Brutális bevételek, hiányos nyilvántartás – egyre több fejtörést okoz a Mol hulladékos cége, a MOHU a piacot felügyelő Energiaügyi Minisztériumnak. Nem lenne szabad ilyen sok nyereséget termelnie, hiszen azért lett 35 éves a koncesszió futamideje, mert csak ennyi idő alatt térülnek meg a Mol befektetései. Egy esetleges uniós eljáráson nehéz lesz megmagyarázni a fél év alatt termelt többmilliárdos nyereséget.
Eközben egy a SzabadEurópa birtokába került dokumentum szerint a MOHU-nak még az éves beszámolót sem sikerült jogszabályszerűen elkészítenie, gondok vannak a könyveléssel is. Az iratok szerint szaktárca ebben az esetben már keményen beszólt a MOHU-nak: „A feladat elvégzése nem lehetőség, hanem törvény által előírt kötelezettség.”
A hulladékpiac működését felügyelő tárca, az Energiaügyi Minisztérium szakemberek szerint mindeddig kesztyűs kézzel bánt a Mol koncessziós cégével, a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt.-vel (MOHU). Az állam pedig többször is a társaság segítségére sietett, ha kellett törvényt is módosítottak az érdekükben.
Állami mentőöv
Ez történt tavaly is, amikor a Molnak nem sikerült időben beszereznie a hulladékpiaci működéshez szükséges környezetvédelmi és fémkereskedelmi engedélyeket. Pedig a koncessziós pályázatban, amelyet a Mol egyedüli indulóként nyert meg, és az állammal kötött koncessziós szerződésben is az szerepelt, hogy a Mol 2022. december 31-ig megszerzi az engedélyeket – az egyébként az állam által felügyelt – hatóságoktól.
Az olajtársaságnak ezt az akadályt – amelyet sok száz hazai kis- és közepes vállalat (kkv) megugrott – nem sikerült teljesítenie. A kormány egy törvénymódosítással sietett a Mol segítségére: az újonnan hozott jogszabályok értelmében elég, ha az olajtársaság hulladékos leánycégének alvállalkozói rendelkeznek a szükséges engedélyekkel.
„Őszintén mondom, nem gondoltam volna, hogy a Molnak már az engedélyeket sem sikerült beszereznie. Elég amatőr magatartást tanúsít” – mondta a lapnak egy piaci forrása.
Ezt követően a kormány újból átírta a hulladéktörvényt, hogy kedvezzen a Molnak. Bár a koncessziós szerződés értelmében a Mol hulladékos leánycégének, a MOHU-nak meg kellett volna vennie az állami kukaholdingnak becézett Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt.-t, az új jogszabályok szerint már nem kell, az továbbra is állami kézben marad.
Ezzel milliárdos tételt spórolt meg a MOHU. Mindkét esetben a törvénymódosítást megelőzően jártak le a határidők, a szerződés értelmében a koncessziós megállapodást is fel lehetett volna bontani, ennek ellenére a piacot felügyelő szaktárca, az Energiaügyi Minisztérium passzív maradt.
Mint ismert a hazai hulladékpiac nagy részét a kormány kiszervezte, és tavaly július 1-től egy 35 éves koncessziós szerződés értelmében egy magáncég, a Mol olajtársaság leányvállalata, a MOHU működteti.
Részletek: Keményebb hangvétel
