A Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) emlékezteti a hazai döntéshozókat: a nem-hagyományos földgáz, palagáz feltárása és kitermelése végzetes hatással lehet az Alföld vízellátására. Az energiafüggetlenség növeléséhez a teljes hazai fosszilisenergia függőség csökkentése szükséges, ehhez az uniós vagy hazai közpénzeket energiatakarékossági – és hatékonysági, továbbá megújuló energiás fejlesztésekre kellene költeni.
A 2022. július 7-i kormányinfón elhangzott, hogy a kormány a hazai földgázkitermelés növelésére készül. Ezt jelentős részben a makói nem-hagyományos földgáz (palagáz) feltárásával és kitermelésével szeretnék elérni, amely a reményeik szerint a jelen piaci gázárak mellett gazdaságos lehetne.
Gulyás Gergely miniszter össze-vissza beszél a makói gázkitermelésről is
“A makói és más palagáz gazdasági és társadalmi csapdáira már egy évtizede felhívta a figyelmet a Magyar Természetvédők Szövetsége. Ami az Alföldön a legveszélyesebb: magas a kockázata a felszíni és felszín alatti vizek, köztük termálvizek szennyezésének! A független szakértői jelentések szerint ez a legnagyobb kockázat. Az okok a néhány év alatt kimerülő kutak, a kitermeléshez szükséges magas kútsűrűség, a drasztikus és vízigényes, 3-6 kilométer mélyben való folyadékos rétegrepesztés. Az Alföldön, különösen a Dél-Alföldön az éghajlatváltozás miatt azóta még súlyosabb és gyakoribb lett az aszály, vízhiány, a talajvízszint egyre csökken. A kormány által tervezett “gazdaságos szintű” palagáz-feltárás és kitermelés végleg tönkreteheti az alföldi vízkincset, a helyiek megélhetését, a termálvizeket és a mezőgazdaságot.”- mondta Botár Alexa, a Magyar Természetvédők Szövetsége éghajlatvédelem és energia programigazgatója.
A kormányinfó szerint a kormány a Helyreállítási Alap (RRF) korábban nem kért hitelrészét mégis lehívná és teljes egészében az energiafüggetlenség növelésére fordítaná.
“Az energiafüggetlenség, energiabiztonság úgy nem növelhető, ha csak az egyik fosszilisenergia importot cserélik más fosszilis importjára vagy máshonnan való fosszilis importra. Magyarország valódi gazdasági stabilitásához és energetikai átmenetéhez a teljes hazai fosszilisenergia-függőséget – és nem csak az importfüggőséget – kell ütemesen csökkenteni. A nem-megújuló energetikai fejlesztések fenntartják a függőséget, és hátráltatják a valódi megoldást jelentő energiahatékonysági, épületfelújítási és megújuló energiás beruházásokat, ezért továbbra sem lehet uniós vagy hazai közpénzeket költeni rá.” – mondta Botár Alexa.
Az MTVSZ palagázzal foglalkozó programja: www.mtvsz.hu/palagaz
A palagáz gazdasági, társadalmi és környezeti kockázatai Európában és itthon, előadás >>>
Korábbi hírünk a palagáz hazai bányajáradék-csökkentéséről>>>
Szakértői jelentés angolul a palagáz környezeti és társadalmi hatásairól Európában (2011)