedik, és kapcsolják fel a világítást otthon és a közterületeken is. Mindez az űrből is látszik, a műholdakról a sötétség terjedésével – pontosabban a világos részek szűkülésével – éppen úgy figyelemmel tudják követni az ukrajnai háborúban az infrastruktúra pusztulását, mint Észak-Korea bezárkózását.
A sok fény a civilizáció jele, ám bőven van káros hatása is. A fényszennyezésnek hívott jelenség zavarja a csillagászokat, az alvás minőségének rontásán keresztül káros az emberi egészségre, és tömegével szedi az áldozatait a vándormadarak között.
A Science magazinban a múlt héten megjelent cikk szerint a fényszennyezés növekedése még annál is gyorsabb, mint ahogyan azt a műholdak mérni tudják.
A Földön felkapcsolt mesterséges fény mennyisége 2011 és 2022 között évente átlagosan 9,2 százalékkal nőtt, s ilyen ütemben nyolcévente duplázódik. A műholdak ugyanakkor 1992 és 2017 között átlagosan 1,6, míg 2012 és 2016 között 2,2 százalékot mértek. A tanulmány készítői a mérést a Globe at Night nevű projekt keretében emberekre, emberi szemre bízták, így jött ki a nagyobb érték. Amit pedig egy más értelemben pozitív fejleményként kezelt jelenségnek, az energiatakarékosságnak tulajdonítanak. A világon ugyanis az utóbbi egy évtizedben egyre gyorsabban terjed az Európában már be is tiltott hagyományos izzó helyett a LED alapú fényforrás, köztéren éppen úgy, mint az otthonokban. A LED-világítás fénye kékes alapú, és ezt a műholdak csak korlátozottan látják, érzékelik. Megoldást a szerzők a pontosabb mérésre nem tudnak, arra azonban figyelmeztetnek, hogy ha ilyen tempóban folytatódik a fényszennyezés növekedése, akkor egy olyan csillagcsoportban, amelyből ma a Földről 250 csillagot látunk, a bezavaró mesterséges fény miatt 18 év múlva már csak százat fogunk.
