Egyre egyenlőtlenebb a Kárpát-medence csapadékeloszlása; hol aszályok, hol villámárvizek, felhőszakadások jelentkeznek, így mind települési, mind lakossági szinten egyre sürgetőbb a csapadékvíz megőrzése, tárolása vagy elvezetése – hívta fel a figyelmet az InfoRádióban Pálvölgyi Tamás, a BME Környezetgazdaságtan Tanszékének a docense.
A kialakult helyzetet három részre bontotta a szakember. Egyrészt a mérések is alátámasztják, hogy a csapadékjárás mintha megváltozott volna; több a hirtelen lezúduló, szélsőségesen nagy mennyiségű csapadék, utána pedig rendre aszályos időszakok jönnek.
Egy másik ok, hogy “különösen a városi környezetben mindent lebetonoztunk. Ahol nem mindent, ott is nagy valószínűséggel rossz állapotban vannak a csatornák, vízelvezető rendszerek, amelyek biztosították a vízelvezetést”.
A harmadik szál – és talán ez az egyik legfontosabb a szakember szerint -, hogy elveszítettünk egy bizonyos tudást – nem a szakembereknél, hanem a “laikusoknál”. A nagyszüleink még tudták, hogyan lehet megvédeni a víz támadásától a hajlékukat. Ez a tudás eltűnt, “olyannyira, hogy kertvárosi környezetben a garázsbejárók előtti esővíz-elvezető árkokat inkább feltöltik, hogy könnyebben be tudjanak állni” – mutat rá a docens. Vagyis jelentősen csökkent az alkalmazkodási képességünk e három dolog együttes jelenléte miatt.
Hogy ki mit tehet azért, hogy a villámárvizek ellen védekezni lehessen, vagy a hirtelen lezúduló vizet meg lehessen tartani, arról Pálvölgyi Tamás azt mondta, a vízelvezető árkokat karban kell tartani, ennek túlnyomó része önkormányzati feladat, de nincs munkaerő, amellyel ki lehetne kotortatni a csatornákat, sok helyen pedig már ezek a csapadékelvezető csatornák sincsenek meg.
“De talán a legrosszabb a vízzel, amit tehetünk, hogy elvezetjük, igazándiból arra a vízre heteken belül óriási szükségünk lehet” – folyatta az egyetemi docens. A megoldás szerinte az lenne, ha dombvidéki, hegyvidéki területen sok kisebb víztározót létesítenének, az így begyűjtött víz később hasznosítható volna. A lakosság is tehet lépéseket: ahol új építés merül fel, ciszternákat lenne kötelező létesíteni, amiből később öntözni lehet.
A teljes interjú a vízelvezetés és víztárolás fontosságáról >>>
