A tavalyi volt a három legmelegebb év egyike az időjárási feljegyzések szerint, amely gleccserek olvadásával, tengerszint-emelkedéssel, rengeteg bozóttűzzel, hőhullámokkal és szárazságokkal járt. Az Amerikai Meteorológiai Társaság Közlönyében (BAMS) tegnap jelent meg az a tanulmány, mely a klíma állapotról szóló éves jelentést mutatja be. E 61 ország 528 tudósának munkája megállapítja, hogy csak 2015 és 2016 volt melegebb a tavalyinál.
1980 óta minden évtized melegebb volt az előzőnél, és 2010-19 között 0,2 Celsius-fokkal volt melegebb globálisan, mint 2000-2009 között.
Harminckét egymást követő évben, így 2019-ben is tömegesen zsugorodtak a hegyi gleccserek, miközben a tavak hőmérséklete a hosszú távú átlaghőmérsékletnél magasabb volt, és a permafrost (örökfagy) térségében a hőmérséklet folyamatosan nőtt.
2019-ben a globális átlagos tengerszint újabb rekordot döntött az egymást követő nyolcadik évben, 87,6 milliméterrel volt magasabb, mint 1993-ben – ekkor kezdődtek a műholdas mérések -, ami éves átlagban 6,1 millimétert jelent 2018-hoz képest.
A teljes csapadékmennyiség a szárazföldi területeken kevesebb volt a 1981-2000 közötti átlagnál és kevesebb volt, mint 2018-ban.
Az üvegházhatású gázok kibocsátása nőtt, a szén-dioxidé 2,5 ppm-mel, elérve a 409,8 ppm-et, a nitrogén-oxidé 1 ppb-vel, a metáné 9,1 ppb-vel. A szén-dioxid a felelős az üvegházhatású gázok kibocsátása növekedésének kétharmadáért – olvasható a jelentésben.
Számos szélsőséges esemény – bozóttüzek, hőhullámok és szárazságok – részben a globális hőmérséklet emelkedésében gyökerezik. A globális hőmérséklet emelkedése egy másik klímamutatóval áll összefüggésben, az üvegházhatású gázok – a szén-dioxid, a nitrogén-oxid és a metán – kibocsátásának emelkedésével” – mondta Robert Dunn, a brit meteorológiai szolgálat illetékese, aki részt vett a jelentés összeállításában.
