Hárommillió km2-nyi terület az Atlanti-óceánon elég lenne ahhoz, hogy az egész bolygó áramszükségleteit kielégítsük a téli hónapokban – állítja egy, a szélenergia földfizikai potenciáljával foglalkozó amerikai tanulmány.
A kutatás fő célja az volt, hogy kiderítsék, vajon az óceáni vízfelületek felett fújó szélből több energia nyerhető-e ki, mint a szárazföldi légmozgásokból, s ennek a vizsgálatára az Atlanti-óceán északi területeit választották a tanulmány szerzői. Nem véletlenül, hiszen ez az a régió, ahol a lefelé irányuló kinetikus energia akár 6 W/m2-es teljesítmény mellett biztosítja a szélenergia kiaknázását.
A kutatók arra az eredményre jutottak, hogy négyzetméterenként négyszer több szélenergia is kinyerhető a nyílt óceánon elhelyezett szélfarmok által, mint a szárazföldi turbinákkal.
Góliát szélerőművet épít az USA
Ha tehát minden négyzetkilométernyi területre egy szélturbinát telepítenénk, akkor a 3 millió elhelyezett turbinánk képes lenne megtermelni az emberiség jelenlegi áramszükségleteit. A Global Energy Statistical Yearbook 2017-es kiadása szerint ez 2016-ban közel 22 000 TWh volt.
Persze a történet nem ennyire egyszerű, ugyanis számtalan tényező befolyásolhatja a számolás helyességét.
Először is, az évszakok változásával módosul a megtermelhető energia mennyisége is. A téli hónapok szele bőven elég lenne a szükségleteink kielégítésére, míg a nyári hónapokban csupán Európa és Észak-Amerika áramfogyasztását tudnánk biztosítani. Másodszor, a nyílt óceáni vizeken alkalmazandó technológiát még nem sikerült teljesen kifejlesztenünk. Ezek a szélturbinák ugyanis nagyjából 1600 méter mély vízben állnának, melynek műszaki megtervezésére még nem került sor, s ez nem is volt indokolt. Habár a vízfelszín feletti szelek nagyobb energiájának hasznosítása már évek óta zajlik offshore, azaz partközeli szélturbinák által (kitűnő példa erre Dánia), és újabban vízen úszó szélfarmok által is, a 100-200 méteres mélység sehol sincs az 1600 méter leküzdéséhez képest.
További technológiai akadály a hatalmas kábelek kifejlesztése és lefektetése, melyek képesek lennének az elektromos áram szállítására, valamint a kutatás egy jelentős non-lokális hűtő hatást is feltételez a szélfarm működésének következtében, mely a közeli sarkvidéki területeken fejtené ki hatását.
Aztán persze megkérdőjelezhető az is, hogy a négyzetkilométerenként elhelyezett turbinák nem gyengítenék-e egymás működését, mint ami miatt a szárazföldi turbinákat szétszórva telepítik a gyakorlatban, illetve nem szabad elfeledkezni a szállítási veszteségről sem, amely a hatalmas távolságok nyomán kikerülhetetlen lenne. De a tanulmány célja nem is az volt, hogy ösztönözze egy ilyen szélfarm létrehozását, hanem hogy rávilágítson, hogy a megújuló energiaforrásokban hatalmas potenciál rejtőzik, melyek megfelelő kiaknázása véget vethetne a fosszilis energiahordozóktól való függésünknek. Nyilvánvalóan nem a legjobb megoldás, ha hárommillió km2-t telepakolunk szélerőművel az Atlanti-óceán kellős közepén, viszont a nap energiájával kombinálva, melynek éves diagramja egyébként szinte teljesen kiegészíti a szél éves váltakozásának diagramját, a tengeri és óceáni szélfarmok kitűnő lehetőséget nyújtanak a megújuló energia-felhasználásunk arányának növelésében.
Merről fúj a szél?
![Merről fúj a szél?](http://greenfo.hu/uploads/hirek/396/39628/cikk.jpg)
A nyugati sajtóban egyre többször és egyre erőteljesebben zajlik a vita a szélerőművek hasznosságáról. Mind az ellenzőknek, mind a szélerőműpártiaknak is – vannak megfontolandó érveik. A baj akkor van, amikor a „megújulók” kizárólagosan magukra értik a korszerű és modern jelzőket, míg az ellenzők szerintük csak maradiak, ósdiak, hátrahúzók lehetnek. Milyen ismerős vitastílus!
Az amerikai Harvard Egyetem kutatói szerint a szélből az emberiség energiaszükségletének többszörösét is meg lehetne termelni. Dánia az energiafogyasztásának már 40 5-át szélturbinákból nyeri, csupán a 110 szélerőműből álló Anholt szélfarm 400 ezer háztartást, az ország szükségletének 4 százalékát tudja elektromos árammal ellátni. Gigantikus tervek hevernek a tárgyalóasztalokon: Németország, Hollandia, Dánia hétezer darab kétszáz méter fölé nyúló tengeri szélerőmű telepítésével oldaná meg lakossága egy részének, mintegy 80 millió embernek az áramellátását.
Kapcsolódó anyagok: