A tea varázslatos. Számos legenda övezi, események, háborúk kapcsolódnak kereskedelméhez, például az ópiumháború. A történészek körében nincs egységes álláspont, mikor írtak először a tealevelek jótékony hatásáról. Sokan 5000 évesnek mondják, mások az ie. 2000-es évekből származtatják. De abban, hogy honnan ered, egyetértés van: Kínából.
Kedves legenda, hogy Shen Nung császár, aki kínosan ügyelt a higiéniára, ivóvizét mindig felforraltatta. Egyszer a szél pár tealevelet sodort a zubogó vízbe. Csodás aranyló színe lett tőle és kellemes aromája. A császár megkóstolta, kellemesen felfrissült tőle. Így vált a tea a „középbirodalom” italává. Az viszont már nem legenda, hogy Európába a két rivális kereskedőnemzet, a holland és az angol révén került át a XVII. században.
Hatásos gyógyital
A tea a víz után a második leggyakrabban fogyasztott ital. Számos jótékony hatását írták le. Mind a négy nagy típus – fehér, zöld, oolong, fekete – fogyasztása sok-sok előnnyel jár. Mégis a fekete és a zöld teák szívre gyakorolt hatása a legjobb. Ezeket a polifenol szerkezetű, flavonoid vegyületek koncentrációja adja kiváló antioxidáns tulajdonságaival. Egy liter tea közel 1 gramm polifenolt tartalmaz. Kálium-, kalcium- és fluortartalma miatt csontritkulás kezelésére és megelőzésére is javasolt.
Fertőtlenít és antibakteriális a benne lévő katekineknek köszönhetően. Gátolja a szájüregben a baktériumok szaporodását, és az emésztőrendszert is védi egyes fertőzésektől.
Élvezeti cikké vált
A Tang dinasztia korszakában Kínában a tea egyre elterjedtebbé és kedveltebbé vált, s a szomszédos országokban is elkezdték inni. Arábiába és Perzsiába is eljutott a karavánokkal. Innentől kezdve a kultúra szerves részévé vált ezekben az országokban. A teafőzési és -fogyasztási szokások azóta is folyamatosan változnak, fejlődnek a keleti kultúrákban. A „tê” dél-kínai szóból ered a tea angol kifejezés.
A britek tengeren szállították a teát Európába, így ezt a szót használják az európai nyelvek. Ellenben a teát csáj-nak ismerik a szanszkrit, az orosz, farszi (iráni) és pár észak-európai nyelvben. Valószínűleg ide nem a tengeren, hanem a szárazföldön érkezett a termék, feltehetően a Selyemúton, északról. A mandarin kínai nyelvjárás használja a teára a csá kifejezést.
Európában a legnagyobb karriert Angliában futotta be a tea, ahol valósággal társadalmi eseménnyé nőtte ki magát az ötórai tea szokásában.
A kínai teázási ceremónia
Kínában a teázási ceremónia központi elemei: a minőségi tea, a víz, és nagy hangsúlyt helyeznek a megfelelő felszerelések kiválasztására is. Emellett a tökéletes tea elkészítésére nem szabad sajnálni az időt és energiát, valamint a tálalásnak is illik megadni a módját. Részletesen le is írták az évszázadok alatt a teaceremónia lépéseit, melyek el is terjedtek az egész országban. A teaházak Kínában ma is rendkívül népszerűek, több mint 25 ezer működik és 2,5 millió embernek ad munkát.
