A rovat kizárólagos támogatója

A Magyar Természettudományi Múzeum a hónap műtárgyának szeptemberben Jávorka Sándor A magyar flóra kis határozója című könyvét választotta. Amellett, hogy a tudományos igényű ismeretterjesztés egyik alapműve, a huszadik századi történelmi viszontagságok nyomát is magán viseli.

Vannak tudósok, akik nem csak kiváló művelői tudományuknak, hanem minden akaratuk és tehetségük megvan ahhoz, hogy tudományterületüket megszerettessék mindenkivel, aki egy kicsit is nyitott a körülötte lévő világra. Közéjük tartozik Jávorka Sándor is, akinek munkájában nélkülözhetetlen társa volt Csapody Vera botanikus és illusztrátor. Ők ketten évtizedeken át dolgoztak együtt azért, hogy a Kárpát-medence növényvilágának teljes gazdagságát bemutassák minden szakembernek és lelkes amatőrnek.

Munkáik, az Erdő mező virágai és a Kis növényhatározó mai napig minden fiatal számára hasznos segítséget nyújtanak, ha meg akarnak ismerkedni a Magyarország növényvilágával. A kezdő botanikusok és iskolások számára írt könyvek sorában az első a A magyar flóra kis határozója volt, amely olyan időszakban született, amikor a trianoni békeszerződéssel az ország elvesztette területe kétharmadát és vele a Kárpátok és Erdély gazdag flóráját is. 

tda_002006_javorka_s_um_vizjeles.jpg

Jávorka Sándor a dolgozószobájában (Forrás: MTM Fotótár)

Gondolhatnánk, hogy egy természettudós munkáját a történelmi események kevésbé befolyásolják, mint egy politikus vagy társadalomtudományokkal foglakozó szakember életművét. Ha megvizsgáljuk A magyar flóra kis határozója sorsát, elbizonytalanodunk, igaz-e ez az állítás.

Jávorka Sándornak számos „kalandban” volt része élete során. Az állandóságot a növények szeretete és a Magyar Természettudományi Múzeum jelentette neki, hiszen az egyetem elvégzése után, 1905-ben 22 évesen, szinte azonnal ebben az intézményben kapott munkát, és haláláig (1961-ig) dolgozott itt. 1919-ben a Tanácsköztársaság Közoktatásügyi Népbiztossága igazgatóőrnek nevezte ki. Horthy Miklós hatalomra jutása után kegyvesztetté vált, és csak 1934-ben nevezték ki újra igazgatónak.

Jávorka Sándor talán legjelentősebb munkája, mely ismerté tette a világ minden táján, a Kárpát-medence első, és mai napig utolsó tudományos igényű, összefoglaló florisztikai műve, a Magyar Flóra. Furcsa fintora a sorsnak, hogy a Magyar Flóra, mely az egész Kárpát-medence területét feldolgozó növényhatározó, akkor készült el, amikor a Kárpát-medence területét a trianoni békediktátum hat ország között osztotta meg. A mű aktualitása és a botanikai szakma támogatása biztosította azt, hogy a nehéz körülmények, és a szerző politikai múltja ellenére a Studium könyvkiadó a „megjelenéshez fűzött hazafias intenciókat tartva mindenekelőtt szem előtt” 1924–25-ben (90 éve) megjelentette a kötetet. Hazafias munka volt ez abban az időszakban, annak ellenére is, hogy az elsődleges célja nyilván nem a revizionista politika támogatása volt. Hazafias munka, hiszen bemutatja a Kárpát-medence növényvilágának sajátos, egységes jellegét, melyet a politikai határokkal nem lehet szétválasztani.

A két világháború között szükségessé vált egy olyan, mindenki által haszonnal forgatható határozó kiadása is, mely csak a Trianon utáni Magyarország területén élő növényeket tartalmazza, hiszen egy határozókulcs használatát csak nehezíti, ha tele van olyan növénnyel, mely az ország aktuális területén nem fordul elő. Így születik meg 1926-ban A magyar flóra kis határozója, mely a Magyar Flóra „csonka” változata. A mű előszavában természetesen nem szerepel, hogy a csak a Trianon utáni Magyarország területén élő növényeket tartalmazza, valószínűleg azért, mert ez az új határok tudomásul vételét jelentette volna. Ehelyett hosszú, szemérmes körülírásból tudjuk meg, hogy valójában ez a „csonka” ország növényhatározója.

Ez a határozó az első, amely már Csapody Vera pontos, és egyben művészi igényű ábráival együtt jelenik meg. A művet a „Magyar Királyi és Közoktatási Miniszter úr a középiskolák és a középfokú iskolák számára segédkönyvül engedélyezte”, így hasznos kiegészítő könyve lehetett a növénytani oktatásnak. 

tda_002032_javorka_s_um_vizjel.jpg

Jávorka Sándor Csapody Verával terepen (Forrás: MTM Fotótár)

Az 1937-es második kiadás nem sokkal előzi meg az első és második bécsi döntést (1938,1940), amikor Magyarország területéhez felvidéki és erdélyi területeket csatolnak vissza. Ezzel párhuzamosan a Magyar Flóra Kis Határozójához új mellékleteket adnak ki, melyek a visszakerült területek legfontosabb növényeit listázzák, lehetőséget adva a diákoknak, hogy maguk is a Magyar Flóra Kis Határozójához csatolják.

a_magyar_flora_kis_hatarozoja01.jpg

A második világháború után a magyar állam feladta revizionista törekvéseit, elfogadta, hogy az egykori Magyar Királyság területi egységét nem állíthatja helyre. Ennek (is) köszönhető, hogy A magyar flóra kis határozója, melynek címe azt is hivatott jelezni, hogy a teljes „nagy” magyar flóra az egész Kárpát-medence flóráját magába foglalná, többet ezen a néven nem jelent meg. Az 1951-ben kiadott, Soó Rezső és Jávorka Sándor által átdolgozott változat mára A magyar növényvilág kézikönyve címet viseli.

Bár Jávorka Kárpát-medencei flóraművének, a Magyar Flórának „újabb kiadásaiban” mind a cím, mind a terjedelem megváltozott a történelmi események nyomása alatt, a magyar növényhatározók mindegyikét, amelyek Jávorka és Csapody együttműködéséből születtek, a kiváló szakmai minőség jellemezte. Ezeket a határozókat mai napig haszonnal forgathatjuk.


A magyar flóra kis határozója szeptemberben megtekinthető a múzeum Ludovika téri épületében. A tárló anyagát Csapody Vera akvarelljeiről készült másolatok gazdagítják. A képek a csillagőszirózsát (Aster amellus) és a ritka vetővirágot (Sternbergia colchiciflora) ábrázolják.

 

Fotó: Kovács Eszter

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek