Az Agrárminisztériumnak még mindig nem áll a tetőszerkezete, pedig terv szerint a 2018-ban kezdődő átalakítást, az új látványtervek alapján már régen be kellett volna befejezni. Most éppen 2027 a határidő, amin nem is csodálkozunk. A milliárdokért épülő jó dolgoknak idő kell. Lesz majd ott hungaricum bolt, nyilvános étterem és sokféle helyi vigaszság a kinyitott hátsóudvarban. A miniszteri vendégkaptár egyébképpen a Vigadó téri balkonon jól elvan (gyűlik a belvárosi méz az ínyenceknek), akkor meg mi baj lehetne? […] Átlátszó ’Fapados agrokemizálás No59’, 2024. november 3.
Ukrajnával például az Agro-Chemie Kft. hasonló módon kereskedett hosszú időn át (az ott dolgozóktól tudom, de a többnyelvű honlapjuk sem hagyott erről kétséget bennünk) és most éppen a NAK és a Magosz sikoltozik élelmiszer-biztonsági okokra hivatkozva, mikor a saját szemetünk szermaradékát vásároljuk vissza? Nem abszurd fejlemény ez, ha már mindez a kormánybarát Csányi-család tulajdonának (KITE) irányításában történik? A KSH adatközlése szerint hazánkban a kilenc tonna éves növényvédőszer-forgalom közel egy évtizede általános. Ennek emelkedése volt a kezdetben Fazekas Sándor idején tapasztalható, majd Nagy István idején a visszarendeződése. A forgalmazási adatokból nem az derül ki, hogy milyen jelentős idehaza (Ebből kiszállíthatnak közvetlenül, vagy kezelt terméken?) a tárgyévben felhasznált csökkenés. Továbbá van a KSH táblázatban olyan adathely, ami nincs kitöltve, mert adatvédelmi korlátozás miatt az adat nem nyilvános. Különösen aggasztó, hogy gombaölő szerek közül a benzimidazol gombaölők (az Agro-Chemie Kft. kínált ilyen termékeket keletre) és klórozott szénhidrogén (ezt nehezen értem, ha növényvédő szer, akkor bizony hatalmas botrány) irtószerek 2022-ben ilyen besorolású elhallgatott adatok. Miként lehetséges ez a fajta forgalmazás? Nem látom, hogy a második Orbán-kormánytól bármiféle csökkentési program megvalósult volna Magyarországon. […]
Az Agro-Chemie Kft. carbofuran termékeket is kiajánlott keletre. Ez az a hatóanyag, amivel 2021-ben (2008 óta tiltott az EU-ban a használata) hazánkban hatalmas területen, Turán vadmérgezést folytattak, de amit a rendőrségnek – tudomásom szerint – nem sikerült máig felgöngyölíteni! Hogyan is eshetett meg ez a már-már tökéletes bűntény a közeli kastély környékén (Tiborc-közeli tulajdon)? Gondolom azóta is mennyire aggódhatnak a jól szituált vadász-törzsvendégek, akik kézzel nevelt fácánvadászatra érkeznek. […]
A Növényvédelmi Bizottság kezdetektől társadalmi és szakmai oldalakat tekintve is egyensúlytalan szervezésben működött. Szerény képességű, vezetett vezetők módjára ügyelt a hatósági többségre. 17 tag képviselte (közülük az egészségügy nem látogatta rendszeresen az üléseket és a delegáltja afféle mindenhol előforduló szóvivő volt csupán) a kemizálás túlsúlyát és csak négy tag számára nyílt lehetőség alternatív véleményformálásra. Közülük egyedül a Greenpeace képviselt következetes kritikát, de egészen modortalan és személyeskedő beszólásoknak volt kitéve, míg Simon Gergely 2019-ben megelégelve a verbális durvaságot felállt és elhagyta ezt a számára ellenséges bizottságot, amelyben úgy érezte csak a hazai demokrácia látszatának legalizálása a feladata. A bizottságot ezt követően a minisztérium nem szervezte újjá és tagjai négy éve nem ültek össze. […]
