Minden harmadik, azaz globálisan körülbelül 800 millió gyerek vérének ólomszintje éri el vagy haladja meg azt a deciliterenkénti öt mikrogrammot, ami már beavatkozást igényelne a súlyosabb idegrendszeri károk elkerülése érdekében – derült ki az ENSZ Gyermekalapjának (UNICEF) a Pure Earth nevű környezetvédelmi szervezettel közösen elkészített, most közzétett tanulmányából, amely felhívja a figyelmet arra is, hogy a veszélyeztetett gyerekek közel fele Dél-Ázsiában él.
A Toxikus igazság címet viselő jelentés szerint az erős neurotoxinnak – azaz idegrendszeri károsodást okozó méregnek – számító ólom helyrehozhatatlan károkat okozhat a fejlődő szervezetben, és minél később mutatják ki és kezdik meg a kezelést, annál valószínűbb, hogy halálhoz vezet.
A jelentés szerzői hozzátették, hogy a gyerekek szervezetének ólomszennyezés-mértéke minden korábbinál magasabb. A gyermekkori ólom-kitettség összefüggésbe hozható a mentális egészség zavaraival, viselkedési problémákkal, valamint a bűnözés és az erőszak növekedésével is. Az idősebb gyermekeknél növeli a vesekárosodás, valamint a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát – húzták alá a jelentésben.
A vizsgálat szerint az ólommérgezések mintegy 85 százalékáért a távközlésben és a háztartási, illetve elektromos eszközökben használt ólom-sav tartalmú akkumulátorok a felelősek. A jelentés rámutatott arra, hogy míg ezeket az akkumulátorokat az Egyesült Államokban és Európában újrahasznosítják, a fejlődő országokban nincsenek olyan létesítmények, ahol ezt megtehetik. A Ghánáról, Mexikóról, Grúziáról, Bangladesről és Mexikóról esettanulmányt tartalmazó jelentés több megoldást vázol fel az érintett országoknak az ólomszennyezés csökkentésére.
E javaslatok közt van a vérólomszint-vizsgálaton alapuló monitorozó rendszer, az egészségügyi rendszer felkészítése az ólommérgezés tüneteinek felismerésére,
és megelőző, valamint ellenőrző intézkedések bevezetése annak érdekében, hogy elkerüljék a gyermekek veszélyes helyeken tartózkodását, az ólmot tartalmazó termékek használatát.
