A hulladékok lakossági elégetése nagyon veszélyes az egészségünkre. Az ilyen égetés során kiáramló szén-monoxid, nitrogén-oxidok, egyéb savas gázok és apró részecskék szív- és érrendszeri, valamint légúti megbetegedéseket okoznak, továbbá csökkentik a szervezet ellenállóképességét a fertőzésekkel szemben.
A járványveszély miatt különösen fontos, hogy a lakosok saját háztartásukban ne égessék el a hulladékot. A kutatások azt bizonyítják, hogy a szennyezett levegőnek kitett embereket általában súlyosabban betegíti meg a koronavírus. A hulladékok háztartási égetése jogsértő, pénzbírsággal is sújtható, súlyosabb esetben pedig bűncselekménynek minősül.
Budapest Főváros Önkormányzata, a Levegő Munkacsoport és az FKF Nonprofit Zrt. kampányt hirdet a főváros levegőtisztaságának védelméért,
az illegális hulladékégetés visszaszorításáért.
Több oka lehet annak, amiért valaki úgy dönt, hogy a háztartásban keletkező hulladékot az otthoni kályhában égesse el. Ugyanakkor egy igen fontos szempontot ilyenkor figyelmen kívül hagy: a környezetét, vagyis az őt körülölelő természetet, az embertársait, sőt önmagát is. Az otthonok kályháit, kazánjait fa- vagy széntüzelésre alakították ki. Az otthoni kályhákban, tűzhelyekben az égés során az elégetett hulladékból felszabaduló mérgező anyagok a saját egészségünket, valamint a családtagjaink és szomszédaink egészségét is jelentősen károsíthatják. Ezen túlmenően a kályhánkat és kéményünket is tönkretehetik.
Érdemes összevetni az otthonunkban (tehát illegálisan) végzett hulladékégetést azzal, hogy mi történik annak során, amikor a legkorszerűbb technológiákkal, üzemi körülmények között végzik a szakemberek a hulladékok ártalmatlanítását. Hogy ne menjünk túl messzire: Bécsben a lakosságnál képződő háztartási hulladékot szinte kizárólag ilyen létesítményekben hasznosítják.
Az összevetésből kiderül, hogy a szakszerű termikus hasznosítás során a károsanyag-kibocsátás mértéke a megengedettnél is jóval alacsonyabb, míg az illegális eltüzelés eseténóriási mértékű.
| Figyeljük meg, hogyan zajlik a Fővárosi Hulladékhasznosító Műben az energetikai hasznosítás – ami jóval több, mint egyszerű égetés! A Fővárosi Hulladékhasznosító Műben dolgozó kazánok kialakítása során igen nagy jelentőséget szenteltek a levegőtisztaság védelmének. Így a kazánok belső felépítése és az égetés során keletkező füstgáz tisztítása hozzájárul ahhoz, hogy a fővárosban keletkező kommunális hulladék kb. 50%-át a lehető legkörnyezetkímélőbb módon tudják ártalmatlanítani és hasznosítani. A Hulladékhasznosító Műbe látogatók számára általában az első jelenség, amire felfigyelnek, a kéményből felszálló tiszta fehér füstgáz, ami egy ötlépcsős füstgáztisztítási folyamat eredménye. A szigorú kibocsátási határértékek betartása érdekében a tűztérbe fújt szekunderlevegő biztosítja a füstgáz tökéletes kiégését (abban ne maradjon szén-monoxid és elégetlen szénhidrogén). A kazán első huzama olyan speciális falazattal van ellátva, amely biztosítja, hogy a füstgáz legalább két másodpercig 850°C felett maradjon (így szétesnek a rendkívül kis mennyiségben is rákkeltő dioxin molekulák).  · A karbamid vizes oldatának befecskendezése a tűztérbe a nitrogén-oxidok csökkentése érdekében. · A füstgáz szilárd szennyezőinek (pernye) elő-leválasztása a kettős ciklonokban. Az eljárás során a gravitációs és centrifugális erő hatására a nehezebb fajsúlyú szennyező anyagok a berendezésben leválnak, aminek hatásfoka 80-90 százalékos. · A füstgáz a ciklonokból a mésztej-befecskendezésű abszorberbe áramlik. Az abszorberben helyezett mésztejadagoló-berendezés porlasztja be a mésztejet, amelyben a savas jellegű gázok elnyeletése és közömbösítése történik. · A füstgázáramba aktív lignit kokszot adagolnak a dioxinok, furánok és a gőzfázisú higany megkötésére. A nagy fajlagos felületű anyag jó hatásfokkal választja le a füstgázban található szerves szennyezőket. · A füstgáztisztítás utolsó lépcsőjét a zsákos szűrők képezik, ahol a füstgázban lévő szilárd anyagokat választják le. A füstgáztisztítási eljárás félszáraz jellegéből adódóan szennyvíz nem távozik a rendszerből, miközben a szilárd szennyezőanyagok közül a ciklonban leválasztott pernye a pernyesilóba, a zsákos szűrők felszínén összegyűlt maradékanyag pedig szintén az erre külön kialakított maradékanyag-silóba kerül. És hogy egy „mellékes” hatásról se feledkezzünk el: az FKF hulladékhasznosító művében termelt hőenergia 76 ezer budapesti lakásba jut el távfűtés formájában, az itt előállított villamos energia pedig közel 50 ezer átlagos háztartás éves áramigényét biztosítja. |
Mindezek ismeretében kérjük a lakosságot, hogy hulladékát bízza az FKF Nonprofit Zrt.-re, hogy a legkorszerűbb, legkörnyezetkímélőbb technológiákkal kezelhessék azt.
Ha bizonytalan benne, hogy hulladékától hogyan tud környezetkímélő módon megválni, ismerje meg az FKF honlapján közzétett tájékoztatást
Ha fűtési támogatásra van szüksége, kérjük, keresse a helyi önkormányzatokat.
Nyitókép: Horváth Zsolt