Az AM Növényvédelmi Bizottságot összeállító kormányrendelete nem volt körültekintő. Elhanyagolta a magasan képzett kutatók és egyetemi tanárok részvételét és hatósági emberekkel töltötte fel ezt a hatósági látványbégséget. Nem teremtette meg a napjaink folyó viták kiegyensúlyozott vitaközösségét (nyilvános jegyzőkönyvei nagyon alacsony színvonalúak), amelyben egyenlő arányban kellene képviselni magát a mezőgazdasági hatóságnak (2 minisztériumi vezető és 2 Nébihes munkatárs), az egészségügyi hatóságnak (toxikológus, onkológus, endokrinológus, immunológus), a K+F+I-nek (2-2 aktív kutatóintézeti és egyetemi tag a környezettudományok képviseletére), a gyakorlati érdekvédelemnek (NISz, MNMK vs. MÖTE, MÖTT 2+2) és 4 tag civilszervezeti (természet, környezetvédő, hulladékkezelő, fogyasztóvédelmi). Ez hozhatna kiegyensúlyozott véleményt, ahol az elnököt a bizottságnak kellene a soraiból választani. Csak a titkár szerepét láthatná el az előterjesztések miatt a hatóság. A jelenlegi egyoldalú szemléletű Növényvédelmi Bizottság működésének folytatása szerintem is értelmetlen… […]
Nagyon szemet szúró, hogy a minisztérium növényvédelmi vezetőinek többsége nemzetközi vállaltok munkatársa lesz a pályafutása vége felé. Szalkai Gábor az AM Növényvédelmi Bizottság vezetője volt, majd innen a NISz vezetőjeként a nemzetközi cégek ügyvezetője; ma már a Bayer munkatársa. Helyét a NISz-ben a minisztériumi hajdani helyettese Görög Róbert vette át, aki a NAK-on keresztül érkezett ide. A Növényvédelmi Bizottságban Szalkai végig aktív szerepet játszott, míg a Görög úr szakértőként volt jelen, amikor már nem a minisztériumban dolgozott. A nemzetközi cégekben a magyar vezető köztisztviselők előfordulása számosságában meghökkentő. Korábban hasonló pályára került Lánszki Imre (ICI → Syngenta), Mihály Botond (NISz → BASF) és Eke István (Corax-Bioner) is. Szerintem ennyi véletlen nincs. […]
Hazánkban tehát intézményi szinten régen megszűnt a technológiafejlesztés, így a jelenlegi hatóanyagkivonáskor keletkező technológiai fehérfoltokra senki nem startol rá a megoldás igényével. Szerintem a Nébih feladata lenne ez, hiszen a Facebook böngészése (lásd Lippai Edit újítása) és a NAK ügyeletesének (lásd Balázs Viktor expozéja) kérdezgetése érdemi környezet-egészségügyi válaszokat aligha eredményezhet. A profit nagysága miatt a nemzetközi cégek csak jelentős kultúrákra fejlesztenek technológiát. A kis termőterületűekre (pl. bogyósok) nem. A gyakorlatban tehát komoly zavarok keletkeznek helyettesítési ügyekben. Jelenleg nincs állami szereplő, akinek feladata volna ennek elvégzése. Korábban a Nébih elődszervezete vállalkozott erre. Hazánk hozzáállását az európai hatóanyag-felhasználás környezet- és egészségügyi optimalizáláshoz igen negatív. Hatóságaink minden régi, elavult hatóanyaghoz ragaszkodnak és a helyettesítés kérdését teszik fel azoknak, akik környezet-egészségügyi okokra hivatkoznak, mintha ennek megoldása nem az ő feladatuk volna. Ez bizony a mezőgazdasági tárca feladata, amely ellen vétett, amikor F+I hálózatát lebontotta. Ugyanez az oka a páni félelemnek a felhasználáscsökkentéstől, ami a nemzetközi cégek érdekvédői és ügynökhálózata fűt is.”
Előzmények:
A szántóföldtől az asszisztált reprodukcióig –
No1 Növényvédőszer-csökkentés?
No2 Kockázatok és kockáztatók
No3 Egy csöpp pódiumbeszélgetés
Darvas Béla
