A rá jellemző cinizmussal viszi keresztül a fideszes többség a védett földek lenyúlását: a kétharmados többséget igénylő részek elhagyásával, de a természetvédelem szempontjából káros passzusokat maradéktalanul megtartva terjeszti a korábban elbukott földkezelési törvényjavaslatot a kormány a parlament elé.
A törvényalkotási bizottság tegnapelőtti ülésén véglegessé vált az a törvénytervezet, amely megpecsételheti a magyar nemzeti parkok és az állami természetvédelem sorsát: miután a kétharmados részekhez legutóbb nem volt meg a szükséges többség, ezeket most kigyomlálják a javaslatból, a legkártékonyabb előírásokon azonban nem változtatnak. Vagyis a nemzeti parkok védett földjeinek vagyonkezelője ezentúl a botrányos földbérleti pályázatokról elhíresült, semmilyen természetvédelmi szaktudással nem rendelkező Nemzeti Földalapkezelő (NFA) lesz, és a természetvédelmi okokból kisajátított földek is automatikusan az NFA-hoz kerülnek a nemzeti parki igazgatóságok helyett. Ráadásul az immár egységes kezelésű állami földek esetében – az Orbán-kormány 2010-es hatalomra kerülése után kötött kontraktusok kivételével – az összes földbérleti szerződés felbonthatóvá válik 2016 végéig, tekintet nélkül arra, hogy eredetileg mennyi időre kötötték.
Így a fideszes többség olyan helyzetbe kerül, hogy egymaga oszthatja újra kedvezményes földbérletek formájában a teljes állami földvagyont a 2025-ig (a jelenlegi EU-s földalapú támogatási rendszer lejártáig) tartó időszakra, sőt azt is megteheti – részben már meg is tette –, hogy elővásárlási jogot ad az új bérlőknek a földterületek majdani eladása esetére (a védett földek elővásárlási joga korábban a nemzeti parkokat illette, ez a lehetőség most megszűnik). A keretek véglegesítése előtt a kormány tartott egy látszategyeztetést az ellenzékkel, ám a megbeszélés nem a kompromisszumkeresésről, hanem a cinizmus csúcsra járatásáról szólt. Itt derült ki, hogy a kétharmados szakaszok nélkül, de az egész ellenzék, a civil zöldek és az ombudsman által is támadott részekkel megy be a törvényjavaslat a parlament elé, a kétharmados támogatást igénylő, de elfogadható javaslatokat (például egyes honvédségi területek átadását az NFA-nak) pedig majd külön terjesztik be, megakadályozva az újabb ellenzéki vétót.
Sallai R. Benedek, a parlament fenntartható fejlődési bizottságának LMP-s elnöke úgy véli, a fideszes holdudvar az alacsony költségigényű, ám kiemelkedően magas támogatási szintű természetvédelmi területek megszerzésével az állami vagyon újabb „nagyüzemi” újraelosztását készíti elő, amit az Alkotmánybíróságnál készülnek megtámadni az ellenzéki frakciók.
Sok múlhat az ombudsmanon (aki önállóan is az Alkotmánybírósághoz fordulhat), illetve a köztársasági elnökön, akinek döntenie kell, hogy aláír-e egy vélhetően alkotmányellenes, a védettség szintjét egy korábbi alkotmánybírósági tiltás ellenére drasztikusan csökkentő törvényt, vagy – elnöki ténykedése során először – környezetvédelmi megfontolásból szembeszáll a kormánytöbbséggel – írta Hargitai Miklós a Népszabadságban.
Kibújt a szög a zsákból: A kormány csak a nemzeti parki földekre hajt
Az állami vagyonról szóló T/3788. törvényről múlt héten azért nem született döntés, mert az ellenzék nem szavazta meg a kétharmados támogatást igénylő részeket, amelyek az állami földvagyon központosított kezelését szolgálták. A kormányzat mégis zárószavazásra terjesztette be a törvénytervezet feles részeit, amelyek a nemzeti park igazgatóságoktól a Nemzeti Földalapkezelő Szervezethez (NFA) helyeznék át a védett területekkel kapcsolatos vagyonkezelési feladatokat. Az MME, az MTVSZ és a WWF Magyarország szakmailag teljesen alaptalannak tartja, hogy a kormányzat annak ellenére erőlteti a nemzeti parkok jogainak csorbítását, hogy nem valósulhat meg a kormányzat által eddig kommunikált cél, vagyis az állami vagyon egységes kezelése. Ez a lépés valóban a természetvédelmi rendszer jövőjére nézve rendkívül baljós tendenciát vetít előre.
